Átjátszott évek / Bernard Slade Romantikus komédiája a Tháliában / PRAE.HU

Az itthon is többször játszott Bernard Slade (Jövőre veled ugyanitt, Jutalomjáték, Egy férfi, akit szeretek) Romantikus komédiájának életszerűségét maguk az alkotók is kiemelik, ami azonban a darab egészét tekintve több ponton is megkérdőjelezhető: az alaphelyzetből egy boldognak tűnő pár esküvői készülődése bontakozik ki, mindvégig érezhető, ez csak a mázos felszín, ami könnyedén lekaparható. Ebbe a helyzetbe csöppen bele April, s itt indul útjára közös munkájukkal (hiszen Jason és April szerzőtársak lesznek) a közös játék, amelyben azonban a néző könnyedén felfedezhet jó néhány közhelyes, véletlenszerű fordulatot, mégsem gondolja úgy, hogy ez nagy probléma lenne. Az életszerűség motívumként hangsúlyos azokban a színház a színházban helyzetekben, melyekben a fiktív szerzőpáros darabjairól van szó; vitáik is rendre eköré csoportosulnak, első közös és nagy bukásuknak is éppen ennek hiánya lehet az oka.

Némi túlzást vagy modorosságot szinte minden színészen érzek, ami valamilyen oknál fogva mégsem megy az előadás kárára: Bálint András rendezése nem akar több lenni, nem akar többet mutatni a darabból, mint ami. Szervét Tibor Jasonként megtalálja a középutat: egyszerre esendő, sebezhető ember, aki mindezen tulajdonságait egocentrizmusával, fellengzős stílusával próbálja leplezni épp az egészséges komikum határait megtartva. Tóth Ildikó Aprilje a talpraesett, mindenre válaszolni tudó vidéki lány, akit sem a siker, sem a vele járó pozitív hatások nem részegítenek meg; pontosan láttatja, hogy ennek egyetlen oka van: a rajongva szeretett valamikori „mester”.

Létay Dóra játéka Jason feleségeként pontos körülírását adja karakterének, Füzér Anni jelmezei nála működnek a legszebben. Csinos, szőke, a férfi sikeréhez a ház asszonyaként hozzájáruló nő szerepében tündöklik kezdetben, ám már ekkor is látszik: többet akar. Politikai karrierje felfelé ível, ezzel együtt konszolidálódik megjelenése is. Okos és megértő asszony, bár meglehetősen indokolatlan, miért nem ad hangot féltékenységének vagy házasságával szemben támasztott kétkedésének. Romantikus komédia
Ebben a darabban minden és mindenki elegáns, két kivételtől eltekintve: az egyik April, aki sehogyan sem illik az „idilli” képbe, ez vonzó bájának alapjellemzője. A másik a könnyűvérű színésznő, tipikus, sablonos szereplő, ám ez esetben éppen az segít, hogy az őt alakító Sallai Nóra nem is akarja többként feltüntetni. Az elegáns, visszafogott, törtfehér nappaliban minden harmonizál, talán túlzottan is, ez a máz, amit Takács Katalin Blanche-a már az első pillanatban kapargatni kezd: a legelső jelenetben fölteszi fiának a kérdést, miért is nősül meg valójában. Sminkben, jelmezben, frizurában, megszólalásában is az erős, független nőalak, akinek cseppnyi harsánysága mindössze annyit tesz, figyelnünk kell rá, ha megjelenik a színen. Csankó Zoltán újságíró Leója és egyben April későbbi férje öniróniára képes másodhegedűs, aki kiválóságában is mindig „csak” második. Az idézőjelet ő is érzi, helyesen érezteti is, cseppet sem sajnáljuk ezért, hiszen szimpatikus, sikeres figura, aki tudja, mikor kell félreállni. Az állandó önreflexivitás és némi ironizálás a darab esszenciája, attól sem tekinthetünk el, hogy April számára Romantikus komédia című könyve hozta meg a sikert, igazi bestsellerré vált – akárcsak Slade darabja –, amelyben a szerző autobiografikus utalásairól nehéz lenne a szereplőknek nem tudomást venni.

April és Jason egy évtized utáni egymásra találásában végül mégis lesz olyan, ami kevésbé működik, de ez nem jelenthet problémát két színműírónak, hiszen nincs más dolguk: majd improvizálnak. Fekete és fehér fürdőköpenyeikben a lemeztelenített valóságban ígérik meg, nem lesznek mások, mint akik valójában.

Bernard Slade: Romantikus komédia