bezár
 

irodalom

2021. 09. 10.
Kultúrtörténet borotvaélen
Bemutatták K. Horváth Zsolt új kötetét, A bundátlan Vénuszt, Prae Kiadó, 2021
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
Szeptember 3-án, a Kis Présházban mutatták be K. Horváth Zsolt új tanulmánykötetét, A bundátlan Vénuszt. A kötet alcíme szerint a női testszőrzet biopolitikáját és az eszményi test politikai antropológiáját állítja fókuszba.

A szerzőt Gregor Anikó, az ELTE szociológusa kérdezte, a mű keletkezéséről, a lehetséges értelmezési viszonyokról és a tágabb magyarországi kontextusáról egyaránt. K. Horváth Zsolt először definiálta, milyen Rubiconokat szeretett volna átlépni a tanulmánykötet megírása során, amelynek egyes részletei a szem honlapján látott napvilágot; majd összefüggésbe helyezte az egyetemi munkájával is a test, szépségideál történetét mint témát. Tapasztalatai szerint az elmúlt pár évben a diákok sokkal nyitottabban és érdeklődőbben állnak a testtel kapcsolatos kérdésekhez (legyen az, kor, súly, szőr, alkat, bőrszín), de az egész társadalomban véleményképzők lehetnek ezek a témák.

Mindezzel Gregor Anikó mint vele egy karon tanító professzor is egyet tudott érteni. A szerző ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a mű "a testhez kapcsolódó érzelmeket nem fogja teljesen átalakítani”, inkább egy lassú folyamat a részeként értelmezhető diskurzusképző szöveg. A bundátlan Vénusz témája a női (kiemelten a szemérem)szőrzet viselésének vagy eltávolításának történetét öleli fel, nemzetközi és magyarországi összefüggésben. A szerző szerint a szőrzet eltávolításának elvárása a nők kiskorúsítását eredményezte. "Hatalmi gyakorlatok formájában fegyelmeződnek a testek”, jelentette ki többek között a téma tabusításával kapcsolatban.

Ahogy a kötet fülszövege is utal rá, a test egyszerre társadalmi konstrukció és szimbolikus tér. A nőiesség idealizálása pedig talán egyidős a maszkulinitás kizárólagosításával. A tanulmánykötet ilyen szempontból értve egy vitaképző és a párbeszédet újralétesítő gesztussal bír. (Mindez az utóbbi idők költészeti trendjeiben is megmutatkozik, lásd például a szülés/születés élményét feldolgozó lírai törekvéseket, de más tekintetben az antropocénről, illetve a poszthumanizmusról szóló diskurzusokhoz is hozzárendelhető, amihez pl. a kiadó egy másik friss könyve, Horváth Márk Az antropocén című kötete kapcsolódik.)

Szó esett még arról, hogy 1976-ban a Belügyminisztérium lehetségessé tette a női test fedetlen ábrázolását, illetve arról is, hogy milyen alapérzelmek kötődnek hagyományosan egy testérzethez, továbbá egy videóról, amelyben férfiak beszélnek a bajuszukhoz fűződő szimbólumokról. A szerző a további testhagyományokról szóló tanulmánykötetek megírását nyitva hagyta, de a közönség számát (még a Présházon kívül is számosan várakoztak) és érdeklődését (végig várakozásteli csönd volt) tekintve erre potenciálisan lehet látencia.

A beszélgetés felvétele visszanézhető a Prae Kiadó Facebook oldalán.

Fotó: Lakos Gábor

nyomtat

Szerzők

-- Király Csenge Katica --


További írások a rovatból

Szlovák est a Tiszatáj szerkesztőségében
Bemutatták Szeles Judit prózakötetét
Bemutatták a 93. Ünnepi Könyvhétre megjelent három Apokrif-kötetet
irodalom

A Margó Fesztiválon mutatták be Moskát Anita A hazugság tézisei című novelláskötetét (GABO Kiadó, 2022)

Más művészeti ágakról

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely Felejtő című előadásáról
színház

Mary Shelley - Nick Dear Frankensteinje a Budapest Bábszínházban
Péterfy Gergely – Nagy Ervin: Robotmese. Lampion Könyvek, 2022
Interjú Tranker Katával műfaji határátlépésről, vizuális nyelv(ezet)ről és tárgyakhoz fűzött érzelmekről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés