bezár
 

irodalom

2017. 09. 29.
Műfordítói Nagydíj: a magyar irodalom spanyol fordítója kapta
Adan Kovacsicsé a Balassi Műfordítói Nagydíj
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Legtöbb művész szereti, ha sok emberre tud hatni a munkájával, és egy tízmilliós ország írói a nyelvi korlátok miatt pedig emiatt erősen rá vannak utalva a műfordítókra. Ezeket a gondolatokat ismerte fel a Publishing Hungary, mely a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban található Balassi Intézet irodalommal foglalkozó része, 2017-ben így aztán létrehozta a Balassi Műfordítói Nagydíjat. A díjat első alkalommal Adan Kovacsics spanyol műfordító vehette át aSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől csütörtökön Budapesten.

A Balassi Intézet idén alapított nagydíja az első olyan magyar állami díj, amellyel műfordítókat ismernek el. A díjazott személyéről a Publishing Hungary program kuratóriuma döntött – közölte Hammerstein Judit helyettes államtitkár, az intézet vezetője a díjátadó ünnepségen. A magyar irodalom sikerei elképzelhetetlenek jó műfordítás nélkül. A kulturális diplomácia kiemelt feladata a magyar irodalom külföldi népszerűsítése, a műfordítás ösztönzése és elismerése. A díjat Jeromos naphoz igazítva adják át, mert Szent Jeromos volt az, aki az 5. század elején a később Vulgata (elterjedt) néven híressé vált latin nyelvű Bibliafordítást készítette. A Balassi Műfordítói Nagydíj oklevélből, Friedrich Ferenc Munkácsy Mihály-díjas szobrász és éremművész kisplasztikájából és 3500 euró pénzjutalomból áll. A díjban az a műfordító részesülhet, aki teljesítményével, a lefordított művek minőségével és mennyiségével hírnevet szerzett a magyar irodalomnak és szakmai tevékenysége széles körben ismert. A díjra a külföldi magyar intézetek, külképviseletek számos műfordítót javasoltak.

Hammerstein Judit

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a magyarul kevesen beszélnek, s a legtöbb nyelvvel ellentétben olyan nyelvrokonunk sincs, amelynek tagjai legalább félig-meddig megértenék. Mint mondta, szép és bonyolult nyelvünk egyúttal nyelvi elszigeteltségben is tart minket. Kiemelte, hogy a díj megalapításával régi adósságot törlesztettek. A miniszter szerint az irodalom és a kultúra a legjobb közeg ahhoz, hogy bemutassuk Magyarországot mint a modern kihívásokra készen álló, a hagyományaiból építkező, egyedi kulturális örökséggel rendelkező sikeres országot.

Adan Kovacsics csaknem félszáz magyar műfordítása közül kiemelkednek a Hamvas-, Kertész- és Krasznahorkai-fordításai. Méltán tartjuk a magyar kultúra nagykövetének – mondta Szijjártó Péter.

Adan Kovacsics és Szijjártó Péter

Adan Kovacsics chilei születésű, Spanyolországban élő műfordító, egyetemi tanár elmondta, büszke arra, hogy elsőként veheti át a díjat. Elmesélte, hogy szülei a 2. Világháborút követően hagyták el Magyarországot, Ausztriában egy táborban tartották őket, majd Olaszországba és Brémába vitték, és ő Chilében született, onnan költöztek vissza Bécsbe. Mint mondta, három nyelvet adtak át neki a szülei, s otthon mindig fordítottak, ingáztak a három nyelv között. Mindenki fordító volt így a családban, fogalmazott. Az egyetemes nyelv csak a fordítónak jelenik meg, aki a több nyelv közt közvetít. Ezért nagy megtiszteltetés, privilégium műfordítónak lenni.

Adan Kovacsics 2004-ben Ángel Crespo Műfordító-díjat vehetett át Bodor Ádám Sinistra körzet (El distrito de Sinistra) fordításáért, 2009-ben Pro Cultura Hungarica díjat kapott; 2010-ben spanyol Nemzeti Díjat vehetett át műfordítói munkásságért, ugyanabban az évben elnyerte az Osztrák Műfordítási Állami Díjat is.

Adan Kovacsics

A díjazott laudációját a József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus, irodalomtörténész, a Német Nyelv és Költészet Akadémiája (Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) tagja, Földényi F. László tartotta. Földényi felidézte a Bábel tornya mítoszt – megjegyezte, ha ez nem lett volna, akkor fordítóra sem lenne szükség. Ha így vesszük, akkor a fordítás istenkísértésnek számít. Lehetetlen kísérlet, mintha egy lepke hímporát egy másik lepke szárnyára kellene átvinni úgy, hogy ne sérüljön meg. Földényi felidézte, eredetileg német irodalmat fordított spanyolra: Heinrich Böllt, Karl Kraust, Thomas Bernhardot, Elfride Jelineket, Ödön von Horváthot, de Walter Benjamint, sőt, még Karl Kerényit, azaz Kerényi Károlyt is Kovacsics fordításaiból ismerhetik a spanyolul olvasók. A magyar sorozat 1996-ban indult, s attól kezdve párhuzamosan fordított németből és magyarból, most az 50. kötetnél tart. Magyarországon huzamosan nem tartózkodott, az irodalom segítségével ismeri az irodalmi nyelvet. Érzi, hogy az adott mű a maga irodalmi közegére hogyan rezonál. Kertész Imre nyelvhasználata például nem csak önmagában véve hangzik sajátosan, hanem a kortárs magyar irodalmi nyelvhez képest is. Esterházy Péter nyelv nem csak Karl Kraus nyelvkritikája felől, hanem a magyar hatalmi nyelv egyszerre gőgös és örökösen sértődött semmitmondása felől is. Kovacsicsnak egyébként Kraus egyik kedvence, akit nem csak fordít, hanem könyvet is írt róla.

Földényi F. László

Kovacsicsot szerzőként is jegyzik spanyol nyelvterületen. Nyelv és háború című könyvét kapta meg legutóbb Földényi F. László, melyet a benne felhasznált és idézett a szakirodalom alapján igen alapos munkának tart, ha spanyolul nem is ért.

Az ünnepségen Hamvas Béla, Kertész Imre és Krasznahorkai László műveiből hangzottak el részletek magyar és spanyol nyelven Gryllus Dorka és a budapesti Cervantes Intézet tanulmányi vezetője, Alberto Madrona Fernández előadásában, továbbá Snétberger Ferenc gitárművész játékát hallhatta a közönség a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepségen.

Fotó: Bach Máté

 

Adan Kovacsics fordításait itt lehet böngészni

 

Béla Hamvas: La melancolía de las obras tardías , Ediciones del Subsuelo, 2017.

Imre Kertész: La última posada, Acantilado, 2016.

László Krasznahorkai: Y Seiobo descendió a la Tierra, Acantilado, 2015.

György Spiró: Cabezas de pollo, Tramoya, Veracruz, Mexikó, 2015.

Szilárd Borbély: Los desposeídos, Random House-Mondadori, 2015.

Miklós Szentkuthy: Leyendo a Agustín, Ediciones del Subsuelo, 2014.

Béla Hamvas: La filosofía del vino, Acantilado, 2014.

Frigyes Karinthy: El sillón mágico (in: Arriba el telón), Teide, 2014.

Imre Kertész: Die letzte Einkehr (in: Der Letzte Einkehr), Rowohlt, 2013.

Imre Kertész: Cartas a Eva Haldimann, Acantilado, 2012.

Ferenc Molnár: Los muchachos de la calle Pál, Bambú, 2011.

László Földényi: De las «poesías» y «fábulas» a las implacables historias (in: Los dioses cautivos), Galaxia Gutenberg/Círculo de lectores, 2011.

György Konrád: Viaje de ida y vuelta, Alianza, 2010.

Péter Esterházy: Sin arte, Acantilado, 2010.

László Krasznahorkai: Guerra y guerra, Acantilado, 2009.

László Krasznahorkai: Ha llegado Isaías, Acantilado, 2009.

László Krasznahorkai: El último lobo, Fundación Ortega Muñoz, 2009.

Imre Kertész: La lengua exiliada, Taurus, 2007.

Miklós Szentkuthy: El renacimiento negro, Siruela, 2007.

Ádám Bodor: La sección, Acantilado, 2007.

Imre Kertész: Un relato policíaco, Acantilado, 2007.

Imre Kertész: Dossier K., Acantilado, 2007.

György Konrád: El Reloj de Piedra, Alianza Editorial,  2006.

Péter Nádas: La muerte propia, Galaxia Gutenberg/Círculo de Lectores, 2006.

Ádám Bodor: La visita del arzobispo, Acantilado, 2005.

Imre Kertész: La bandera inglesa, Acantilado,  2005.

Péter Esterházy: La vida perfecta de Kornél Esti o Pierre Ménard, autor húngaro del Quijote (in: Don Quijote alrededor del mundo), Instituto Cervantes/Galaxia Gutenberg/Círculo de Lectores, 2005.

László Földényi: El sudario de la Verónica, Galaxia Gutenberg/Círculo de Lectores, 2005.

Károly Pap: Azarel, Minúscula, 2005.

László Krasznahorkai: Al norte la montaña, al sur el lago, al oeste el camino, al este el río, Acantilado, 2005.

Imre Kertész / Péter Esterházy: Una historia: dos relatos, Galaxia Gutenberg/Círculo de Lectores, 2005.

Imre Kertész: Diario de la galera, Acantilado, 2004.

Imre Kertész: Liquidación, Alfaguara, 2004.

János Pilinszky, Miklós Radnóti, Dezső Kosztolányi: Poemas (Poesía, al este II) , (in: Vasos comunicantes), 2004.  

Imre Kertész: Fiasco (katalán nyelven, Marta Marfany közreműködésével), Quaderns Crema, 2003.

Adám Bodor: Distrito de Sinistra, Acantilado, 2003.

Károly Tamkó Sirató: Textos y poemas, Museo de Arte de Asturias, 2003  

Attila Bartis: La calma, Acantilado, 2003.

Imre Kertész: Fiasco, Acantilado, 2003.

György Konrád: Una fiesta en el jardín, Alianza Editorial, 2003.

Imre Kertész: Yo, otro, Acantilado, 2002.  

Gyula Illyés: Gente de las pusztas, Minúscula, 2002.

László Krasznahorkai: Melancolía de la resistencia, Acantilado, 2001.

László Földényi: Dostoievski lee a Hegel en Siberia y rompe a llorar, Revista de Occidente, 2001 (teljes változat: Galaxia Gutenberg, 2006).

Imre Kertész: Kaddish por el hijo no nacido, Acantilado, 2001.

Imre Kertész: Un instante de silencio en el paredón (El holocausto como cultura) , Herder, 1999.

Péter Nádas: El final de una saga, Muchnik Editores, 1999.

László Földényi: La melancolía, Círculo de Lectores, 1996. 

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés