bezár
 

színház

2022. 06. 26.
Bábok mozgatta kreatúra
Mary Shelley - Nick Dear Frankensteinje a Budapest Bábszínházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A klasszikussá vált történetek legalapvetőbb tulajdonsága, hogy mindig újabb és újabb kérdéseket képesek feltenni, több irányba ki tudják nyitni a perspektívát, így is folyamatos nyugtalanságban és kíváncsiságban tartva befogadóikat. Aligha találnánk bárkit, aki Mary Shelley prominens horrortörténetét, a Frankensteint ne ismerné. A művéből Nick Dear készített színpadi adaptációt, melyet Keresztes Tamás rendezésében a Budapest Bábszínház tűzött repertoárjára.

Keresztes Tamás fontos döntést hozott meg azzal, hogy Nick Dear szövegváltozatát állította színpadra, hiszen nem az arrogáns tudós szemszögéből meséli el a történetet, hanem a fő konfliktusforrást, a Kreatúrát helyezi kereszttűzbe. Bár így a tudós Victor Frankenstein terveiről merészen keveset tudunk meg, hatványozottan relevánsabb kérdés, hogy a sikeres kísérlet alanya mégis milyen lelki gyötrelmeken megy keresztül. Gimesi Dórával, az előadás dramaturgjával közösen hátrahagyva a horror műfaj fő jellemzőit, Keresztes inkább egy empatikusabb nyelvet választott magának, és a szöveg, a történet határozza meg a körülötte létrejövő előadásmódot, még akkor is, ha a gótikus elemekre néha ki-kikacsint a díszlet és a jelmez. A fejlődésregények elbeszélőmódját követve a magára maradt teremtett lény útnak indul, amely folytán a legkülönfélébb embertípusokkal és eseményekkel találkozik, mígnem a közben kiforrt személyisége minden sérelmét felhalmozva, megfogalmazza motivációit.

Szkéné színház

Már a nyitójelenet megteremti az előadás atmoszféráját. A rosszat sejtető dübörgő hangzás egyszer csak robotikus, működési hibát jelző hangeffektusokkal keveredik. Kézdy Luca illusztratív zenéje és Varga Vince fényjátéka feltűnő harmóniában vannak egymással, és fokozott ütemmel és játékosan kísérik az eseményeket. A három mozgató – Teszárek Csaba mellett Bartha Bendegúz és L. Nagy Attila egyetemi hallgatók – közelít egymáshoz, és kimérten nyomasztó koreográfiával keltik életre a Kreatúrát. Hoffer Károly bábja leginkább egy óriásra emlékeztet, ami sokkal antropomorfabb, mint az őt körülvevő, maszkban vagy eltorzított, szinte már karikaturisztikus sminkben színre lépő emberek. A tömeget is nagyon fantáziadúsan ábrázolják, amint rosszindulatú cipőhordaként üldözik a Kreatúrát. Mindemellett a színpadot több oldalról keresztező állványok és a rajtuk lógó drapéria számos lehetőséget hordoz magában. Az álomszerű mozgóképek és árnyjátékok bárhová el tudnak minket kísérni, és bármit meg tudnak előttünk jeleníteni a szoba- vagy templombelsőtől kezdve egészen a ropogó és parázsló tűzrakásig.

kép1

A Kreatúra útja során rengeteg megpróbáltatással találkozik, míg el nem ér egy kunyhóig és találkozik a Blasek Gyöngyi alakította De Lacey nevű öregemberrel. Ő az első szereplő, aki nem rémüldözik, hanem elfogadja őt, és megtanítja beszélni, később pedig még a filozófia és irodalom rejtelmeibe is bevezeti. Felix, a fia és Agatha, a menye, akiket Pethő Gergő és Csarkó Bettina alakítanak, erőltetetten, mégis megmosolyogtatóan hordozzák a rájuk kivetített konvenciókat, és bábszerű mozgásuk erős kontrasztban van a szabadon gondolkodó öregemberrel és a teremtménnyel.

kép2

Mire megtalálja teremtőjét, Frankensteint, a Kreatúra már képes összefüggően beszélni és kegyetlen módon, de taktikusan cselekedni. Nem bosszúra szomjas, tetteiből mégsem ez tűnik ki; kegyetlensége rosszul kommunikált alkudozás. Márkus Zoltán Frankensteinje nem egy kiöregedett tudós, hanem egy arrogáns és egoista, fiatal férfi, aki részben tudásszomjtól, részben bosszúvágytól vezérelve létrehozza az általa szörnyetegnek tekintett Kreatúrát és párját. Azonban erős túlzás lenne azt mondani, hogy a címszereplő csak a tudománynak él. A túlvilág iránti kíváncsiság és halott szerettei is folyamatosan kísértik. Márkus Zoltán és Teszárek Csaba játéka a finom kontrasztokon alapul, és nyomatékosítják az egymás között kialakult konfliktusaik mellett a belső vívódásaikat is. Mindezek áldozatává válik Elizabeth, Viktor menyasszonya, a csupa kétségbeesést játszó Podlovics Laura, akivel képes lenne biológiai úton életet létrehozni, mindenféle tudományos beavatkozás nélkül.

kép3

Az előadás a színészi játék tekintetében kimagasló, és a látvány a zene kíséretében meghökkentő atmoszférát teremt. A regényből átemelt felvetésekhez pedig aligha lehetett volna alkalmasabb eszközt találni, mint az ember által mozgatott báb. Bár a regény szerint keretet adó északi sarki jelenet elég ambivalensen kacsolódik az előzménytörténethez, de ezt leszámítva az alkotók következetesen vezetik végig a konfliktusokat, és egy olyan kiváltképp izgalmas világot hoznak létre, amely sikeresen tölti meg új jelentésekkel a történetet.

 

Mary Shelley: Frankenstein

Szereplők:
A Kreatúra: Teszárek Csaba, Bartha Bendegúz e. h., L. Nagy Attila e. h.
Victor Frankenstein: Márkus Sándor
Elizabeth, Victor menyasszonya, A Nőstény Kreatúra: Podlovics Laura e.h.
Klaus, koldus, Ewan, földműves: Tatai Zsolt
Gustav, koldus, Rab, földműves: Szolár Tibor
De Lacey, vak öregember: Blasek Gyöngyi
Felix, a fia: Pethő Gergő
Agatha, a menye, Gretel, prostituált, Clarice, a Frankenstein család cselédje: Csarkó Bettina e.h.
Monsieur Frankenstein, Victor apja: Beratin Gábor
William Frankenstein, Victor öccse: Engárd Emil

Színpadi adaptáció: Nick Dear
Fordító: Koltai M. Gábor
Dramaturg: Gimesi Dóra
Báb- és jelmeztervező: Hoffer Károly
Díszlet: Keresztes Tamás
Mozgás: Vati Tamás
Zene: Kézdy Luca
Mozgóképtervező: Varga Vince
Rendezőasszisztens: Bánky Eszter
Súgó: Fogarassy Katalin
Ügyelő: Miklósi Ferenc

Rendező: Keresztes Tamás
Bemutató: Budapest, 2022.február 25.

nyomtat

Szerzők

-- Varga Bianka --

"Hát, nem tudom" - így hangzik Jiři Menzel tárcáinak háromszavas refrénje, és a következőt fűzi hozzá: "Úgy éreztem, pontosan tükrözik, amit írás közben érzek: nevezetesen azt, hogy amiről írok, egyúttal kétségbe is vonom. Hogy félek a kategorikus kijelentésektől." Hasonlóan érzek én is. Varga Bianka, lengyel szakos bölcsész.


További írások a rovatból

Beszélgetés Sándor L. István könyvéről, Ács Jánosról, Máté Gáborral
színház

Kísérleti doku-kórusszínház a Király Gyógyfürdőben
451 Fahrenheit a Radnóti Színházban
színház

Interjú Lipták Ildikó színházi nevelési szakemberrel

Más művészeti ágakról

Kovács Edward volt az idei utolsó Kötetlenül vendége
irodalom

Szeifert Natália: Örökpanoráma, Kalligram, Budapest, 2022.
Ugrin Julianna és Vizkelety Márton: A döntés


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés