Mi a szolfézs? Miért van az, hogy ha az utcán gyors közvéleménykutatást végeznék, minden második fiatal azt mondaná, azt utálta a zenesuliban? Erre kerestem választ, de annál sokkal többet kaptam... Orosz Erzsi néni, az ex szolfézstanárom. A legjobb. Vele beszélgettem erről, és én magam is, aki x éve zenélek, kaptam új infókat.

A zene világnapja 75-ben Menuhintól olyan kezdeményezés volt, hogy a népek egymáshoz kerüljenek közelebb a zene által. Ma: zenéljenek minél többen. Függetlenül egymástól, vagy reagálva egymásra. Omoljanak le a művészetben (még ma is) élő társadalmi rétegek. Ne sznobkodjunk! Tényleg tartozzunk valahova. De ez a valahova ne egy kis kárpátmedó legyen csak, hanem legyünk a világ zenéjének részei és részesei.

Két napot voltam ott a háromból, két koncertet hallgattam meg a sokból, a főapátság tiszta levegője, szertartásossága kérdés nélkül vitt magával, söpörte ki a koszt, a zajt, amivel telítődik egy nagyvárosi lélek. A XIV. Arcus Temporum fesztivál egyedi, máshoz nem hasonlítható. Nem szórakoztató, nem sztárokat vonultat fel, nem kényelmes, nem fesztivál, mert arról tömeg, zaj és üzletiesség jut eszembe. Pár pillanatra beláthattam az ott élő szerzetesi közösség, család napjaiba, munkájába, akik a múltjukkal békében, a jelent megélve, a jövőre nyitottan hívnak, hogy TE is a részese légy annak a szigetként létező csodálatra méltó gondolatvilágnak, amit Pannonhalma képvisel.

Asztmás voltam, vagyok. Elhanyagoltam eddig, de szerencsés vagyok, hogy ide sodort az élet és velük zenélhettem most, ezáltal közelebb kerülhettem a magam megismeréséhez is. Természetesen ilyen-olyan nem professzionális kórusok, énekesek, együttesek, színészek, tanítványok voltak már az életemben, és bár türelmes pedagógus vagyok, az ehhez hasonló kapcsolódások ritkán fordulnak elő.

A szocmédia lelkes követőjeként egyre többször botlok önreklámnak szánt videókba, riportokba, hanganyagokba, amiket bárcsak ne osztott volna meg a tulaj. Nem vagyok reklámszakaember, de az világos, hogy magamról értékelhetetlen dolgokat legfeljebb viccből osztok. És ezen a ponton elakad nálam a gondolatfolyam. Mert mi van, ha az illető tényleg jónak gondolja, amit kirak, de senki sem figyelmezteti, hogy barátom, ez szar! Valószínűleg, az önkritikátlanok nem kapnak megfelelő minőségű visszajelzést és a hangsúly itt a minőségen van. De kit tartunk jogosultnak arra, hogy kritizáljon bennünket? Kitől fogadunk el negatív véleményt, hogy az a művészi munkánk aktív, építő része lehessen?

A következőkben az a helyzet áll elő, hogy nyíltan mondom el a benyomásaimat egy előadásról, amiben ismerőseim, barátaim is szerepeltek. Amit írok, nekik is a szemükbe mondanám, de talán így gyűjteményesítve érthetőbb. Egy olyan gyerekműsorról beszélek, ami a kategória történetében sokmilliomodszor a művészi előkészületekbe, rendezésbe, a zenekar működésébe akar belátást engedni, az előadók minden igyekezete ellenére sajnos nélkülözve minden spontanitást, forszírozott színészkedés és félresikerült humorizálás közepette. A szerelmes királynő címet viselő Dido és Aeneas délutáni előadásán jártam a MÜPA Fesztiválszínházában.

Tat tvam asi - "Én az vagyok". Azzá válsz, ahogy magad képzeled. Azonosulsz a gondolataiddal, világgal, emberekkel benne. Melis Laci így volt önazonos, e világban élő, hangjaiban igazi. 9 éves voltam, mikor megismertem, akkor különcnek gondoltam. Mióta én is különc vagyok, csodálatra méltó példakép lett, ahogy a jég hátán is képes a szabad alkotásra, örömzenélésre. A máz nélkül, tisztán, egyenesen élés most nem divatos, nem az kerül rivaldafénybe, aki így működik. Azokat később fedezik fel, mikor már késő. Tudta és elfogadta.  

A világhírű ausztrál zongoraművész, David Helfgott újabb európai turné keretén belül ismét Budapestre látogat hazai rajongói örömére. 2018. augusztus 15-én, a Papp László Budapest Sportarénában koncertezik majd.

Ötödik éve rendezik meg az Operavizsga Fesztivált a Zeneakadémia Solti Termében, és ismét várakozás és figyelem övezi a külföldi egyetemek operavizsga-produkcióit is. Január 16-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói mellett a Shanghai Konzervatórium, a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Holland Nemzeti Operaakadémia növendékei mutathatják meg, mit tudnak az opera műfajáról és a színpadi játékról.

A világhírű operaénekes, Miklósa Erika Másképp című lemezének anyagát hosszú évek után először hallhatja élőben a közönség 2018. január 22-én, a MOMKultban. A nemzetközi hírű trombita-művésszel Fekete-Kovács Kornéllal egyedülálló és egyszeri alkalomra készül az énekesnő. Különleges és személyes estre hívja a két szólista a közönséget, amely esten a Másképp című lemezen hallható dalok mellett duettet is énekelnek.

Új helyszínen, Pest legősibb templomában, a csodálatosan felújított Belvárosi Főplébániatemplomban rendezi meg jövőre a Szent Efrém Férfikar az immár hetedik Orientale lumen sorozatot. Január 6-án, szombaton 19.30-kor tartják az ortodox karácsonyi nyitókoncertet,  ahol a sérült gyerekekből álló Parafónia Zenekart látja vendégül a Magyar Örökség és Budapest Márka díjjal kitüntetett vokális együttes. Sokszínű műsort állítottak össze erre az estére, melyben megfér egymás mellett a Karácsony misztériumán való csöndes elmélkedés és az ujjongó öröm is.