bezár
 

film

2018. 12. 04.
A képrablás nagymestere
Milorad Krstić: Ruben Brandt, a gyűjtő
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Milorad Krstić végigpörgeti a világ legragyogóbb és legismertebb műalkotásainak lexikonját, helyet csinálva benne saját univerzumának és teremtett lényeinek: a három szemű hekkernek, a szemfüles CIA-ügynöknek, a kosarcú dizőznek és Ruben Brandtnak, a gyűjtőnek.

Krstić ámulatba ejtő animációs mozijának minden képkockája precízen és izgalmasan kidolgozott önálló alkotás, melyek gyorsan pergő, ritmusos sorozata lehengerli nézőjét. A Ruben Brandt, a gyűjtő jó értelemben véve túlzsúfolt, képzőművészeti utalások, nagy hommage-ok, filmes idézetek feszítik, miközben egy klasszikus bűnügyi történetet mesél el: Mimi, a cirkuszi életből kiugrott akrobata kleptomániában szenved, és műkincseket zsákmányol. Vágyainak tárgyai inkább szépségükkel, mint értékükkel ejtik rabul. Az őt üldöző Mike Kowalski kiváló nyomozó, aki hiába hajszolja a csábos Mimit, ő csak elillan előle, és egyenesen Ruben Brandt csoportfoglalkozásába csöppen, hogy kikúráltassa enyveskezűségét. Doktor Brandt művészetterápiában jártas pszichológus, az ő világa – szakmájánál fogva – a képzelet, a tudatalatti, a mesterművek és a terápiás pingálások egyvelege. Munkamódszere, hogy pácienseit közel engedi a félelmük tárgyához, birtokolniuk kell azt, amitől rettegnek. Apja halála óta azonban őt is kínzó látomások és rémálmok gyötrik: a világ legnagyszerűbb festményei próbálják meg eltenni láb alól. Mimi saját orvosságával gyógyítja meg lélekgyógyászát: felkínálja Ruben Brandtnak a félelmeivel való szembenézés lehetőségét. Mimi és terápiás csoportjából verbuvált csapata a világ leghíresebb múzeumaiból rabolnak el tizenhárom festményt, hogy azokat gyógyírként orvosuk falára akaszthassák. A detektív és a maffia azonban egyaránt a nyomukban.

Ruben Brandt

Krstić 2011-es, Műcsarnokban szervezett kiállításához kapcsolódóan írt színdarabjából született Horváth Csaba és a Forte Társulat közreműködésével az izgalmas vállalkozás, amiből Ruben Brandt életre kelt. A múzeumszínházból továbbgondolt produkció hosszú évek alatt cseperedett animációs filmtervé, és három év megfeszített munka után a 71. Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon került először közönség elé. Krstić egész estés animációs noirja egyszerre mese és összművészeti patchwork. A közbeszéd a film sikerének okán a Macskafogóhoz kezdte hasonlítani a Ruben Brandtot, holott e film egyedi, szerzői megközelítése sokkal közelebb áll Kovásznai György Habfürdőjéhez (1980). Dinamikájában és lüktetésében ugyanaz az extravagáns bátorság teszi lenyűgözővé a Ruben Brandt, a gyűjtőt, mint Kovásznai munkáját. Mindkét filmet az alkotó markáns stílusa öleli körül és teszi kivételessé.

A Ruben Brandt legnagyobb érdeme grandiózus mivolta. Az egész film egy összművészeti föld körüli utazás másfél órában. Gyorsvonatként száguld végig a képzőművészeten, a zene- és filmtörténeten, de mindemellett kapunk egy kompakt nyomozós pszichothrillert is. Mindazonáltal Krstić inkább saját látványvilágának nagymestere, mint a történeté. A dramaturgiai kacskák és vakfoltok azonban még a legnagyobb noirok esetében is elnézhetők. A mozgalmas animációs film elsősorban nem dramaturgiai fordulatosságával szórakoztat, hanem a vizuális telítettséggel. Nem csak a Hitchcock formájú jégkocka lebegése a whiskey-s pohárban vagy Eisenstein Rettegett Ivánja és persze a képkockákon elrejtett Munch- vagy Degas-festményalakok lebilincselőek, hanem a parádés akciójelenetek is, melyek finom fricskái bármelyik Mission: Impossible résznek. Tom Cruise helikopterre ugrását ugyanolyan elhűlve nézzük a moziban, akárcsak Bye Bye Joe-nak, animált szuperhősünknek vetődését, Mimi könnyed szaltóit és látványos tornamutatványait. A több mint száz megidézett műalkotással, filmes, irodalmi és zenei utalásokkal sűrű posztmodern masszát kever a rendező, ezt szórja tele képi és hangi bravúrokkal és kellő mennyiségű humorral. Ebből a masszából aprólékos munkával és szigorú koncepcióval festi meg eddigi főművét. Krstić műfaji kollázsát a film stílusa teszi homogénné.

Ruben Brandt

A Ruben Brandt, a gyűjtő nem múzeumi andalgás, amikor meg-megállunk a képek előtt, és nézegetjük a kiálló festékdudorokat, tüzetesen megvizsgáljuk az ecsetkezeléseket vagy a festékbe ragadt ecsetszálat, ami ott pihen biztonságban a reflexmentes üveg mögé zárva. A Ruben Brandttal mintha Godard Külön banda című filmjének jelenetébe pottyantunk volna. Milorad Krstić elkapja a kezünket, és húz maga után, hogy zihálva, nevetve rohanjunk végig vele a Louvre folyosóján.

 

Ruben Brandt, a gyűjtő, színes, magyar animációs akció-thriller, 94 perc, 2018. Rendező, író, látványtervező: Milorad Krstić. Forgatókönyv: Milorad Krstić, Radmila Roczkov. Zene: Cári Tibor. Szereplők: Kamarás Iván, Hámori Gabriella, Makranczi Zalán. 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Bemutató: 2018. november 15. Forgalmazza és a képeket biztosította a Mozinet Kft.

Ruben Brandt, a gyűjtő

Kovásznai György Habfürdőjéről és művészetéről a prae.hu-n:

Kultuszrajzfilm mai szemmel – Székely Dávid Attila a Habfürdőről

Gomba a krumplilevesben – Horváth Olivér a Habfürdőről

Kovásznai György művészete a szocializmus árnyékában – Erdős Mária Éva Kovásznairól

nyomtat

Szerzők

-- Pazár Sarolta --

Pazár Sarolta a Pécsi Tudományegyetem filmelmélet és filmtörténet, valamint filozófia szakjain diplomázott. 2007 óta publikál fesztiválbeszámolókat, filmkritikákat és tanulmányokat. Alapítótagja a berlini Critique & Culture közhasznú kulturális egyesületnek.


További írások a rovatból

Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről
Anna Hints: Smoke Sauna Sisterhood
Beszélgetés Hevér Dániel rendezővel és Kertész Zsanett forgatókönyvíróval a Valami madarak című filmjükről

Más művészeti ágakról

Kelemen Kinga kiállításának megnyitóbeszéde
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés