A Mirr Murr és barátai című tárlat országos turné után érkezett a szokatlan helyszínre, de mint Merczi Miklós, a kiállítás koordinátora elmondta, a múzeum az eredeti anyagot most saját gyűjteményéből származó kincseivel kibővítve, továbbfejlesztve mutatja be. Ezért kapta a kiállítás ezúttal a Gyermekkorunk világa mesében és technikában alcímet.

"Szőrből, bőrből, drótból, fémből, csirizből csinálok olyan figurát, amit ha néz valaki, érzi azt a csodát, hogy ebből a rongy, drót ragasztóhalmazból lesz egy figura és az elkezd mozogni, élni, érzéseket fejez ki, szeret, tanít" - nyilatkozta három éve a Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, akit betegsége miatt lánya képviselt az ünnepélyes megnyitón.

A sokak számára kedves emlékeket ébresztő mesefigurák a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekre jellemző használati tárgyakkal együtt jelennek meg: látható Mirr Murr garmofonja, a Tévémaci televíziója, a telefon, ami lenyűgözte a Legkisebb Ugrifülest és a fényképezőgép, amivel Tüskéshátú kattintgatott.

"A muzeológia egy új arcát akartuk bemutatni a gyerekeknek, aki jól ismerik a múzeumunkat, mert szeretnek ide járni" - beszélt a rendezvény céljáról a koordinátor, aki szerint a legkisebb unokától a nagyszülőkig mindenki örömet talál majd a kiállításban.

Bartos Erika, számos gyermekeknek szóló rajzos mesekönyv szerzője az MTI-nek arról beszélt: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy ő nyithatta meg a kiállítást, hiszen korosztályának, a harminc-negyven éveseknek a gyermekkorát jelentik ezek a bábfigurák és mesefilmek.

"Ismét végignézve a sorozatokat felnőtt fejjel is élveztem, mert időtállóak. Fantasztikus munka van mögöttük, és ahogy ezt Foky Ottó bácsi is mindig kiemelte, sok alkotó adta a tehetségét a produkciókhoz az író Csukás Istvántól a bábfigurákat megszólaltató Gálvölgyi Jánosig vagy Halász Juditig" - emlékeztetett az írónő.

Mint elárulta: számára a Tévémacival való találkozás volt a legvarázslatosabb élmény, akiről gyermekfejjel azt gondolta, nyilván akkora, mint ő.

A fiatalabb látogatók is megismerkedhetnek a hősökkel, mert a népszerű mesefilmek végtelenített adásban futnak majd. A felvonultatott kiállítási darabokat ugyan nem lehet megfogni, de a múzeumpedagógusok részletesen elmagyarázzák az érdeklődőknek, hogy a több évtizedes technikai "régiségeket" mire és hogyan használták.

Mint Merczi Miklós elmondta: az október 15-ig látogatható kiállítás legizgalmasabb technikai kellékei között szerepel egy ötvenes évekből származó tévékamera és a magyar tévézés őskorából származó Orion tévékészülék.

A gyerekek maguk is belefoghatnak egy egyszerű rajzfilm elkészítésébe, amit egy átalakított, régi tévékészülék segítségével le is lehet majd vetíteni. Így nemcsak a razjfilmkészítés alapjaiból kaphatnak ízelítőt, de a munka technikai hátterét is megismerhetik.

Foky Ottó az Iparművészeti Főiskola színpad-film főtanszakán diplomázott. Pályáját pedagógusként kezdte, majd a Pannónia Filmstúdióhoz került, ahol a hatvanas években kezdett animációs filmeket rendezni. Ő szervezte meg és vezette 1982-ig a Gyarmat utcai Bábfilm Stúdiót. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett, filmjeivel számos nemzetközi díjat nyert. Munkásságát 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel ismerték el.