bezár
 

irodalom

2024. 04. 04.
Szabadulástörténet
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
kabai lóránt 2024 március elején a Prae Kiadó, a MissionArt Galéria és a Nimue Kiadó gondozásában megjelent el sem kezdett versek című kötetének kiállítással egybekötött bemutatóját tartották a miskolci MissionArt Galériában március 28-án. A 2022 őszén elhunyt alkotóról és munkásságáról Kishonty Zsolt, Antal Balázs, Tellinger András és Kabai Zoltán beszélgettek.

Kishonty Zsolt, a MissionArt Galéria tulajdonosa a rendezvényen megjelentek köszöntése után elmondta, mindig is imádta kabai lóránt tárlatait rendezni, akinek ez már a harmadik miskolci kiállítása. Kishontyt és kabai lórántot a miskolci székhelyű Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat is összekötötte: előbbi jelenleg is a kiadásért és a képzőművészeti anyagért felelős szerkesztő, utóbbi 2007 és 2017 között dolgozott a folyóiratnál, melyben képei is több alkalommal megjelentek. kabai lóránt költészete, képei a fragmentum és a „rendezett káosz” kifejezésekkel jellemezhetők. Kishonty szerint kabai lóránt utolsó kötetét, a posztumusz megjelent el sem kezdett verseket nehéz olvasni, sőt inkább csak „olvasgatni” lehet. kabai lóránt sajátos alkotói világáról Kishonty a Műútban írt ZUHÉ címen, mely a függőlegességre, a monoton kattogásra, zúgásra és esésre utal.

A felvezető után felvételről hallhattuk a 40, a 10 és a 27 számokkal ellátott verseket Kovács Vanda színművész tolmácsolásában. Ezután vette kezdetét a beszélgetés Antal Balázs író, költő, kritikus, irodalomtörténész, Tellinger András, a kötet végleges formáját megálmodó grafikus és Kabai Zoltán, író, költő, az alkotó egyik testvére között. Antal bevallotta, nehéz megszólalni, a barátja könyvét nélküle mutatni be. Március 23-án volt kabai lóránt születésnapja, ekkor rövid számvetést készített: húsz évre visszanyúló barátságuk alatt a szerző egyszer kérte fel őt, hogy mutassa be a kötetét. Kabai Zoltán kívánságára ő írta az el sem kezdett versek fülszövegét, melyet – a kabai lóránt halálakor írt mellett – életének második legkeservesebben született szövegének nevezett és amelyet fel is olvasott az egybegyűlteknek.

Kishonty Zsolt, Antal Balázs, Tellinger András és Kabai Zoltán

Kép forrása: Ádám János

Ez a kötet az első oldalától az utolsóig kabai lóránt terve volt, 2018-tól kezdve írta a szövegeket és készítette a fényképeket, a megjelenést egy kiállítással egyetemben 2023 februárjára képzelte el. Tellinger a kész anyagot magától kabai lóránttól kapta meg 2022 tavaszán, azzal a kéréssel, hogy a képeket rendezze el, illetve kivágásokkal roncsolja. Tellinger személyes élményeivel indított, megosztotta a közönséggel, hogy miután átesett a gyász különböző stációin, jóérzéssel töltötte el, hogy március elején megjelent a kötet. Aztán megint mélypontra került, mert március 15-én elhunyt Ficsku Pál író, illetve megnézte a Miskolci Nemzeti Színház „József Attilát meg fogom ölni...” című előadását, melynek alapja a címben szereplő költő Szabad ötletek jegyzéke című szövege.

kabai lóránt nyolc önálló kötete közül négyet Tellinger készített. Az előző, a moaré volt ilyen jellegű, amely a verseket fotókkal együtt szerepeltette, ám ott könnyebb dolga volt a képek elhelyezésével, sorrendjével, a kapcsolatok megteremtésével a sok közéleti szöveg és a Budapest-Pozsony párhuzam miatt. kabai lórántra jellemző volt, hogy saját maga szerkesztette a köteteit. Az el sem kezdett versek formája olyan, mint amilyen a moaréé volt, a négyzet alakú könyvtárgyat a fotók indokolják. Tellinger próbálta módosítani a kötet színvilágát, hogy kicsit elváljon az előzőtől, de erre kabai lóránt nemet mondott. Az ő elképzelése az volt, hogy Tellinger nyúljon hozzá a képekhez, valamilyen módon vágjon beléjük, de nem fejtette ki, pontosan mit is ért ez alatt. Ez a „csonkítás” végül elmaradt, Tellinger meghagyta őket eredeti formájukban.

Szerinte egyelőre ő az egyetlen olvasó, aki nem gondolja, hogy ez a kötet nehezen olvasható. Számára kerek történetté állt össze: egy folyamat különböző intenzitású állomásainak bemutatása, melyet akár lélektaninak és addiktológiainak is nevezhetnénk, és a blaszfémia vádját megkockáztatva ő a végét sem tragikusan értékeli, még ha kabai lóránt elvesztése számukra nyilvánvalóan tragédia is.

el sem kezdett versek

Kép forrása: a kötet Facebook oldala

Antal elárulta, hogy kabai lóránt egyesével küldte neki a szövegeket, ahogy elkészültek – a kötet tartalomjegyzékében fel is tüntetik a keletkezési dátumokat. kabai lóránt a kötet verseit hat barátjának küldte el véleményezésre, ez is a szerkesztés folyamatát képezte. A kötet a legutolsó számozott verssel kezdődik, melyben azt olvashatjuk: „fájdalom. határok nélkül.” Végül pedig a „határok. immár fájdalom nélkül.” szavakkal zárul, keretrendszert alkotva. Tellinger ezt szabadulástörténetként értelmezi, az elengedés lehetőségét látja benne, míg Kabai Zoltán egy iszonyatos tudatosságot, ahogy a testvére készült, pontosan tudta, hogy a kötet bemutatóján ő már nem lesz jelen. Tellinger véleménye szerint egyedülálló, ahogyan kabai lóránt szerzőként eggyé vált a kötetével, azt pontosan aszerint állította össze, hogy mi fog történni. Felhívta továbbá a figyelmet arra az érdekességre, hogy a moaré és az el sem kezdett versek címlapján is szerepel egy-egy sajátos embléma (az előbbin négyzetes,  az utóbbin vonalas minta), ami nem a kiadókhoz köthető. Ezt a szerző eleinte furcsállotta, aztán megszerette.

Antal is megerősítette kabai lóránt tudatosságát: a konceptualitás nem állt távol tőle, „együtt élt a könyvvel”, és a kézirat elküldésekor kijelentette, hogy többet nem fog verset írni – és valóban nem is írt. Utolsó prózája a Litera irodalmi portálon jelent meg 2022 szeptemberében. Kabai Zoltán hozzátette, ha végignézzük a köteteit – és különösen a moarét – a testvére eljutott az egyszerűsítés legvégére, már nem volt hova tovább mennie, amit a nyelvvel akart művelni, azt megtette. Valamint beszámolt róla, hogy a kötethez készített felvezető videókban az egyébként fragmentált szövegek szépen összeálltak, még úgy is, hogy nagyon különböző előadók, eltérő módon és környezetben mondták el őket.

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a kötet olvasásakor gyakran kellett forgatniuk az Idegen szavak szótárát, de Antal azon az állásponton van, hogy ezt el is lehet engedni, és helyette inkább hallgatni a szöveg zenéjét, mely ugyanúgy megteremti azt a hangulatot, ami a jelentéshez hozzátartozna.

Szó esett továbbá a kötet sajátos felépítéséről: az „el sem kezdett versek”, a töredékek kurzív szövegkezdemények, ezek helyezkednek el felül, alattuk pedig nem versszerűen, hanem sorkizárt tördelésben, elválasztás nélkül afféle prózavers magyarázatokat, kommentárokat olvashatunk. Haladhatunk a sorszámozás alapján (1-től 40-ig) és egy másik, „történeti” sorrendben is (40-től 35-ig). Kabai Zoltán szerint a testvére olyan precíz játékokat űzött az olvasóval és a kritikussal, hogy nem tudhatjuk, mi minden van még a műveiben elrejtve. Még egy példát említett a megtervezettségre a tizenöt videóból álló sorozat összeállításának idejéből: annak közepén, a három Kabai testvér által felolvasott nyolcadik vers felénél helyezkedik el a "tenet". Van egy latin mondat, mely mindkét irányból olvasva ugyanúgy hangzik: sator arepo tenet opera rotas – erről eszünkbe juthat Christopher Nolan filmje. Az, hogy ez az oda-vissza mozgás éppen a felvezetők nyolcadik versének közepére került, olyan játékos apróság, ami jellemző volt kabai lóránt alkotói tevékenységére.

kabai lóránt

Kép forrása: Joshua Könyvek

Ezt követően meghallgattuk a 27-es fragmentumot, a 9, az 5 és a 30 sorszámú szövegeket. kabai lóránt ebben a kötetében a régi verseit szétszedi, átírja, új beszédhelyzetbe hozza, kommentálja a töredékeket. Az „el sem kezdett versek” befejezhetetlenek, megírhatatlanok. Antal szerint a prózaversekre akkor „kattant rá”, amikor a moaré előtti, Semmi szín című kötete született. Kapott egy kötetlehetőséget, de nem volt elegendő verse, ezért prózaszövegeket tördelt át verssé. Kabai Zoltán könnyen el tudja képzelni, hogy testvére, aki mindig füzettel járkált, jegyzetelt, akár már húsz éve gyűjtögette az „el sem kezdett verseket”. Ebben a kötetben az utolsó zsugorítás, kicsinyítés lehetőségét láthatta, azt, hogy lemehet a gyökerekig.

Antal az elhallgatás és a dadogás hullámzó beszédrendjéről számolt be, Kishonty pedig a versek zeneiségével kapcsolatban elmondta, hogy kabai lóránt képei is zeneiek, akár, mint a kották. A program vége felé a beszélgetők felidézték kabai lóránt művészeti akcióit, köztük a vonalkódos korszakát, amikor az akkori kedvenc cigarettamárkájának vonalkódját sokszorosította és felragasztgatta, amerre járt. Kabai Zoltán a kulter.hu-n írt is arról, hogy testvére a nyomhagyás és az eltűnés különös módját választotta, és hogy például a vonatokra feltett vonalkódok olyan helyekre is eljutottak, ahová ő soha. Zárásként a versek ismét magukért beszéltek, a 23, a 24, a 2 és a 19 számú szövegeket hallhattuk Kovács Vandának köszönhetően.

Képek forrása: lead: Tóth Patrícia; fejléckép: Juhász Ákos

nyomtat

Szerzők

-- Moklovsky Réka --

Moklovsky Réka (1994, Miskolc) a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Modern Filozófia Doktori Programjának doktorjelöltje, kutatási témája a Másnak-mutatás a nők reprezentációjában. Színházi előadásokról, filmekről és irodalmi művekről ír kritikákat, kulturális rendezvényekről tudósításokat.


További írások a rovatból

Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regényéről
Interjú Horváth Florenciával és Karádi Gergővel a Valójában senki című zenés irodalmi est kapcsán
irodalom

Áfra János volt a Költőim sorozat áprilisi vendége
Petőfi Sándor válogatott művei törökül

Más művészeti ágakról

George Miller: Furiosa – Történet a Mad Maxből
Luca Guadagnino: Challengers


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés