bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Tolvaj Zoltán --

felhasználói adatlapja

Tolvaj Zoltán (1978, Budapest) költő, író, műfordító. Első két verseskötete a Parnasszus Új Vizeken sorozatában jelent meg (A medve lépései, 2001; Törésteszt, 2007). Harmadik verseskötete a József Attila Kör és a Prae kiadó gondozásában látott napvilágot (Fantomiker, 2016; JAK-füzetek #201). Több vers- és regényfordítása megjelent portugál, spanyol és angol nyelvből. 2010-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban, 2018-ban NKA szépirodalmi alkotói támogatásban, 2021-ben MMA irodalmi ösztöndíjban részesült.
 
Wikipédia:
https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolvaj_Zolt%C3%A1n&stable=0&redirect=no

Tolvaj Zoltán által feltöltött cikkek:

Propolisz
"Ha innen végre kiszabadulok, spontán bebábozódom. Hagyom, hogy kitöltsön az ikrás pollen, ami már keresztülment a szorgos méhek aranyat fosó tápcsatornáján. Minden kellemes ingerbe belevásnak a fogalmak, mint őseim foga a dögrovásba. Apu otthon selypeg, óvatosan kanalazza az őslevest." Helyzetjel című sorozatunkban Tolvaj Zoltán prózáját olvashatják.
A borzongás retorikája
“Alkonyodik, sokasodnak az árnyak, az alvilág kapuján kiömölnek a holtak.” - Ezzel a János-jelenések atmoszféráját idéző világvégi riporttal indítja Orbán Ottó a Hatvanadik évére című versét, hogy a következő sorban máris a borzongás retorikájának romantikus végfokával billentse át az olvasót az apokaliptikus áhítaton: “S pár korty habzó vért kunyerálnak, Denevérsivítás karcolja a holdat.”
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés