A különös, nyelvtörő és kiejthetetlen nevek tengerében egy pattanós hangzású magyar név üt szemet a Rendezők Kéthete rövidfilmes szelekciójában. Till Attila Csicska című alkotása a magyar filmszemle után a nemzetközi közönség előtt is debütál. Bár ez valószínűleg nem újdonság egy filmes hírek között olvasott prae-rajongónak, hiszen hetek óta ez a siker dagasztja mellünket, mert hát bejutni is nagy teljesítmény. A film esélylatolgatásairól pedig majd kicsit később bővebben írunk.
A kutakodás, ismerkedés közben hamar szembe találom magam egy újabb névvel. Fliegauf Benedek után Kenyeres Bálint is nemzetközi vizekre evez első nagyjátékfilm tervével, amellyel műhelymunkára érkezik Cannes-ba. A Tegnap (Hier) egy film noir típusú egzisztencialista létdrámának ígérkezik, amely a magyar művészfilmet európai vizekre terelgeti. Kenyeres Bálint formatudatos gondolkodását remélve a filmtől nemzetközi művészfilmre számíthatunk: a marokkóban tervezett forgatás, a svéd főhős, a francia-magyar-német koprodukció egy magyar rendező szerelmi történetét váltják valóra..

Aztán tovább kutatok, és egy Németországban élő magyar producerre akadok. Greiner Gábor a Film Butique berlini produkciós cég képviseletében vesz részt a Marché du Film szakmai börzéjén, a filmek versenyét kísérő eseményen. Ám még mielőtt feladnánk a reményt, újabb magyar név bukkan föl, bár nem szorosan a filmfesztiválhoz kapcsolódóan. Nemes László, A londoni férfi (Tarr Béla) asszisztense most első játékfilm-tervét fejleszti, ehhez a szakmai segítséget pedig a Residence nevű, februártól júliusig tartó program résztvevőitől kapja .
Végezetül pedig: idén újra van magyar szem a zsűriben. Vezér Éva a Magyar Filmúnió vezérigazgatója az elsőfilmeseket szemlézi majd, és dönt az Arany Kamera-díj sorsáról, amely egy újabb induló tehetségnek nyithatja meg az utat a filmes hírnévhez, ahogy azt történt Erdőss Pál (1983), Enyedi Ildikó (1989) vagy Jim Jarmusch (1984.) esetében.