Az akkori kormány 2009 október közepén határozott az új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, továbbá az Operaház rekonstrukciójának előkészítéséről. Ezt a határozatot helyezi hatályon kívül a mostani.

A korábbi határozat az építés első lépéseként a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak előírta, hogy a fővárosi önkormányzattól vásárolja meg az építési telek egy részét, és azt adja a Magyar Állami Operaház tulajdonába. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pedig a MÁV tulajdonában lévő telekkel volt köteles megtenni ugyanezt. Miután a teljes telek az Operaház tulajdonába került, az Operaház és az MNV pályázatot ír ki az ingatlan hasznosítására - szólt a határozat.

Ezt követően az Operaház közbeszerzést volt köteles kiírni egy olyan épület bérlésére, amely alkalmas opera előadások megrendezésére, valamint gyártó- és raktárbázisnak. A bérleti idő 25 év volt, de az építés idejével együtt sem lehetett több 28 évnél. Az éves bérleti díj legfeljebb 3 milliárd 113 millió forint lehetett volna.

Az akkori határozat megjelenése után a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az új Erkel Színházat.

Korábbi sajtóhírek szerint az Erkel Színház felújítása is része azoknak a PPP-beruházásoknak, melyeket a kormány visszavon és felülvizsgál.
A PPP-projekt lényege: az állam megbízásából az adott beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő, rendszerint 20-30 év végén a létesítmény állami tulajdonba kerül.

Az MTI az Erkel Színház jövőjéről érdeklődve megkereste Nagy Anna kormányszóvivőt, aki az ügyben későbbre ígért tájékoztatást. Az Operaház is későbbre ígért választ az MTI-nek.