bezár
 

gyerek

2022. 06. 03.
A zsűrizés egy igazán jó szakmai kaland
Interjú Szekeres Nikivel az Év Gyerekkönyve Díj kapcsán
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Idén hetedik alkalommal fogják átadni az Év Gyerekkönyve Díjakat, tavaly óta hét kategóriában. Szekeres Nikoletta szerkesztő, kritikus, Kérchy Anna irodalmár, Nádori Lídia műfordító, Gerhes Gábor képzőművész és Fábián László magyar szakos gimnáziumi vezetőtanár, vagyis az öttagú felnőttzsűri és a diákzsűri által legjobbnak vélt alkotások az Ünnepi Könyvhéten kapják meg az immáron pénzjutalommal is járó elismeréseket.

PRAE.HU: Ahhoz képest, amivel egész évben foglalkozik a HUBBY, milyen konkrét szervezési feladatokkal jár egy ilyen díj?

Egy ideje úgy érzem, hogy ez az egyik legnagyobb munkánk, meg talán a leglátványosabb is. De azért emellett csinálunk persze sok minden mást is: könyveket adományozunk, igyekszünk jelen lenni a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom nemzetközi népszerűsítésében, alternatív irodalomórákat viszünk iskolákba, szívügyünk, hogy hátrányos helyzetű gyerekekhez, vagy éppen határon túli iskolákba is eljussunk. Az Év Gyerekkönyve Díj, talán most már bátran kijelenthetjük: be lett járatva. Az egész folyamat október végén kezdődik. Kihirdetjük a felhívást, amit november elején elküldünk a sajtónak és a könyvkiadóknak. Kitesszük a Facebook-oldalunkra is, elküldjük rengeteg helyre, és jöhetnek a nevezések. Minden címből három példányt szoktunk kérni. Ezekből egyet eljuttatunk a müncheni nemzetközi gyermekkönyvtárba, ami nagy dolog, mert ennek hála, pár éve újra van ott minden évben 110-120 magyar könyv, az adott évi termésnek a színe-java. Nyilván az a csúcs, amikor ott vagy a shortlisten, meg amikor a te könyved lesz a nyertes, de ráadásként azért nem rossz, hogy ebbe a könyvtárba is kijut a könyved. Emellett számos címet versenyekre viszünk nyereményként gyerekeknek, író-olvasó találkozókra, vagy hátrányos helyzetű suliknak, könyvtáraknak adunk belőlük, illetve népszerűsítjük sokféleképpen, hiszen szervezünk konferenciákat, sokunk kötődik irodalmi lapokhoz és így tovább. Most kivételesen, ettől az évtől kezdve nevezési díjat is kértünk, mert ez a szervezőmunka rengeteg energiát elvisz, és jó, ha tudunk egy értékelhetőbb összeget fizetni a zsűrinek is. A Libri egymillió forinttal és szuper reklámfelülettel támogatja a díjat. Ebből tudjuk megoldani azt, hogy a most már ötről hétre nőtt díjazott rendes díjat kaphat, és van benne némi szervezési díj is, hiszen minden, ami organizáció, azt a HUBBY elnöksége végzi. A reklámfelület szintén nagyon fontos, hiszen kis egyesületként tömegeket csak nagyon lassan (vagy soha sem) tudnánk elérni. Működik egy szép libris aloldal, itt találhatók a shortlistes könyvek, később majd a nyertesek is, emellett bemutatjuk az oldalon a zsűri tagjait is. A könyvek nevezése december 31-ig tart, tehát van novembertől egy bő hónap, hogy a kiadók leadják a nevezéseket. Március közepéig döntöttünk a shortlistekről, ami azért fontos, mert március 20-ig el tudott készülni a korábban említett weboldal, amivel sokkal több embert elérünk. Most már a diákzsűri is elkezdte a munkát, ők a shortlistekből dolgoznak, nyilván nekik nem fogunk 120 könyvet odaadni, mert szegények nem tudnák iskola mellett elolvasni őket. A tanárok így is mindig szívrohamot kapnak, hogy április környéke van, mire elér hozzájuk a könyv: recenziós példányként kiadott pdf-eket, illetve recenziós könyvpéldányokat olvasnak ilyenkor. Zsűritagokként mi is először recenziós pdf-ekből dolgozunk, aztán amikor márciusban kiválasztjuk a shortlistes köteteket, akkor fogjuk igazán kézbe a könyveket. Izgalmas szeánsz, amikor összeül a szakmai zsűri, és vitatkozunk. Nagyon jó élmény. Amióta covid van, azóta ez is részben online történik, de azért mindig akad, aki a helyszínen is velünk van. Az online zsűrizés előnye, hogy így lehet vidéken élő zsűritagunk is. Büszkék vagyunk rá, hogy idén viszonylag korán sikerült megszerveznünk a döntést, így hamar elkészült az aloldal, ennek hála, a könyvek jóval egyszerűbben eljuthatnak az olvasókhoz. Így sem könnyű tájékozódni a szülőknek, hogy mit olvassanak a gyereknek abból a hatalmas masszából, amivel a könyvesboltok polcain találkozhatnak. Abban reménykedünk, hogy így megkönnyítjük a dolgukat és segítünk, hogy minél igényesebb könyvekhez juthassanak a gyerekek.

A végső döntés a nyertesekről május végén születik meg, eközben dolgozik a diákzsűri is, és június 10-én, pénteken 19 órakor az Ünnepi Könyvhéten hirdetjük ki a végeredményt.

PRAE.HU: Neked hányadik zsűrizésed ez a mostani?

Ez az én második köröm, mert amikor meg- vagyis inkább újraalapítottuk a HUBBY-t, akkor már zsűriztem egyszer. Reményeim szerint ez a még másfél évig tartó elnöklésemnek az utolsó zsűrizése lesz, aztán jöjjenek a fiatalok, szervezzék tovább ők, kérjenek fel jobbnál jobb zsűritagokat, illetve vegyenek részt benne most már ők. Azt hiszem, a zsűrizés igazán jó szakmai kaland és elmélyülés azoknak, akik könyvekkel foglalkoznak.

PRAE.HU: Sokféle irányból érkeztetek a zsűribe. Ez hogyan alakul ki?

Ennek elég egyszerű módja van, a HUBBY elnökséggel megbeszéljük, hogy kik legyenek a zsűritagok. Eleinte évente, a járvány óta kétévente váltjuk a zsűrit. Olyan szakembereket választunk, akiknek van köze a gyerekirodalomhoz, a könyvhöz és az illusztrációhoz. Nagyon fontos, hogy legyen tanár is a csapatban (idén Fábián László), illetve mindig van, aki gyerekirodalommal foglalkozik és tudományos munkássága is van (Kérchy Anna). A HUBBY is delegál egy tagot az elnökségből (ebben az évben lettem én a szerencsés), mindig van illusztrációs szakember (Gerhes Gábor), és  valaki, aki a műfordítás felől érkezik (Nádori Lídia), mivel osztunk fordítói díjat, ami szintén nagyon fontos és egyedi.

PRAE.HU: Könnyen juttok konszenzusra?

Voltak már hatalmas érvelések, mindig vannak nagy viták, de általában az Év gyerekkönyve Díj zsűrije nem egy ökölharcos társaság. Alapvetően a könyvek önmagukért beszélnek. Sokéves tapasztalat után én úgy látom, hogy a shortlist kiválasztása nem túl nehéz, viszonylag könnyen kiemelkedik az a tíz-tizenöt cím kategóriánként, amin aztán lehet még, és érdemes is kicsit egymásnak feszülni, érvelni, hiszen nagyon nem mindegy, hogy mi lesz az az öt-hat könyv, ami végül bent marad.

PRAE.HU: Van olyan könyv, amit nem neveznek, pedig esélyes lehetne?

Biztos van ilyen. Most például jött valaki, aki magánkiadásban csinált egy fotózásról szóló kézikönyvet gyerekeknek, és nagyon jó lett, milyen szerencse, hogy eljutott hozzá a nevezési lehetőségről szóló hír. Fontos és demokratikus alapvetésnek gondolom, hogy lehet nevezni magánkiadványokat is, akkor is, ha ezek sok esetben jóval gyengébbek, mint a kiadók nevezései, de a már említett könyv azt igazolja, jöhetnek ilyen irányból is izgalmas kiadványok. Talán abban is reménykedhetünk, hogy ez a díj a könyvek minőségére is jó hatással van, jó értelemben erősíti a kompetitív attitűdöt, hiszen a nyertesek közül választjuk ki az IBBY Honour Listre a könyveket. Kiemelt figyelmet kapnak ezek a gyerekkönyvek, a müncheni könyvtárba eljuttatott példányokból kerülnek a White Raven katalógusba a címek és így tovább, ez már az említett nemzetközi népszerűsítés, illetve a nemzetközi társadalmi kérdésekkel érdemben foglalkozó IBBY munkájába való bekapcsolódásról is szól (lásd Rofusz Kinga Otthon című könyvének különdíja Lampedusában).

PRAE.HU: Megfigyelhető az elmúlt év termésében bármilyen trend, akár témaválasztás, akár vizualitás szempontjából?

Egyre jellemzőbbek a problémaközpontú és tabu témákkal foglalkozó könyvek, de volt egy időszak, amikor ezek a témák nagyon direkt módon jelentek meg. Most mintha ez a trend elérte volna a természetes közegét, megtalálta volna a helyét, az írók is mintha meglelték volna a nyelvet a nehéz témákhoz. Ruff Orsolya Volt egy ház című regénye jól példázza ezt. A könyvben sok kényes téma előkerül, mégsem érzi úgy az ember, hogy mindez nagyon direkt lenne, és egy programszerű traumakönyvet olvasna. Ugyanezt tudom elmondani Tasi Kata Homoklakója kapcsán, amely egy fura kisfiú történetén keresztül áll ki a bántalmazás ellen. Bekerültek olyan izgalmas könyvek is, mint Takács Zsuzsa Spirálfüzete (én mindig örülök, ha van vers, és most több kötet is van a shortlisten), amit Turi Lilla illusztrált. Utóbbinak van egy saját, szerzői könyve is az egyik listán, az Amire emlékszem, ami egy kortalan könyv, és ami megközelíti azt a hangulatot, ami hiányzik nekem a magyar piacról. Egy vizualitáson, képiségen alapuló kötet, ami nagyon erős impressziókra épül. Saját történetet dolgoz fel, mégis univerzális, és teli van merész illusztrációkkal. Az ilyen könyvek, ha jók, mágikus erejűek, izgalmas kísérleti kiadványokból szívesen látnék még többet, ahogy erős ifjúsági regényekből is ránk férne egy jó adag. Egyre gyakrabban téma a környezetvédelem, a világunk, illetve közvetlen környezetünk is. A Markó bácsi kertjét, Agócs Írisz könyvét érdemes itt megemlíteni, szerintem nagyon különleges hangulatú kiadvány lett, boldogan vettem kézbe. Az ismeretterjesztésnek ez az új irányvonala Tarr Ferenc Harmónia, a zenék birodalma című könyvében is visszaköszön, ahol muszáj ismét rajongani kicsit Baranyai (B) András zseniális illusztrációiért, vagy Fenyő D. György verskalauza, az Útikalauz a vershez, aminek vizuális megoldásai Gráf Dórának köszönhetően szintén elképesztően jók és viccesek. Ezek olyan könyvek, amelyek nem csak szimplán ismeretterjesztők – fontos a bennük megjelenő szemléletmód, értékmentés és humor is, mindnek az iskolai oktatásban lenne a helye. És nem baj, ha a kultúra  a kulináriák területén is már gyerekkorban elér bennünket – mivel én imádok sütni-főzni és enni is, nagy örömmel vettem kézbe a Sandwich grófja és a nápolyi pizza című kötetet, ami egyrészt nagyon jól néz ki, Horváth Ildinek hála, és Kalas Györgyi vérbeli gasztró ízelítőt ad, nem csak ínyenceknek. Szintén kicsit hiányfolt itthon a különféle mitológiák újramesélése. Nekem az egyik személyes kedvencem ebből a műfajból Tasnáditól a Helló, Héraklész, zseniális szöveggel, tuti dramaturgiával, felnőttként is nagyon jól mulattam rajta. Aztán vannak olyan különleges darabok, mint Milbacher Róbert A nagy kanizsár összeesküvése című kötete, ami nyelvi remeklés, vagy az Egy Jeti lakik a pincénkben, ami vérbeli just for fun mese, vicces, és sodor magával. Ez például nekem hiányzott az utóbbi években, és még megemlíteném itt Laboda Kornél könyvét, a Gavarin és az álomantennát is, aminek szeretem a humorát, fordulatait, őrültségét. És még sorolhatnám tovább, meg persze most rosszul érzem magam, hogy miért csak ezeket említettem…

PRAE.HU: A diákzsűriről mit lehet tudni?

Nekik nem az összes kategóriát kell díjazni. Az elnökségből Varga Betti és Vinczellér Kata vette magához a diákzsűri szervezését, mivel ők pedagógusok, és én ennek nagyon örültem. Megkerestek iskolákat, ahol a diákok egy-egy tanár vezetésével dolgoznak az aktuális könyveken. Mindig nagyon izgalmas, hogy náluk mi kerül ki végül győztesen, és nem feltétlenül jönnek be azok a sztereotípiák, amiket előre tippelünk vagy gondolunk. Egyébként idén hirdetjük ki a tavalyi győztest is, mert a COVID alatt a diákzsűrit nem tudtuk megszervezni.

PRAE.HU: Mi a tapasztalatod, számít a szülőknek, hogy rá van nyomva egy kötetre, hogy az Év Gyerekkönyve?

Hát nagyon remélem, hogy igen! A könyvesek azt mondják, hogy fontosak a plecsnik. Szerintem ez egy oda-vissza nyereség. A szülő könnyebben tájékozódik a vásárlásnál, én is mindig megnézem, hogy mi az, ami kapott valamilyen díjat, bár én nem eszerint olvasok, de nem is vagyok (szó szerint nem) normális olvasó. És fontos a visszacsatolás az alkotóknak, szakembereknek, kiadóknak is, hogy a munkájuknak van/lehet gyümölcse.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Márkus Judit --


További írások a rovatból

Piros orr mesék - kötetbemutató
Beszámoló a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál szervezésében tartott Junior, illetve Gyerek- és Ifjúsági Filmes Pitchfórumról

Más művészeti ágakról

Mark Mylod: A menü
Marie Kreutzer: Fűző
Foci, vers, próza, gyerekirodalom


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés