bezár
 

zene

2022. 03. 22.
Ami a megújulás garanciája lehet
Szőcs Petra, Bolcsó Bálint, Márkos Berci és Palojtay János a Nyitott Műhelyben
Tartalom értékelése (6 vélemény alapján):
Az egyik legszerethetőbb jelenség Magyarországon és Kelet-Európában az underground, mint művészeti színtér. Különbözik a nyugati undergroundtól abban, hogy nem ideológiák mentén elkülönül és kirekesztő egy művészeti réteg, hanem financiális okok miatt összetart, befogad.

Volt óvóhelyeken, funkciójukat veszített szenespincékben, lakásokban, és igen, garázsokban is alakulnak műhelyek, művészeti klubok, ahol egymásnak mutatják be az alkotók a műveiket, kiállítások, felolvasóestek, kamarakoncertek, színházi előadások keretein belül, nem ritkán a műfaji kereteket átlépve, sőt figyelmen kívül hagyva. Mivel kis támogatású vagy támogatás nélkül működő baráti társaságokról van szó, bizonyos kompromisszumokat kell kötni, gyakran a művészi minőség rovására. Az underground ellenzői épp ezt vetik a színtéren szereplők szemére: befogadnak mindenkit, emiatt nagyon nehéz minőségi követelményeknek megfelelni. Az underground ugyanis elutasítja a perfekcionizmust. A botladozó amatőrnek ott éppúgy helye van, mint a tehetségtelen, ám akaraterős önjelölteknek, akik a művészetet önkifejezésnek használják, hivatkozva alapvető emberi jogokra, így az alkotás jogára is. Ezek a magánklubok tehát hasznosak. Nagyobb támogatók is felismerték a hasznot, és ma már nem indul olyan kétségbeejtő esélytelenséggel egy civil művészeti kezdeményezés, mint a mainstream intézményrendszerek kizárólagos támogatottsága idejében. A mai undeground már nemcsak művészeti szintér, nem ritkán társadalmi-szociális vitaestek helyszíne is. Egy-egy klub holdudvarában nemcsak nagyobb érdeklődésre számító művészek tartoznak, hanem az esélyegyenlőség nevében a társadalom peremén élő, elszigetelt, nem egyszer sérült alkotók is. Ezeket a klubokat műhelyeket személyes kapcsolatok szövik át, egy perszonális hálózat segíti működésüket fenntartásukat. Néhányuk képes lett kinőni a személyesség és lokalitás kereteit, működésük országos jelentőségűnek mondható. Ilyen a pécsi Szabadkikötő, a Falcsik Mari és Lantos László Triceps alkotópáros által működtetett budapesti MERSZ klub, vagy a szintén a fővárosban található, a Déli-pályaudvar környéki csendesebb utcák egyikében megbúvó Nyitott Műhely, Finta László kezdeményezése. Ez utóbbiban jártam március 18-án.

Ha már szó esett a személyességről, mint működtető erőről, hadd legyen a beszámolóm is személyes.

Szőcs Petra és Márkos Albert

Ezen a pénteki estén két budapesti program közül választattam volna. Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest lett volna az egyik választás, ha a biztos minőségre hajtok. De csábítóbb volt a bizonytalanság, hiszen az orosz virtuóz könnyebben visszakereshető. Így Pletnyov helyett a Nyitott műhely felolvasó koncertjét választottam. Annál is inkább mert a fellépőket régóta ismerem, tudom, hogy megújulásra képesek, és hogy remek hangulatot tudnak teremteni. A Nyitott Műhely egyik sorozatába csöppentem, mely felolvasóest köré szervez csoportos zenei improvizációt. Ezen az estén Szőcs Petra olvasott fel, a háttérzenét pedig a zenésztársadalom három különböző területéről érkezett muzsikus biztosította. Márkos Albert nevét azért írom ki, mert a Berciként ismert csellistát sokszor látom Bertalanként az írott elektronikus sajtóban. Hát nem az. Bercinek Albert a keresztneve ahogyan a zenei körökben szintén nem ismeretlen apjának is. Ezen az estén a zenei atmoszféra az ifjabb Márkos intenciói alapján épült fel. Bolcsó Bálint az elektronikus zene területéről érkezett, és a hátteret erősítette a zongorajáték enfant terrible-je, Palojtay János a klasszikus műfajok szigorú világából. Az ő megjelenése azért is megbecsülendő, mert az ilyen műfaji határátlépéssel a karrierjét teszi kockára: a klasszikus zenei elit nehezen bocsátja meg a könnyebb műfajok felé tett engedményeket.

Mindenek előtt Szőcs Petra teljesítményét kell kiemelnem. Erre nemcsak udvariassági szempont késztet, hanem a költő kifinomult szoborszerű alkatával kontrasztáló magabiztos előadása is. Tudjuk, hogy Szőcs Petrának a költészet nem az elsődleges foglalkozása. Ahogy ez Kelet-Európában gyakori, több műfajban dolgozik, leginkább filmesként ismert. Ezen az estén azonban úgy tűnt, hogy ő elsődlegesen költő, mégpedig jelentős költő. Nyilván nem annyira gyakorlott pódiumművész, mint a háta mögött zörömbölő zenészek. Mégis szinte rutinosan tartotta fenn a figyelmet, a szemével reflektált a közönségre, s mikor a papírjaiba merült, akkor is látszott az arcán egy halvány mosoly, mellyel tudatta közönségével, hogy jelen van, nem esett ki a szerepéből.

Márkos Albert és Palojtay János

A felolvasót kihangosították, és ez volt az összekötő akusztikai elem a beszédhang és a zene között. Elsősorban Bolcsó Bálint kezelte a zene kapcsolódó rétegét, példás visszafogottsággal. A tulajdonképpeni ritmust és hangulatot Márkos Berci és Palojtay egymásra rezonáló virtuozitása adta. A költő mondanivalója néha eltűnt a két bölény zenei tobzódása mögött, de sosem annyira, hogy érthetetlenné váljon. Általában jellemző volt az egymásra figyelés, a kamarazenei intimitás úgy, ahogy a közhelyes megszólalások harsánysága és a drámai csendek közötti dinamikai árnyalatok gazdagsága is.

Az est tanulsága mindenképpen az, hogy a műfajok keresztezése a megújulás garanciája lehet. Nagyon sok kísérlet vetél el különböző okok miatt, amiktől az intézményes művészetszervezők félnek. Félnek attól, hogy a kísérletek és próbálkozások a színvonal csökkenésével, így a biztos örömet elváró közönség csökkenésével is járhat. Így az egyébként igen előremutató előadás egy magánműhely pincéjébe szorult. Ahol azért megmutatta létjogosultságát: ezen az estén a Nyitott Műhely összes helyisége megtelt.

A szerző fotóival

nyomtat

Szerzők

-- Weber Kristóf --

Zeneszerző és muzikográfus vagyok. Különféle szöveges műfajokban írok, emellett a PTE Művészeti Karán oktatok. Hobbim az idiómák gyűjtése. Szoktam fotózni is.


Más művészeti ágakról

A Kokas-féle komplex művészetpedagógiai foglalkozás
irodalom

Szeifert Natália: Örökpanoráma, Kalligram, Budapest, 2022.
Foci, vers, próza, gyerekirodalom
Ugrin Julianna és Vizkelety Márton: A döntés


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés