A nap a szerdai magyar versenyprogram filmjeinek konzultációjával kezdődött, a zsűri az érdeklődők számára adott egy kis ízelítőt abból, hogyan látják hazai alkotóink eddig levetített filmjeit. A szakmai értekezés máris választási lehetőség elé állította a bizonytalankodó nézőt, hiszen a másfél órásra belőtt fórum belelógott két másik tevékenységbe is. Az első az információs blokk diákfilmek programjának vetíése, míg a második Hay Ágnes workshopja volt. A Londonban élő avantgárd animációs filmrendezőt és grafikust korai és legújabb filmjein, színpadrajzain és grafikáin keresztül nemcsak igyekszik bemutatni a KAFF, hanem Részecske Kaszinó című, az animációt és az atomfizikát egyesítő workshopja keretein belül a kecskeméti Szókratész Játékmúzeumban lehetett közös filmet készíteni az alkotóval (a workshop pénteken is folytatódik majd).

A fesztivál szervezői az öt nap alatt négy vetítési blokkba gyűjtötték össze az animáció európai, sőt világtörténetben is mérföldkőnek számító, Magyarországról indult alkotói életművek fontos darabjait a „Vissza a szülőföldre” elnevezésű válogatásban. Ennek csütörtöki, első két felvonásában először Kopácsy Anna előadására került sor Kiss Vilmáról, alias Wilma de Quicheről. A beszéd során derült ki a Párizsban letelepedett festőnőről, hogy csak az előző évek kutatásai derítettek arra fényt, hogy az első francia rajzfilmstúdió, a Gémaux munkatársai valójában tőle sajátították el az animáció alapjait. Ez után a második blokkban olyan Magyarországról elszármazott, s utána Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon befutott és karriert építő művészek munkájából következett összeállítás, melyek darabjaiból eddig sem a szűk szakma, sem a nagyközönség nem látott egyet sem. Előkerültek John Halas, Jules Engels, Jean Image és George Pal művei is (hogy csak a legismertebbeket soroljam).
 

Az estét ismét a magyar filmek uralták, először a magyar információs filmek második blokkja, majd a rövidfilmek versenyprogramja, végül a diplomafilmek versenyprogramja következett. Közbülsőből az Örkény István egyperceséből adaptált Gondolatok a pincében-, s annak a vetítésen megjelent rendezője, Tóth Roland kapta a legnagyobb tapsot, de a blokk utolsó filmje - a Bíborcsiga - két alkotója, Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland is ujjongások közepette állhatott fel.

Csütörtök lezárásaként visszatértek a külföldiek, a panoráma program keretében válogatásra került sor a 17. Stuttgarti Animációs Filmfesztivál kínálatából, az estet pedig Tomm Moore A Kells titka című filmje zárta. A KAFF-on korábban már díjazott film csodálatos mese, csakis a műfaj legjobbjai közé sorolható, amely a hagyományos kézzel rajzolt képektől kezdve 2d-s és 3d-s computer grafikával is készült, ráadásul egyes részeit Kecskeméten vették fel.
 

Cikkünk képeit a KAFF hivatalos honlapjáról ollóztuk, melynek erőltetett menet jellegű programkínálatáról még három napig mindenki tájékozódhat. Megéri!