bezár
 

art&design

2010. 07. 27.
Pécsi levél - Zacc a javából
Európa Kulturális Fővárosa 2010 képzőművészeti programjaiból
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Pécsi levél - Zacc a javából Marxista-leninista fogalmakkal operálva rámutathatunk: a rendszerváltás után Pécsett a munkahelyek bezárásának, az ipari termelés redukálásának hatására új helyzettel szembesült a város. Karakterére ma a szolgáltatás jellemző (elsősorban az oktatás). A város vezetése felismerte, hogy a kultúra és a turizmus jelentheti a kitörési pontot. Az Európa Kulturális Fővárosa cím éppen e két szorosan összefüggő ágazat fejlődését bontakoztathatja ki.
A Mecsek-alji város a hazai képzőművészeti élet meghatározó helyszíne, s erre is lehet építeni. Múltja is jelentős, hiszen az előző század első harmadában olyan jelentős alkotók kezdték itt pályájukat, akiknek életműve nyomott hagyott a városban. Gondoljunk csak a Bauhaus népes, Pécsről indult körére (Molnár Farkas, Forbáth Alfréd, Breuer Marcell, Gábor Jenő), vagy a városhoz sok szállal kötődőkre (Martyn Ferenc, Gyarmathy Tihamér és Martinszky János).
Gross Arnold - Tordai kert (1989)
A helyi közgyűjtemények fontos életművek remekeit őrzik a „múzeumok utcájában” (Martyn, Nemes Endre, Amerigo Tot, Vasarely, Zsolnay), azaz a Káptalan utcában, a Csontváry Múzeumban és a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában. Az egyetem művészképzőjének beindulásával olyan meghatározó alkotók költöztek Pécsre, mint például Keserű Ilona. Az irodalom felől vizsgálódva olyan fontos írók és költők kötődtek a városhoz már régen is, mint Bertha Bulcsu, Lázár Ervin, Takáts Gyula, Tatai Sándor vagy Weöres Sándor. Pécsett élt haláláig Tüskés Tibor író, kritikus, a helyi irodalmi élet kovásza, a jelenkor legendás szerkesztője vagy Csorba Győző költő is. Itt szerkesztik a magyar irodalmi élet egyik meghatározó folyóiratát, a Jelenkort. A színházi és zenei élet szintén mindig elsőrangú volt a városban.
A Café Zacc Kultúrterasz Galéria bejárata
Pécsett úton-útfélen kulturális objektumba botlik az odalátogató. Számtalan kisebb-nagyobb galéria népszerűsíti a hazai és külföldi művészetet. Egy nap kevés, hogy a Széchenyi tér környékén számba vegyük a nyári kínálatot. Most egy több éve tartó kiállítássorozatról számolunk be, mely a Jókai téri Café Zacc Kultúrterasz Galériában látható. Az odazarándokoló nem csalódik, hiszen a huszadik századi magyar grafika jelentős mestereinek sokszorosított lapjaival találkozhat hónapról hónapra. Az idei program gazdagabb, mint az előző évek kínálata, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa nagyobb rangot jelent, ugyanakkor számtalan elvárást is. A hagyomány is kötelez, mert a város mindig befogadta, szívesen importálta a művészeti értékeket. A modern építészet és festészet több alakja indult Pécsről a világhír felé.
 
A kávézóban általában fotókat állítanak ki, míg a kultúrterasz két termében láthatók a grafikák. Dravecz Róbert jogász-közgazdász a programsorozat szervezője és a kávézó tulajdonosa. Gross Arnold szeptember 25-éig látható mintegy 150 színes rézkarca és néhány linómetszete között beszélgettünk. A magángyűjteményekből kölcsönkért lapok némelyikét több színváltozatban is kiállították. A „vidám mesebazár” (Kondor Béla nevezte így barátja grafikai világát) június 20-án nyílt meg, amelyet a nőábrázolás a 20. századi magyar grafikában tematikájú tárlat követ szeptember 26-ától.
A Café Zacc Kultúrterasz Galéria belső tere
A kisterem kamarakiállításai közül, Würtz Ádám (1927-1994) művei után, most Hincz Gyula (1904-1986) rézkarcaiból látható válogatás, szocreál etapját is felvillantva. Mellette pár lap emlékezik a fájdalmasan korán távozott Gácsi Mihályra (1926-1987). Augusztusban Szabó Vladimír (1905-1991) groteszk világával ismerkedhet a látogató, majd az év végéig Reich Károly (1922-1988), Kass János (1927-2010), Rékassy Csaba (1937-1989), Láng Rudolf (1904-1991) életművéből kapunk ízelítőt. November 7-étől a magyar szocreál grafika munkásmozgalmi és pártpropaganda jellegű műveit teszik közszemlére a paralizált magyar művészet vonulatából összeállított keresztmetszettel.
 
Dravecz Róbert a város tulajdonában lévő helyiségeket felújította, mert tárlatok rendezésére alkalmatlanok voltak. Saját kávézójában 1999 óta rendez kiállításokat, s éppen Gross cizellált szépségű álomképeivel vágott bele nagy formátumú terveibe. Akkor az utcán kanyargott a tömeg, hogy bejusson a kávézóba. Július 24-éig Ancsin Pál és Fajcsi Sándor kubai fényképei lógtak a falakon. Kávénkat kortyolgatva ingyen netezhetünk, friss napi- és hetilapokat olvashatunk a hűvös teremben. Intellektuális élményt nyújt ez a hely, szívesen ajánlom minden kulturális turistának. Ottjártunk óta Pituk József Viktorián (1906-1991) festményei, grafikái kerültek a fényképek helyére. Ezeket szeptember 18-áig lehet megnézni.
Gross Arnold - A nem hervadó kert (1960-as évek) - egy színes rézkarc a tárlatról
A grafikákat gyűjtő dr. Dravecz lehetőséget biztosít a helyi fiatal művészeknek is. Rubinszky Tibor első bemutatkozása is nála kapott helyet, s a horvát naívokkal rokon képeket festő Arató Zsófi több tárlatát is a gyűjtő rendezte meg.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Tarczy Péter --


További írások a rovatból

art&design

Publikus '90-es évek Publikus '90-es évek
A Publikus magánügyek. A 90-es évek művészete magyarországi magángyűjteményekben című kiállításról a szentendrei MűvészetMalomban
art&design

F(r)aktúra F(r)aktúra
PAF- F(r)acture / Pintér András Ferenc kiállítása az Art.Salon:Társalgó Galériában
art&design

Emlékekből konstruált identitás Emlékekből konstruált identitás
Vajon mi jár a fejükben? - Galériatúra a Budapest ArtWeek szervezésében, 2019. április 13.

Más művészeti ágakról

Interjú Zalka Csenge Virág mesemondóval
irodalom

Utak a sötétségbe Utak a sötétségbe
Horváth Márk A digitalitás paroxizmusa: Spektákulum, szimulákrum, kibernetikai állapot és a virtualitás hiperkaotikus okkultúrája
A zuhanás sokkja a MáSzínházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés