bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Hutvágner Éva --

felhasználói adatlapja

Hutvágner Éva által feltöltött cikkek:

Hídon át a középkorba
Hídon át a középkorba
Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala. Ciceró Könyvstúdió, 2019
„Átok az alvás. Bűn az éberség” – idézi a könyvborító a kötet egyik legfontosabb tételét. Huszti Gergely regényének két idősíkon játszódó, több szálon, három főszereplővel elindított cselekménye az alvás körül forog.
Az ismeretlen félsziget
Az ismeretlen félsziget
Papolczy Péter (William Shakespeare, Szabó Lőrinc): Hogyne szeretnélek? Szonettek három hangra, Tilos az Á, 2019.
Az ifjúsági könyv mint kategória sok mindent elbír. Hagyományos és klasszikus műfajain, témáin túlmenően rendre bekebelezi a furcsát, a perifériát, a besorolhatatlant, a kísérletit. A Hogyne szeretnélek? című kötet talán így került az Év Gyerekkönyve-díjazottai közé – bár vitathatatlan, hogy az elnyert címet (2019 Leginnovatívabb Könyve) mintha rászabták volna.
Magányország
Magányország
Wéber Anikó: Visszhangország. Pozsonyi Pagony, 2019.
Wéber Anikó gyermek-és ifjúsági könyveiben azt lehet a leginkább szeretni, hogy finomak, de nem finomkodnak. Cselekményesek, humorosak, szépek, elgondolkodtatók, néhol egészen líraiak – ám felnőtt szemmel olvasva áthatja őket valami szomorúság. Hiszen megmutatják, hogy a gyerekkori álmok és vágyak épp olyanok, mint a felnőttkoriak: mélyek és borzasztók – és hogy bármennyire is szeretünk csillámporos felhőn kuncogó kiskamaszokat vizionálni, ők is csak épp annyiszor ülnek fel azokra a felhőkre, mint mi, egyébként pedig ugyanazoknak a terheknek a cipelői, mint a szüleik, nagyszüleik.
A Magyar Nagyregény
A Magyar Nagyregény
Közhely, hogy egy szerző első regénye mindig önéletrajz, ám a teljes megértésünket nem helyezhetjük a referencialitás mögé pusztán azért, mert véleményünk van az írás munkafolyamatáról – először is: mert ellenőrizhetetlen pillérekre helyezzük az érvelést, másodsorban: borzasztó idejétmúlt, harmadrészt pedig: mert korlátozni fogja a befogadást. Rendhagyó módon választ közlünk Nényei Pálnak a szintén a prae.hu művészeti portálon megjelent kritikájára.
A másik nézőpont
A másik nézőpont
Wéber Anikó, Az osztály vesztese, Budapest, Pagony Kiadó, 2016.
Ki az osztály vesztese? Wéber Anikó Az osztály vesztese című könyve az első bekezdésben ad rá egy választ. A fiú, akinek hátrakötik a kezét, maszkot húznak rá, és fölé írják nagy betűkkel a címadó mondatot, majd lefotózzák és a képet posztolják egy mindenki által látható közösségi weboldalon. Aztán a szerző a következő fejezetben ad egy másik választ, a rá következőben egy harmadikat, és így tovább. Lassan kiderül, a saját szempontjából mindenki az osztály vesztesének tartja magát, még akkor is, ha a felirat, persze, csak egy gyerek fölé kerül.
Csak a képmutatás
Csak a képmutatás
Bagossy László Tartuffe-rendezése az Örkényben
„Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól!” – kezdődik Bagossy László Tartuffe-rendezésének színlapján a Lukács evangéliumából idézett trükkös mottó. Hogy miért trükkös? Az idézett sorok elhitetik, hogy az Örkény Színház előadása egyszerűen előhúzott egy szokványos képletet: képmutatás + (vagy pont mínusz) vallás = instant Tartuffe. Persze aztán kiderült, hogy ennél többről van szó.
Az android is ember. Pont.
Az android is ember. Pont.
Oriza Hirata & Seinendan & Osaka UniversityRobot Theatre Project Theater Company (JP) AZ ÁTVÁLTOZÁS // ANDROID VERZIÓ
Hogyan tegyünk teljesen érdektelenné egy előadást, amiben egy életnagyságú, pislogó, beszélő, gesztikuláló, android robot szerepel? Ez a nem is egyszerű kérdés nyert választ Hirata Oriza rendezésében, az Átváltozás//Android című robotszínházi előadás során. A bemutatót hatalmas érdeklődés és végül mértékében ugyanakkora csalódás jellemezte. Mindenki ott volt, aki érdekelt lehet a témában. A Kafka-rajongók, a robotzsaru-rajongók. Terminátor-rajongók, bábszínház-rajongók, japán színház-rajongók, francia színésznők rajongói, futurisztikus elméletek rajongói, posztkolonialisták és antihumanisták, egyszóval mindenki. Éppen csak egy előadás hiányzott a sikerhez.
Hoppapír
Hoppapír
Hoppá hoppá a Budapest Bábszínházban
A Budapest Bábszínház ismét egy tökéletesen kidolgozott, csodálatos képi világgal felépített előadást mutatott be az ősszel. A cirmos és a vadkan története beágyazódik két ember téli, unaloműző játékába, közös játékukra pedig rácsukódik egy papírvilág, egy képeskönyv éles, rajzolt világa és a fedőlapok fehérsége. A színész és a színésznő, amellett, hogy a lehető legprofibban bánnak a bábbal (még a szeme is mozgatható a figuráknak) és olajozottan játsszák végig a Vadkan Dönci és Cirmos Liza történetét, mindvégig két mesélő felnőttként vannak jelen – és mi, a közönség, a tátott szájjal néző gyermekkori önmagunk vagyunk.   
Új irányok, régi maradványok
Új irányok, régi maradványok
Háry János a Szegedi Szabadtéri Játékokon
A Szegedi Szabadtéri Játékok Háry Jánosában a megfelelő helyen használt önirónia néha teljesen elhitette a közönséggel, hogy az „operahangon” énekelt népdalokkal, nagy adag rokolyás népies(ch)séggel is terhelt mű akár szólhatna nekünk is. A többnyire aktuálisnak mondható előadás azonban gyakran eltávolodott (visszaesett) egy másik, hagyományosabb (humortalan) értelmezési síkra, ennek köszönhetően mindvégig billegett a kezdetben stabilnak tűnő koncepció.
Jelentések és jelentőségek
Stuart Mária az Örkény Színházban
Gáspár Ildikó Stuart Mária rendezésével kapcsolatosan az alapvető benyomás az ötletesség. Az asszociációkat és az értelmezésnek az előadás egészét átívelő lehetőségeit egy-egy meghatározó kép, mozdulatsor, gesztus által hozza felszínre, majd utána ezeket kombinálva folyamatosan emlékeztet rá. Az Örkény Színház közönsége intellektuális gyönyört él át, elképesztik és a szó jó értelmében megerőltetik.
Shakespeare misztikus erdejében
Ahogy tetszik a Tavaszi Fesztiválon
A férfi színészek által játszott női szerepek miatt Silviu Purcărete Ahogy tetszik előadása nyomokban tartalmaz(hat) utalást az Erzsébet-kori színjátszás (jelen korból feltett), nemiséget célzó kérdéseire. Nyomokban, hiszen sokkal inkább arra mutat, hogy egy "egynemű" társulatnak milyen lehetőségei vannak éppen 450 évvel a szerző születése után a Shakespeare-játszásra.
Felnőttmese
Az iglic a Bábszínházban
"A báb nem korosztályt, hanem műfajt jelöl." Így hangzik a Budapest Bábszínház új szlogene, és tökéletesen illeszkedik hozzá a bábszínház Katona József Színházzal közös új előadása. Egy egyre határozottabban kirajzolódó műsorpolitika részeként Az iglic immár teljesen elrugaszkodik a bábbal készült gyerekelőadások életkor-specifikus jellemzőitől, és megcélozza a felnőtt korosztályt.
Tótál unalom
Bukaresti vendégjáték a Katonában
Dráma. Írás. Felolvasás.
Add ide a drámád! – Sopotnik Zoltán: Saját perzsa
A Saját perzsa nem hagyományos dráma. Legalábbis vita tárgyát képezheti a színpadra-állíthatósága. Legfeljebb tehát rádiójáték lehet. Inkább egy erős képi világot megjelenítő szövegfolyam, mely egy családregény történetmondását ötvözi egy verseskötet szövegének sűrűségével. Hudi László felolvasószínházi rendezésében Sopotnik Zoltán szövege kelt életre az Átrium Filmszínházban. Az előadást kritikus óra követte, Imre Zoltán vezetésével.
Akció és emlékmű
Artus: Egy meg egy az egy – Tibornak szeretettel
Az előadás már a büfében elkezdődik egy nyitó hangperformansszal. Goda Gábor felnagyítja a Trafó játékterét, s úgy rendezi meg saját rémálmát. Egy olyan, beavatónak szánt jelenetsorozatokból álló test-épület-hang-játékot, melyben ember és ember, ember és hang, ember és tér közös nevezője az az üresség, ami megakadályozza, hogy egymáshoz vagy akár magunkhoz hozzá tudjunk érni.
Szervezett elektronikus káosz
Mehliana. 2013. március 9. Trafó
Brad Mehldau és Mark Guiliana fellépése a Trafó színpadán az elektronikus zene szabadságát kiaknázó koncepciójukkal nemcsak Mehldau életművében jelent újdonságot. Új megvilágításba helyezi a felhasznált műfajok előadási lehetőségeit is, és a (főleg a Mehldau-rajongók körének szemében-fülében alapul szolgáló) klasszikus jazztől a progresszív és pszichedelikus rockon keresztül a drum-and-bassig felvonultat mindent. A koncert hallgatói pedig abban a ritka élményben részesülnek, hogy az egyes számok önálló érvényesülése mellett (helyett) maga a koncert jelenik meg zenei egységként.
Futnak, futnak, futnak, futnak.
Brothers. Fehér Ferenc előadása a Trafóban
Tökéletes a névadás. Fehér Ferenc koreográfus-táncos Brothers című előadásában négy fiú versengését, játékát láthatjuk, melyben a négy szuggesztív test egymáshoz való viszonya egyfajta fiúgyerek-karikatúrában mutatkozik meg. A fivérek kíméletlen szeretete egymás iránt, a nem szánó, inkább praktikus, nem civilizált, hanem ösztönös viszonyuk megmutatásában éppen annyi az őszinte meghatódás, mint az önironikus gesztus: a fiútestvérek összecsapásai – az erő, az ügyesség, a verseny, a győzelem fogalmai közé szorult viselkedést mutatják meg, mely sokkal inkább a legkomolyabb értelemben vett játék, mintsem játékosság.
Ug(r)atás a Szégyenben
J. M. Coetzee – Mundruczó Kornél: Szégyen
Volt némi csalás a dologban, hiszen másodjára mentem az előadásra, és pontosan tudtam, mi fog történni. A táskámban volt pár dollár, ran (Dél-Afrika hivatalos fizetőeszköze) és euró. Eldöntöttem, ha eljön a pillanat, licitálni fogok az egyik kutyára, a Mundruczó Kornél rendezte Szégyen című előadáson.
Áldozat a Semminek – áldozat a Valaminek
Budapest Bábszínház: Semmi
Lehet-e küzdeni a semmi ellen? Be lehet-e bizonyítani, hogy érdemes valamiért élni? A Semmi pimasz kérdései nem csak azért érdekesek, mert egy túlérett gyerek szájából igazságként hatnak. Hoffer Károly rendezése komplett, zárt világban mutatja fel Janne Teller botrányregényének bábokra adaptált változatát könyörtelen humorral és folyamatos önreflexióval. A zenés-bábos pszichothriller nagy feladatot vállal: szemtől szembe beszél arról, amiről (nem csak gyerekek előtt) hallgatni szokás.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés