bezár
 

építészet

2021. 05. 13.
Tér-erő-tér
Claus Käpplinger (szerk.): Spaces of Intensity. 3h architects. Birkhäuser, 2020
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Intenzitás. A szó, amely legjobban leírja a 3h építésziroda munkásságát, Moravánszky Ákos bevezetője szerint. És tényleg, ha például belépek a MOME Campusra, a tér cselekvésre sarkall, és a cikkben bemutatott könyv szintén hasonló élményt nyújt. Gunther Zsolt és Csillag Katalin, az iroda alapítói, tiszta nyelvezettel formálják épületeiket, amiket 26 év munkásság után egy monográfiában ismertetnek. A Spaces of Intensity által betekintést nyerhet az olvasó az alkotómunkájuk mögött húzódó gondolatokba, illetve épületeik koncepcióiba és értelmezésébe.

A 3h építésziroda 2021. május 1-jén ünnepelte budapesti működésének 15. évfordulóját, s ennek apropóján könyvbemutatót tartottak: tavaly a Birkhäuser kiadó gondozásában megjelent monográfiájukat a hazai közönség elé tárták.

Két, itthon – kezdetben Győrben a „periférián”, később Budapesten a „centrumban” – alkotó építész és a 3h eddigi útját foglalja össze az angol nyelvű kötet. A páros szerint a jól szervezett épület összetett problémákat oldhat meg, a tér erejének hangsúlyozásával.

A könyv felépítése nem bonyolult: négy tematikus fejezetre osztott, melyekben található egy szöveges és egy képesszé, illetve az iroda csokrokba szedett építészeti munkái. A négy szekció jelöli ki az építészek fő érdeklődését, azokat a kérdéseket, amik mentén gondolkodnak az alkotótevékenységük során. Mottókkal kerülünk beljebb a fejezetekbe; Krasznahorkai László idézetei, illetve az esszékben emlegetett írók utalnak az építészetben rejlő irodalomra.

3h építésziroda, Koroncó

Szállásépület 22 fő értelmi fogyatékos részére, Koroncó, fotó: Haider Andrea, 3h építésziroda

Kontextus

Az érthetőség szempontjából fontos, hogy kirajzolódjanak a helyi jellegzetességek, az a környezet, amibe beleépülnek a 3h kortárs, hazai épületei.  A fejezet vizsgálja a hely, tér és az épület kölcsönhatásait, a programalkotási, tipológiai kérdéseket, a régi-új, múlt-jövő ellentétpárok kapcsolatának megmutatkozását. Gunther Zsolt maga írta az ehhez tartozó esszét, így az olvasó személyes élmények, kiállításlátogatások említésével, közvetlenül láthat bele az építész gondolkodásának formálódásába.

Nem csupán ebben a részben törekednek a kontextus megteremtésére: a képesszék végigkísérik a kötetet, elsősorban azzal a céllal, hogy minden szekcióban fölvázolják a magyar kulturális, történeti környezetet. Ezek a fotóválogatások egyértelműsítik az adott fejezet témáját, és esztétikai minőségük által élvezetessé teszik a könyv forgatását.

Köztes terek

Az érdeklődő végigsétál néhány lépcsőn, gangon, a régenvolt Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének elhagyott terein, mire odaér Holger Kleine előadására. A Három magyar jelenetre (Three Hungarian Scenes) – közjátékokkal –, ami a 3h épületei köré szervezett művészettörténeti és elméleti írás.  A The Drama of Space írója jeleneteiben foglalkozik falusi rejtekekkel, a köztes terek – kapualjak, átjárók, csarnokok – mibenlétével, az ezeken átfutó fényekkel, a külső és belső találkozásával. A múltat kortárssá tévő szellemmel és a MOME épületével, aminek formái állandó és inspiráló teret adnak a változó helyzetek fogadására.

3h építésziroda, Szegedi Dóm

Szegedi Dóm, fotó: Danyi Balázs

Díszítés

Ha ennél a fejezetnél nyílik ki a könyv – nem meglepő módon – különösen ingergazdag képesszét lapozgathat az olvasó. Számomra talán ez a legkedvesebb válogatás, a magánlépcsőházban készült fotókon kívül szinte az összes helyszínt azonnal fölismertem. Lajta Béla Felső Kereskedelmi Iskolájáról három részlet is belekerült, ez összegzi legjobban azokat a rétegzett jelentésbeli tartalmakat, amiről olvasni is lehet, hiszen a 3h dolgozott egy Lajta épület kiegészítésén. A Vakok Intézetének és a hozzá tartozó épületegyüttes darabjainak (Mozgásjavító EGYMI) összekötése során 2004-2010 között végzett rekonstrukciós munkálatokat. Olaf Bartels esszéje az építésziroda díszhasználatát konkrét épületek vizsgálatán keresztül világítja meg. A 3h-t a modernizmus dísztelenségét követően előlépő, a dekorációt újra reflektorfénybe helyezők sorába pozícionálja. A kontextushoz való igazodás, illetve ráhatás folyamatosan megjelenik a monográfiában, így itt is: kiderül, hogy a díszítmény és annak mértéke nagyban függ az épületeket körülvevő motívumoktól. A felújítások során érdekes elegyet alkotnak a kortárs elemek, új funkciójú terek az eredeti műemlékbe integrálva, s a múlt további inspirációt ad mind a térhasználat, mind az ornamensek szempontjából.

Tér és fény

Továbblapozva mintha színpadi terek jelennének meg az oldalakon. A különböző irányból világított sejtelmes helyiségek dramatizálnak, terelgetnek. Itt nem a megszokott esszét, hanem egy beszélgetést találunk a szerkesztő Käpplinger, Gunther és Csillag között. A külföldi olvasók orientálása végett hazai sajátosságokról, rugalmasságról is szót ejtve jutnak el a tér és a fény kapcsolatához. Ők a mai trenddel ellentétben nem a mesterséges fényforrásokra helyezik a hangsúlyt, hanem a természetes megvilágítás lehetőségét keresik. A változó, élő fényminőségeket szervesítik enteriőrjeikkel, és erre a hatásra törekednek akkor is, ha mesterséges világítást terveznek az épületekbe. Gyakran nyílásokkal kapcsolt tereken átvilágító fények díszítik a faltömegeket, ezzel a megoldással az ablaknál finomabb, keretek közül kiemelt úton érkezhet a fényár. A térérzékelés intenzitása fokozódik a fénymozgással (Magyar Zene Háza) és a tükröződő felületek változékonyságával (Király Gyógyfürdő). A fény – az anyag és a szín mellett – eszköz a történelem láthatóvá tételére is; szükséges az érzékelésbeli különbségtétel, hogy a felületek nehogy kioltsák egymást.

3h építésziroda, Fertőd

Esterházy-kastély, fotó: Bujnovszky Tamás

Az itt fölsoroltak vázolják a gondolatokat, amik mentén halad a 3h, s bár nehéz elválasztani ezeket az egymásra épülő problémákat, ők kísérletet tettek rá. Ebből adódóan sokszor kanyarodnak egymás felé a külön csoportosított írások, néha nem is azokhoz a munkákhoz kapcsolódva, amik az adott fejezethez lettek válogatva.

A keménytáblás monográfiát jó kézbe venni; Salát Zalán Péter igényes tervezésének köszönhetően könnyű benne tájékozódni és kellemes ránézni. A szellős elrendezés hagyja, hogy a sok-sok jól komponált fénykép és terv megszólaljon – a képesszéknél ezek a főszereplők, így akár teljes oldalpáron, széltől szélig futhatnak, míg a válogatott munkáknál kevés szöveggel, vékony margóval keretezve láthatóak. A groteszk betűtípus használata nem megy az olvashatóság rovására, ugyanis a vaskos kötetnek legnagyobb részét az előbb említett képek teszik ki. A Köztes terek és a Tér és Fény fejezetekben megjelenik talpas betű is, előbbinél a közjátékok, utóbbinál a kérdező sorai lettek ezzel kiemelve. Míg az intermezzóknál jól működik ez a megoldás, addig az utolsó fejezetnél nem válik el elég karakterisztikusan a két betűstílus.

oldalpár
Spaces of Intensity, saját készítésű fotó

A könyv borítóján megjelenő szinte absztrakt részlet, a MOME lépcsősora ad látványos megjelenést az egész könyvnek, egyben magában foglalja a felvetett problémákat. Egy köztes tér, a tervezők bevallása szerint az identitás és az önazonosság kérdését feszegető MOME épületéből; rímel az egész monográfiára. Ami a reprezentáción kívül alkalmas arra, hogy az alkotók kicsit távolabbról szemléljék saját identitásukat, megnyilvánulásaikat, hogy okulva az eddigiekből továbbléphessenek.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Lengyel Viola --


További írások a rovatból

építészet

A kontempláció keretében A kontempláció keretében
Kis Péter Meditációs pavilonjáról
építészet

A Magyar Zene Háza nyerte el a „Világ Legjobb Zenei Célú Fejlesztése” díjat
Az amerikai Music Cities Awards a legjobbnak minősítette a készülő épületet
építészet

Sündisznótüske és betonhintaszék Sündisznótüske és betonhintaszék
Bauhaus100. Program a mának/ Kortárs nézőpontok - kiállítás a Ludwig Múzeumban

Más művészeti ágakról

színház

Hamlet, Titus és Célkereszt: mai fiatalok Shakespeare-ütközésekben Hamlet, Titus és Célkereszt: mai fiatalok Shakespeare-ütközésekben
A Webszínház Shakespeare/37 sorozata folytatódik
Parti Nagy Lajos: Ibusár (Örkény István Színház — Kék Művészügynökség)


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés