bezár
 

zene

2018. 07. 23.
Kék asszony elvitte a szívemet
Donizetti: Rita - A hagyományteremtő vacsoraopera
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az opera műfajának az általam szerethető része zenés színház. A nem szerethető része meg a tömény sznobéria, amit leöntenék róla, ha tehetném, de lassú folyamat, mire lejön, mert ragacsos. Nagy nemegyetgondolás van a műfajt művelő, előadásokat létrehozó művészek hozzáállásában. És pont ezért nem lehet kialakult képünk AZ operáról, mert annyiféle, annyi módon működik itthon is, nemitthon is.

A titok az eszközök állandó megújulásában, a művész-közönség viszony egyértelművé tételében, szereplők jól kihasználásában rejlik, és örömömre egyre több előadást látok, amiben megtalálják. Beszélek itt interakcióról, HA szükséges, színpadi szituációk egyenes megoldásáról, a szereplő énekesek barátságos, következetes vezetéséről. Akinek célja ide eljutni, annak megvan az esélye arra, hogy velem is megszeretteti AZ operát.

Klasszikus kedvencek 2018.

Legutóbbi jó élményem egy itthon még nem divatos vacsiszínház. A műfajnak másutt komoly történelme van, itthon ez is új. Ennek most a Dunapark kávézó és étterem volt a helyszíne, sokkolóan magas árakkal, melyek nyilván arányosak üzletileg, és talán egyszer-egyszer még a szegény művész is eljuthat ilyenre. Ha lehámozom róla a sznobériát, amitől csöpögött (elrettentő példa erre az étlapon szereplő saltimbocca szót értelmezni nem tudó pincér, vagy a zakós szigorú öregurak Dom Perignonnal), egy jó közeget teremtő esemény részese voltam. Megvan a maga megható bája, mikor a legcsendesebb zenei részben hangos mosogatásba kezdenek ipari vízsugárral. Vagy ahogy a részekre bontott előadásban az ehhez nem szokott pincérhad vigyázzban áll a pult mögött, várva, hogy végre felszolgálhasson.

Könnyű vígjáték, olaszos (?) menü, mivel Donizetti. Három szereplő, egy zongorista. Az előadás ismertetőjében nagyjából ugyanaz van leírva, amit az elején mondtam, hogy az operát a rendező zenés színháznak véli, nem öntetszelgő hangfürdőnek. Persze az ellenkezőjében is hihet, aki historikus felfogású, vannak olyan zenekarok például, melyek csak régizenével foglalkoznak. Nekem ez kevés, de tudom, hogy nagyobb az étvágyam.

Szerettem Horányi Juli jelmezeit, a sminkötleteket, a csodás, könnyed előadásmódot, ami nem mászott az arcomba (kivéve talán egy-egy hangerőben túllőtt magas hang), pedig féltem kicsit, hogy túl harsány lesz. Normális kritikusként sorra vehetném, ki miben rossz, meg jó, de nem szükséges. A kezdeményezés, az ötlet, a kivitelezés fantasztikus. Dénes Viktor, az akciót megálmodó színész-rendező ezzel az előadással remélem, hagyományt teremtett a vacsoraopera műfajának. Aki teheti kövesse az előadás életét, menjen el a Donizetti Ritájára a Dunaparkba. Jófajta zenés kikapcsolódás, van mit nézni, hallgatni, van min csodálkozni. Kritikai illetés nélkül felsorolom az első Budapesti vacsoraopera előadás szereplőit: Szigeti Karina, a fogadósné, kékhajú lány, Ódor Botond, pipogya férj, Najbauer Lóránt, halottnak hitt másik férj, Kéry Tamás, zongoraművész, egyszemélyes zenekar! Ne hagyjátok ki, én jól szórakoztam és jót ettem-ittam!  

Donizetti: Rita

Színlap

Rita: Szigeti Karina

Beppe: Ódor Botond

Gasparo: Najbauer Lóránt 

Zenei vezető: Kéry Tamás

Látvány: Horányi Júlia

Rendező: Dénes Viktor

Bemutató: 2018. július 13., 19:30 DUNAPARK KÁVÉHÁZ

nyomtat

További írások a rovatból

Nick Cave-koncert, Papp László Budapest Aréna, június 21.
Milyen egy magyar 'szúfi' zenész pakisztáni arculata?
Burns Kati indiai élménybeszámolója

Más művészeti ágakról

színház

Afrikai népmesék újragondolva Afrikai népmesék újragondolva
Homo Ludens Project: Csillagok szíve, Szeged, ZUG
II. Magyar Könyvkiadók Napja Szegeden, első nap
irodalom

A díszlépés egy értelmetlen lépés A díszlépés egy értelmetlen lépés
JAK műfordító-tábor 2018., harmadik nap
art&design

Ragyogjatok, ha tudtok! Ragyogjatok, ha tudtok!
Benczúr Emese – Let it be


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés