bezár
 

irodalom

2010. 10. 12.
Mikszáth Kálmán Fekete városai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nagy magyar író utolsó regénye áll a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Mikszáth halálának 100. évfordulójára rendezett kiállításának középpontjában; a Mikszáth Kálmán Fekete városai címet viselő tárlat szerdától látogatható.

prae.hu

Mint Császtvay Tünde kurátor az MTI-nek elmondta, a kiállítás a címével is jelezni kívánja, hogy nem az egész életműre koncentrál, ehelyett A fekete várost, Mikszáth 1910-ben befejezett utolsó regényét kutatja új nézőpontból. A tárlat két terme többek között az értékváltás témáját vizsgálja a történet Rákóczi-kori fikciós terében, illetve a megírás idejében.

"Egymást magyarázza a két tér" - fogalmazott az irodalomtörténész.
A Magyar Tudományos Akadémia munkatársa kiemelte: Mikszáth nem pusztán a Tót atyafiak írója, nemcsak anekdotáiért érdemes olvasni, hiszen a száz éve elhunyt szerző a mai kor bizonytalanságaira is felel.
A fekete város a Rákóczi-kori Lőcsét festi meg sötét színekkel, miközben erős áthallásokkal a XX. század eleji új világot, a modern kor eljövetelét is sötétre színezi - szólt a regényről.

"Az 1890-es évektől ez a közérzet nagyon jellemző nemcsak Mikszáth írásaira, hanem az egész országra: valami elkezd ropogni, töredezni. Kétségessé válik, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy van-e abszolút igazság, ahogy a fizikában is megjelenik a relativitáselmélet az idővel kapcsolatban" - vázolt fel korképet a kurátor.

Császtvay Tünde elmondása szerint a rendezők ezt a bizonytalanságérzetet kívánják bemutatni, rengeteg olyan tárggyal és szimbólummal, amelyek így, együtt még nem voltak láthatók: a sok száz kiállított Mikszáth-relikvia és egyéb tárgy 16 gyűjteményből érkezett a PIM-be.

Az erős szimbolikára épülő, két történelmi korszak emlékeit egy történet kereteibe helyező tárlat kiállítás 2011. május 31-ig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az FSA ötödik napja a Szigeten + Beszélgetés Molnár Péter rendezővel
Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről
Kosztolányi Dezső Levelezése II. 1908–1913. S. a. r.: Sárközi Éva. Lektorálta: Buda Attila és Veres András. Budapest, 2026, ELTE HTK – L’Harmattan.
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 31. számáról

Más művészeti ágakról

Oziewicz Tina: A türelem lekvárt főz
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről
film

A két film minden idők legnagyobb összbevételét hozta
film

Közönség- és művészfilmek a Vertigo Filmhét műsorán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés