bezár
 

art&design

2024. 02. 16.
Színek szerelmese
Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Színek szerelmese Papageorgiu Andrea festőművész számára a szín mindennél előbbre való. Emellett a figuralitás is nélkülözhetetlen szerepet kap munkásságában. Mindezekről meggyőződhettünk az alkotó Vendégségben az életnél című tárlatán.

Különleges, hogy egy kiállítás helyéül egy villaépületet válasszanak. Bár a Vendégségben az életnél nem a Barabás Miklós festőművész építtette klasszicista épületben, hanem annak mellékszárnyában látható, a jóval kisebb egységben már sok éve rendeznek időszaki bemutatókat. Többek között Tayler Patrick, Cseke Szilárd, Helmeci Éva és Papageorgiu Szteliosz is kiállított már itt. Szteliosz – mint neve sejteti – édesapja Papageorgiu Andreának. 

Papageorgiu Andrea rajz tagozatos gimnáziumban, a Szent Margitban érettségizett. Majd felvették a Képzőművészeti Egyetemre, ahol Kovács Attila tanítványaként diplomázott festőművész szakon. Még tanult, amikor első tárlatait megrendezhette (Magyar Képzőművészeti Egyetem, Kálvária, Budapest, Saint Galéria, Budapest, 2006). Stúdiumai befejeztével rövidesen az Amadeus Alkotóházhoz került, amelynek 2010-ig volt a tagja.

A művésznőt a színek egymáshoz való kapcsolata, a közöttük keletkező feszültségek és harmóniák foglalkoztatják. Pályája elején főképp intenzív, hideg színekkel dolgozott. „Korábban sokat foglalkoztam színtanulmányok készítésével – a Johannes Itten féle színelmélet alapján, de festés közben nem használom tudatosan ezeket az elméleteket, választásaim intuitívek. Az intenzív színek azért fontosak számomra, hogy a képeimnek erős megszólító ereje legyen, az élmény intenzitása eltérjen a megszokott, hétköznapi valóságtól” – vallja. 

Papageorgiu Andrea: Késői álmok

Papageorgiu Andrea: Késői álmok

Pályája nemcsak üde színfoltja a hazai kortárs képzőművészetnek, annál jelentősebb szereppel bír. Sosem „hódolt be” az absztrakciónak, hanem megmaradt és marad a látvány alapú festészet mellett. Az Új Művészet honlapján fellelhető, Váraljai Anna tollából származó cikk a Londoni Iskolához, az azt képviselő Lucian Freudhoz sorolja őt. Az analógia – még ha nem is tartom szerencsésnek az ilyen párhuzamokat – abszolút helytálló. Papageorgiu Andrea éppúgy a figuratív művészet híve, mint Lucian Freud. Ha megnézzük a portréművészként ismert brit festőművész és rajzoló 60-as-80-as évek között keletkezett figuráit, nem mehetünk el a hasonlóságok mellett. Váraljai Anna szerint a „Lucian Freud művészete körüli diskurzus egyik fő vonulata az emberi test és a természeti lények teste közötti analógiára épít, s ez a megközelítés revelatív lehet a fiatal alkotónő munkáinak értelmezésekor is”. Papageorgiu nem másolja Freud művészetét, színgazdagabb képeket fest. Míg Lucian Freud kompozíciói földszínűek (barnásak, sárgásak, szürkések), komorak, addig Papageorgiu Andrea képei „fényárban úsznak”, vörösek, sárgák, itt-ott barnásak, szürkék vagy a kék sokfajta árnyalatát, derűt mutatnak. 

A Barabás villabéli tárlat éppoly sokszínű, mint Papageorgiu képi világa. A kiállítótér alagsori és emeleti részén zománcozott acéllemezre (Késői álmok 2022) és papírra, vegyes technikával készülteket láthatunk (Melletted 2022; Ne hidd el!, 2023) Papageorgiu olajjal is dolgozik, ezzel az eljárással készült diplomadolgozata is. 

Papageorgiu Andrea: Ha bajban vagy

Ha bajban vagy

Még egyetemista volt, amikor megismerkedett a zománcozással. A 2012-ben redőnyét végleg lehúzó budafoki zománcgyárba járt. Jó helynek találta, szeretett ott lenni, nézni azt az alagútkemencét, aminek heves lángjai kiégették zománcait. „Rögtön felmértem, hogy ez a technika rengeteg lehetőséget rejt magában, és ha ezt valaki már tíz éve műveli, akkor talán már azt is elmondhatja magáról, hogy nagyjából tudja, hogy mi fog történni a kemencében” – idézte fel egy korábbi interjúban ezt az élményekben gazdag időszakot.

A most kiállított zománcképek néhányán épülettömböket figyelhetünk meg (Ha bajban vagy, 2020; Késői álmok, 2022). Úgy örökítette meg a városi látványt, mintha egy ablakból tekintene ki a házakra. Az emberek ugyan hiányoznak a képekről, de ez nem fájó. Papageorgiu Andrea legfontosabb témáit ugyanis a szűk környezetében találja meg. A házfalak és tetők a saját életét és a bennük élő emberekét jelképezik anélkül, hogy narrációk vagy figurák jelennének meg rajtuk. A hangsúly a színek egymással történő játékában van, abban, ahogyan Papageorgiu Andrea keveri-kavarja a koloritot. Hol a barnába „csempész” egy kis vöröset, máskor egymáshoz nem passzoló színeket (kéket a sárgával) elegyít össze. 

Papageorgiu Andrea: Leszel az nekem, akinek szeretnélek?

Papageorgiu Andrea: Leszel az nekem, akinek szeretnélek?

Az Itt vagy velem? (2021), a Leszel az nekem, akinek szeretnélek? (2021) tökéletes példák a „színi játékra”. Ezeken fiatal lányokat látunk fekvő és ülő helyzetben, könyvvel a kezükben. Egyikük hanyatt fekve mélyed el olvasmányában, a másik nyitott könyve fölött maga elé réved. Papageorgiu Andrea a maga körül érzékelt, látható világot jeleníti meg. Színfoltokból állítja össze a felületeket, és ezzel az aprólékossá vált ábrázolási móddal kelt térhatást, plaszticitást. Az arcokra, a ruhák redőin megcsillanó fénybe, a háttérbe is rózsaszínes, narancssárgás, világoskékes foltokat visz fel. Az ösztönösséggel szemben egyre inkább a tudatos építkezés inspirálja. A rengeteg finoman tört árnyalat a melléjük kerülő tiszta színekkel visszafogottabb, mégis mélyen megragadó hatást ér el.

Színek nélkül jóformán nincs művészet. Tudja ezt Papageorgiu Andrea is, aki annak harmóniájára és a figurativitásra építette fel munkásságát, amely az emberi életek és az idő lenyomataival foglalkozik. Az épített környezet, személyes tárgyaink és a természet tanúként követik sorsunk alakulását. Az apró részletek megmunkálásával ezt igyekszik megmutatni. A Vendégségben az életnél bizonyította, hogy sikeresen.

 

Papageorgiu Andrea Vendégségben az életnél című kiállítása január 31-ig volt megtekinthető a Barabás Villában. 

Helyszín: 1122 Budapest, Városmajor utca 44. 

A tárlatot Schneller János művészettörténész, kurátor nyitotta meg.

nyomtat

Szerzők

-- Takáts Fábián --

Takáts Fábián vagyok, művészettörténész. A 20. század művészetével foglalkozom kurátorként, műtárgyleíróként, kutatóként, mikor mi adódik. Írásaim is erről a területről szólnak.


További írások a rovatból

art&design

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről
art&design

Interjú Esterházy Marcellel a MODEM-ben tartott kiállítás kapcsán

Más művészeti ágakról

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés