bezár
 

gyerek

2017. 12. 23.
A török gyerekek is kütyüfüggők
Aytül Akal: Léggömbök a magasban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A török gyerekek is kütyüfüggők Könnyed kis könyv, kedves, mulatságos történetek – még az oldalszámokat is léggömbbe zárva találjuk a lapok oldalán. Az írónő, aki számos mesét, színdarabot, regényt írt már gyerekeknek, ebben a – szám szerint százhuszonhatodik – kötetében a mindennapjainkat érintő témákat dolgoz fel kilenc novellában.  

Mi történik ha dugóba kerül a bevásárlóközpont felé autózó család? Milyen egy internetfüggő nagyapa? Milyen konfliktus forrása lehet a salátagiliszta? Olvashatunk még újévi kívánságokról, titokzatos füzetről, sértődékeny nagymamáról, és szomorú bohócról. Ez már a modern világ, van kütyüfüggés, pláza, mobil, és már-már az az érzésem támad, hogy a „kütyü” török eredetű szó… Persze ez csak vicc, de igaz, ami igaz, a mai török valóság nem azonos azzal a mesebeli és egzotikus világgal, amit a képzeltünkben még mindig hajlamosak vagyunk dédelgetni.

Mostanában egyre többet tudunk a feltörekvő kortárs török irodalomról, 2014-ben Törökország volt a díszvendége a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, idén pedig Orhan Pamuk volt a rendezvény díszvendége. Ezt a kis könyvet Sipos Kata műfordító ültette át magyarra, ő többnyire kortárs regényeket, meséket fordít. Többször beszélgettem vele a munkájáról, a török-magyar irodalmi életről. Kedvencei közé tartozik Elif Shafak, akitől több regényt is fordítottak Nagy Mariettával közösen. Katától tudom, hogy a török mesék is sokfélék, akárcsak az itthoniak, ám sok köztük az oktató szándékkal íródott, így eléggé didaktikusak. Az is érdekes, miket olvashatnak a török gyerekek anyanyelvükön a magyar könyvtermésből: A Pál utcai fiúkon, illetve néhány Petőfi versen kívül, nemrég Az egri csillagokat is kiadták, és egy versantológia is megjelent. Ez vajmi kevés, ha azt vesszük, hogy a török gyerekek úgy tanulják az iskolapadban, hogy a magyarok is törökséghez tartoznak, és tulajdonképpen egy népcsoport vagyunk. Kellemes meglepetés volt – mesélte Kata, amikor felfedezte, hogy egy kedves kint élő ismerőse – Ági Judit Kirisoglu – lefordította a Bogyó és Babóca mesesorozat számos darabját. A mesében szereplő bogarak mind hangulatos, jópofa „beszédes” török neveket kaptak.

No, de milyen a kortárs Aytül Akal könyve? A novellaszerű történetek kiskamaszoknak szólnak, leginkább talán Janikovszky Éva világával rokonítható humorral kevert, költői látásmódja. Az egyik fő és örökzöld téma itt is a generációk közötti ellentét, mint például A hiperaktív király és királynő című történetben, amelynek kislány főszereplőjéből a szülei mindenfélét akarnak faragni, aki végül – nem is meglepő –, pszichológus lesz. Egy másik történetben a nagyi, akinek Atatürk volt az első szerelme, rendre összekeveri a tabletet és tablettát; unokája azzal vigasztalja, milyen szerencse, hogy kilencvenéves, ha nyolcvan lenne, akkor jóval a köztársaság kikiáltása után született volna, és akkor talán Atatürköt sem láthatta volna, mindössze ennyi a politikára való utalás a könyvben. (Zárójelben jegyzem meg, hogy idén jelent meg magyarul Ceyhun Atuf Kansu: Musztafa Kemal Atatürk című könyve a Nap Kiadónál, amelyben Atatürkről, a 20. század egyik legnagyobb hadvezéréről és politikusáról tudhatunk meg fontos adalékokat.)

Folytatódnak a tipikus kamaszkonfliktusok: egy másik történetben egy kislány az anyjának segít keksztésztát gyúrni, ez elfeledteti vele, hogy összeveszett a barátjával. Tésztadarabkájából mobiltelefont formáz, közben meghallgatja apja aranyköpését: „A bizalmat eljátszani könnyű, visszaszerezni nehéz.” Úgy tűnik, a felnőtté válás unalmas, ezt ki is mondja az egyik szereplő. Minden édesanya a gyermeke legjavát akarja, emiatt lépten-nyomon figyelmezteti, de mi van akkor, ha ő másképp gondolkodik és más dolgokra vágyik? Szóval a szülők mindenhogyan nevelni akarnak, azt sem bírják, hogy a kölykök állandóan a mobiltelefonjukat nyomkodják, a nagyszülők viszont inkább lépést tartanának a fiatalokkal, ezért arra is képesek, hogy megtanulják a kompjuter használatát, és – függők lesznek, fészbukoznak! (Hát ezért nincsen se limonádé, se sütemény, amikor a csemete ellátogat a nagyszülőkhöz!) A Ki ez a bohóc? című szomorkás novellában olyan neveket olvashatunk, hogy Onur, Sevil, Aron, Ebru, Halil, Kamer, Gözde, Asli, amelyekről csak a szövegösszefüggésből derül ki, ha egyáltalán, hogy ki fiú, ki lány. Van itt még néhány egzotikus ételnév is, a fordító a lábjegyzetben jegyzi meg például, hogy a börek (vagy burek - a szerk.) rétesszerű, töltött sós tészta.

Nem véletlen, hogy a könyv bekerült a gyermek- és ifjúsági könyvek díjazottai közé, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet 2016 TOP 50-es listájába, külleme is nagyon kellemes. Anil Tortop rajzai karikatúra-szerűek, kiemelik a helyzetek fonákságát, emellett kerekded, helyes kis figurákat ábrázolnak.

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés