bezár
 

irodalom

2008. 03. 29.
Szegény Dickens és ármányka
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szegény Dickens és ármányka Egy évvel a halála előtt, 1869-ben Charles Dickens végrendeletben rögzítette, hogy csak alkotóként emlékezhet rá az utókor. Se emlékmű, se nagyszabású temetési ünnepség, se kegyhely nem emlékeztethet a britek egyik legfontosabb alkotójára.
Majd 140 évvel a halála után újra fellángolt a vita a végrendeletet megmásíthatatlannak tekintő Dickens-rajongók és az író örökösei között. Dickens születésének 200. évfordulója kapcsán a család képviseletében az ükunoka, Mark Charles Dickens azt nyilatkozta, hogy a végrendeletben foglaltak már rég érvényüket vesztették, ezért semmilyen akadályát nem látja annak, hogy a regényekből is ismerős kenti épületnél, ahol Dickens gyermekéveit töltötte, egy szobrot állítsanak a tiszteletére. A tervet azonban határozottan ellenzi több szervezet is, köztük a Dickens Társaság, akik úgy vélik, az egyértelműen megfogalmazott rendelkezést ma is tiszteletben kell tartania az utókornak. A városi képviselőtestület egy köztes megoldást javasol, olyan szobrot vagy emlékművet képzelnek el, ami például az egyik szereplőt mintázná meg, ezzel emlékezvén az irodalmi nagyságra. A világ eleddig egyetlen Dickens-szobra Philadelphiában található, 1894-ben avatták fel, s bár az "amerikai nép ajánkékaként" Angliának szánták, az író fia visszaküldte az alkotást, éppen apjának végrendeletére hivatkozva - olvasható a The Independentben.
nyomtat

Szerzők

-- Benedek Anna --


További írások a rovatból

Izsó Zita: Bekerített erdő, Scolar Kiadó, Budapest, 2022
Veres András: És megint elölről... – Ady, Kosztolányi, József Attila, Budapest, Balassi, 2022.
Vaktérkép
Kritika a Jövőbemutató antológiáról

Más művészeti ágakról

A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Szőcs Márton válaszol
Jeney Zoltán: Balatoni kacsavész
Andrei Kutsila Amikor a virágok nem hallgatnak című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés