bezár
 

gyerek

2021. 10. 13.
Hercules wins
A Helló, Héraklész premierje a Budapest Bábszínházban
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A tíz pluszos korosztály viszonylatában két és fél óra meglehetősen meredeknek tűnik egy tömény ógörög tragédia prezentálására. De nem akkor, ha mindezt élő videójáték formátumban élvezheti a kiskamasz. Ha a színpadi tér egy folyamatosan pulzáló, emelkedő-süllyedő látványorgia, amin korinthoszi oszlopnak álcázott bárányfelhők folynak át, van nonstop gyroszos, felnagyított mobilkijelző és gameboy monitor, a szünetben angry birds szórakoztat, a felgyorsult világ érzet kiteljesedéseként pedig szakadatlan zenezuhatag, dübörgő basszussal. Zeusz egy öntetszelgő, öltönyös fószer, a rögbijátékos szökevénynek öltöztetett Héraklész/Herkules pedig olyan hiperaktív, mintha erejét a színen villogó energy jelekből nyerné.

Tasnádi István két évvel ezelőtt kapott felkérést Tengely Gábor rendezőtől olyan témájú szövegkönyv megírására, ami a tizenévesek érdeklődésére tarthat számot. Héraklész története egy hónap alatt készült el, de a pandémia miatt előbb lett belőle könyv, mint színpadi mű. Nyelvezetének és Felvidéki Miklós illusztrációinak köszönhetően már a regény is nagyon jól idomul az adott korcsoport igényeihez. A Bábszínház előadása pedig megsokszorozza azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek az antik érára irányítani a figyelmet és nyugtázni, hogy nem csupán korunk vívmánya a szuperhős. Ahogy az író a pár nappal korábbi könyvbemutatón mondta: ennek a történetnek „sok olyan szegmense van, ami alkalmas arra, hogy a mai gyerekek életére reflektáljon.”

Héraklész története sokszor sokféleképpen került már feldolgozásra, a Helló, Héraklész című könyv, illetve az előadás a születéstől a tizenkét próba teljesítéséig használja fel a mondát. Tasnádi azonban a kevésbé ismert féltestvérre, Iphiklészre irányítja a figyelmet, az ő szemszögén keresztül figyelhetjük meg a családon belüli viszályokat, vívódásokat. Testvérféltékenység, családon belüli kusza viszonyok, mozaikcsalád problémák – az új nézőpontnak köszönhetően teljesen más megvilágításba kerül a mítosz.

A tizenévesek ritmusához igazodó, rendkívül gyors tempót diktáló előadásban is van helye olyan rövid monológoknak, amikben lélektanilag is megnyilvánulhat egy-egy szereplő. Ezek a nyugvópontok teszik lehetővé, hogy újra száguldani tudjunk a tizenkét feladat végrehajtásával, ami természetesen nem maradhatott ki a történetből.

A rendező elmondta a könyvbemutatón, hogy szerette volna „kihasználni a tér minden adottságát, mindenféle skilljét.” Ennek érdekében a színpadon kívüli terek is alkalmazásra kerültek (díszlettervező: Zöldi Z Gergely): rendezői bal oldalon helyezkedik el egy irányítófülke, ami adott esetben gyroszos bódé, vagy éppen dj-pult, fölötte függ a már említett óriáskijelző, görög szövegfordítások, szelfik illetve online közvetítések megjelenítésére. A jobb oldalt a család balkonos otthona foglalja el, ahová lépcsőn lehet feljutni a színpadról. Frontálisan a díszlet fekete korinthoszi fémoszlopokból tevődik össze, amik tribünön sorakoznak, többféle világítási felületet biztosítva. Balra egy kis tisztás csappal, a jobb oldali járáson pedig a feladatokat Héra sugallatára kiosztó Eurüsztheusz vázatrónja közlekedik.

Ahogy haladunk előre a próbatételek teljesítésében, egyre szélesedik a színpadon lévő technikai lehetőségek kiaknázása. A süllyesztő és a zsinórpadlás segítségével a pokol jelenetben már teljesen más a színpadkép, mint ami azelőtt tárult elénk. Az előadás általában alulvilágított, ezáltal még inkább hangsúlyossá válik az, amit vagy akit a fejgép fényköre kísér (fénytervező: Szondi György). A szín közepén függő vásznon hol bárányfelhők úsznak, hol a wikipédia vonatkozó szócikke jelenik meg, vagy épp a számítógépes játékok mintájára követhetjük nyomon, hogy a feladatok elvégzésének melyik szakaszánál tart Héraklész. A próbatételek végén a felirat mindig ugyanaz: Hercules wins. 

A díszletben és a jelmezben (jelmez-és bábtervező: Michac Gábor) egyaránt a bronzkor és a mai éra ötvözete jelenik meg, rendkívül ízlésesen kombinálva. Megara platform topánja például manapság is beszerezhető a plázák üzleteiben, de emellett a hellenisztikus kor kothornoszát is idézi. Az ikertestvérek kék-fehér kombinációs szettjei szintén behozzák a görög asszociációt, akár csak a női ruhák military stílusjegyei. Minden apró részlet, az ékszerektől kezdve a hajviseleten keresztül a hímzett díszítésekig magában hordozza a kétpólusú korszakot. 

Michac Gábor a könyvbemutatón elmondta, az átlagosnál jóval nagyobb méretű bábok azt a célt szolgálják, hogy a gyerekek valósnak érezzék a próbatételek kihívásait, az életveszélyes szituációkat. A bábok rendkívüli színpompájukkal emelkednek ki az alapvetően kéket és fehéret felvonultató miliőből, és nemcsak méretben és formában, hanem mozgatás szempontjából is különböznek egymástól. A Kitharion-hegy nyája például bárányfejekkel megtoldott nagypárnanyáj, sokféle nyelvi-és bábtechnikai humorra adva lehetőséget. A nemeai oroszlánt heten mozgatják, pontosabban táncolják, hiszen a legtöbb bábszereplővel meg kell küzdenie a hősnek, ezeken a pontokon pedig táncszínházzá válik a bábművészet (mozgás: Fejes Kitty). A kerüneiai szarvas kerekeken gurul, míg a sztümphaloszi madarak botos bábok. Ami közös bennük, valamint az előadás teljes egészén tetten érhető, az a görögökre történő asszociációs lehetőségek láncolata, legyen az lantjáték, homoszexualitás, babérkoszorú vagy éppen Zorba dala (zene: Varga Vince), de minden a saját korunk vonatkozásában, humorral, játékosan tálalva a tizenéves közönség számára.

A kiegyensúlyozott, viszonylag egy stílusban játszó szereplőgárdából engem főként a négy fiatal színész, Podlovics Laura (Megara), Márkus Sándor (Eurüsztheusz), Szolár Tibor (Iphiklész), valamint Barna Zsombor (Héraklész) játéka nyűgözött le. Alakításukon, spontán reakcióikon egyaránt meglátszott, hogy ők állnak legközelebb a célközönséghez. Az az energiaszint, amivel Barna Zsombor végigtolta a címszerepet, azzal a legnagyobb energiaital-gyártó vállalat reklámarca is lehetne. A tegnap esti premieren Héraklésszal együtt ő is szuperhőssé vált. 

Képek: Éltető Anna, www.facebook.com/budapestbabszínhaz

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Márkus Judit --


További írások a rovatból

gyerek

Hercules wins Hercules wins
A Helló, Héraklész premierje a Budapest Bábszínházban
gyerek

Minden női szereplő én vagyok Minden női szereplő én vagyok
Interjú a Csáth Géza-díjas Elekes Dórával
gyerek

Testkontaktus és babageometria Testkontaktus és babageometria
Folytatódik az IGYIC Vadlazac műhelye

Más művészeti ágakról

Laurent Tirard: A beszéd
Közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval A feleségem története premier előtti vetítésén
irodalom

Adj, király, katonát! Adj, király, katonát!
Helyzetjel 1.
irodalom

Kisebbségi lét és irodalmi tér Kisebbségi lét és irodalmi tér
Szegeden rendezték meg az Irodalmi Diszkó fesztivált


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés