A Képtelen képrablás című kötet egykori előzménye a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 2014-ben Textúra elnevezéssel útnak indított előadássorozata volt, mely a képzőművészetet, irodalmat és színházat kívánta játékos módon összehozni. A múzeum felkérésére ismert kortárs magyar szerzők írtak egy-egy általuk kiválasztott, őket inspiráló műalkotáshoz minijeleneteket, amelyeket aztán a múzeumban, a festmény előtt színészek játszottak el.

Ahogy Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője, egyben a kötet szerkesztője előszavában említi, a felnőtteknek szánt sorozat sikerén felbuzdulva született meg a Textúra továbbfejlesztett, gyerekeknek szóló változata. Az 2017-ben induló Mini Textúra a Pozsonyi Pagony Kiadó, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Bábszínház összefogásában jött létre azzal a céllal, hogy segítsen a gyerekeknek közelebb kerülni a képzőművészeti alkotásokhoz, megkönnyítse számukra azok befogadását, értelmezését. 

Három évad alatt összesen tizennégy képhez készült előadás, amelyeket most könyv formában, mesékké átdolgozva jelentetett meg a Pagony Kiadó. Így azok számára is elérhetővé válnak a történetek, akiknek nem sikerült eljutniuk a múzeum rendezvényeire, de minden bizonnyal azok a gyerekek is élvezettel forgatják majd a könyvet, akik látták valamelyik vagy akár mindegyik előadást. 

Sokszínű és izgalmas kötet állt össze, mind a kiválasztott képek, mind a mesék tekintetében. A festmények között találunk csendéleteket, tájképeket, zsánerjeleneteket, önarcképet. De időrendben is felölelik a magyar festészet egész történetét: a barokktól (Bogdány Jakab) a századforduló (Munkácsy, Szinyei, Csontváry, Ferenczy, Gulácsy) és a modernizmus (Aba -Novák, Korniss Dezső, Bortnyik Sándor, Bernáth Aurél) mára már klasszikussá vált alkotóin át egész a kortárs festészetig (Roskó Gábor). Ugyanígy a mesék is sokfélék, akár műfajukat, akár az írók képekhez való viszonyát vizsgáljuk. Van köztük krimi (Gimesi Dóra: Vitéz László és a képtelen képrablás), újraértelmezett tanmese (Kiss Judit Ágnes: A zenekar, Kolozsi Angéla: Modellek), romantikus történet (Kertész Erzsi: A legzöldebb álom, Nényei Pál: Az agár, Szabó Borbála: Szerenád), klasszikus meseparódia (Harcos Bálint: A kislovag és a sárkány), rapelendő költemény (Gévai Csilla: Elszállt osztály), szürrealisztikus mesejáték (Berg Judit: A világ legdrágább kincse, Bán Zsófia: Jaja és a varázskazetta, Jeli Viktória: A varázsló kertje,  Molnár T. Eszter: Most az egyszer én mesélek) és tragikomikus dramolett (Vadadi Adrienn: Aranyélet, Dániel András: Utóidény).  

Kolozsi Angéla Szinyei léghajós képének keletkezéstörténetét képzeli el egy kosár, egy labda és egy drapéria humoros vetélkedése keretében. Kiss Judit Ágnesnél a zene ereje kelti életre a körhinta fából faragott paripáját, Pejkót. Harcos Bálint meséje színház a színházban. A többszörös alakváltásra épülő történet szellemes játék a szürrealista festő, Korniss Dezső geometrikus elemekből megszerkesztett figuráival. Ahogy a képen is nehéz eldönteni, hol végződik a lovag és hol kezdődik a sárkány, Harcos Bálint történetében is folyamatos zajlik a szerepcsere. Gimesi Dóra meséjében Kemény Henrik közismert bábfigurája, Vitéz László leplez le két ügyefogyott képrablót. Természetesen ennek a krimibe oltott vásári komédiának a végén is fontos szerepet kap majd Vitéz László elmaradhatatlan kelléke, a palacsintasütő.  Gévai Csilla meséje akár Karinthy Frigyes Tanár úr kéremjéből A rossz tanuló felel  mai  változata is lehetne. Az idők változnak, napjainkban már mobilról megy a súgás, de a rossz tanuló ma is hetet-havat összehord, míg végül nagy nehezen sikerül kivágnia magát. Vadadi Adrienn története két, a szűk akváriumból a közeli tó szabadságába vágyó aranyhal, Dániel Andrásé egy folyton zsörtölődő idős házaspár tragikomikus vitája köré épül. Érdekes módon, mindkét szerző történetét egy-egy Bernáth Aurél festmény ihlette, az egyik csendélet, a másik egy tájkép. 

A kötet meséit olvasgatva az érezhetjük, hogy ebben az izgalmasan sokszínű, sok regiszterű könyvben mindenki önfeledten játszik műfaji és tematikai határok nélkül, a legkülönbözőbb módon közelítve a festményekhez. Nemcsak a szerzők, hanem a könyv illusztrátora is bravúrosan "újraalkotja" az írók által kiválasztott műveket. Rubik Anna ugyanis szinte kaméleonként meg-megújulva folyamatosan játékba hozza a műalkotásokat. Mintha nem is egy, hanem tizennégy illusztrátora lenne a könyvnek. 

Ha megfogadjuk Kovács Eszter tanácsát, a mesék olvasása után mi, olvasók is bekapcsolódhatunk a kötet által elindított játékba. Folytathatjuk a meséket, írhatunk új történeteket a képekhez, készíthetünk új rajzokat a mesékhez. Nemcsak a mesék olvasására és a festmények nézegetésére csábít tehát a Képtelen képrablás, hanem közös játékra, együttes alkotásra. Mert a képek bizony mesélnek, csak tudni kell őket szóra bírni.  Ha pedig ez sikerül, akkor a fantáziánknak már semmi sem szabhat határt, és talán egy közös múzeumi sétára is szívesen mennek majd a könyvet forgató gyerekek.

Képtelen képrablás - Mesék a múzeumból
Szerzők: Gimesi Dóra, Kiss Judit Ágnes, Kertész Erzsi, Vadadi Adrienn, Berg Judit, Harcos Bálint, Bán Zsófia, Jeli Viktória, Nényei Pál, Molnár T. Eszter, Dániel András, Kolozsi Angéla, Szabó Borbála, Gévai Csilla

A könyvhöz most egy pályázat is kapcsolódik, ami itt tekinthető meg.