bezár
 

gyerek

2011. 08. 10.
Áldott állapotban
Szokács Eszter: József Egyiptomba megy, ill.: Szántói Krisztián, 2011.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szokács Eszter és Szántói Krisztián Ádám világgá megy című könyvében az ember teremtésétől Jákobig mesélte újra az Ószövetség népszerű történeteit. A nemrég megjelent folytatásban (József Egyiptomba megy) kicsit lassítanak a tempón, és egy hősre fókuszálnak: József sorsa kerül a mesék középpontjába, 11 fejezetben ismerjük meg az egyszerű pásztorból a fáraó főemberéig ívelő élettörténetet.
Ha saját szavainkkal mesélünk el egy ismert történetet, egyben saját képünkre is formáljuk azt, a veleje ugyan legtöbbször megmarad, a színeket viszont mi adjuk hozzá egyéni adottságaink, fantáziánk gazdagsága szerint. A Szokács Eszter – Szántói Krisztián páros József Egyiptomba megy című könyve éppen így őrzi az eredeti József-történet fő motívumait, ugyanakkor a sok-sok apró hangsúlynak köszönhetően végeredményül egy saját interpretációt tár elénk, amelyben az ősatya (majdnem) legkisebb fia a népmesei hősökhöz hasonlóan józan eszének és különleges adottságainak köszönhetően felülkerekedik a bajokon, és eljut a boldogsághoz.

József alakját, személyiségét kapcsolatain keresztül ábrázolja a mesélő, kiválóan megragadja az ellentétes érzelmekben rejlő sorsfordító drámák lehetőségét. József tizenhét éves korára ragyogó szépségű, éles eszű, szókimondó fiatalemberré válik – tehetsége testvérei fölé emeli, ám ők ahelyett, hogy büszkék lennének rá (milyen emberi!), a kiemelkedni vágyó fiút visszarántják a porba. Az első néhány mese arról szól, milyen indulat él József testvéreinek a szívében, hogyan süllyednek egyre mélyebbre az irigység és gyűlölet mocsarában, s jutnak el végül testvérük eladásáig, s a hazugságig, amellyel majd’ összetörik apjuk szívét.



A hazugság, irigység, ármánykodás végigkíséri József sorsát. A kisszerű, alantas vágyak miatt nagyszerű karrierje többször is összeomlani látszik – előbb testvéreinek, majd később Potifár feleségének köszönhetően kerül megalázott helyzetbe. Töretlen lelkesedése, helyzetfelismerő képessége azonban átsegíti ezeken a mélységeken, és egyre magasabbra jut. Hiszen az irigységgel szemben ott áll a szeretet: Józsefet szereti az apja és legkisebb testvére, Benjámin; szépsége, kedves szavai miatt népszerű a nők körében; Potifár, a börtönőr és a fáraó előtt pedig egyaránt bizonyította rátermettségét, mindannyian kedvelték is emiatt.



József igazi self-made man-ként keresi a kihívásokat, nem siránkozik, hanem megragadja a kínálkozó lehetőségeket, hiszen – ha nem is tudja, de talán sejti – nagy dolgokra van hivatva. Az eredeti ószövetségi történettel ellentétben a mesebeli József a saját erejének, eszének, leleményességének köszönhetően jut egyre magasabbra, mintha mindehhez semmi köze nem lenne Istennek. (Érdekes, hogy a Mindenható neve nem is fordul elő a könyvben, aki nem ismeri az eredeti József-történetet, az egy közel-keleti színtéren játszódó népmesének is gondolhatná a 11 meséből összefűzött történetet.) A sorok között olvasva azonban láthatjuk, hogy József mindvégig „áldott állapotban” volt – s bár ő hajlamos azt gondolni, hogy „akinek esze van, mindent meg tud tanulni”, a bölcsesség is adomány, olyan útravaló, amelynek segítségével egy nagyobb terv részeseként isteni küldetést tölt be – megmenti az egyiptomiakat és a kiválasztott népet a pusztulástól.



Előző könyvükkel ellentétben a szerzőknek most bőségesen van terük arra, hogy újrameséljék a történetet, a maguk eszközeivel mindketten maximálisan kihasználják a lehetőséget: a mesélő szavai és a rajzoló képei közös erővel hidalják át a történet olvasója (hallgatója) és József kora közti több évezredes távolságot. A képes mesekönyv sajátosságainak köszönhetően Szokács Eszternek nem kell sokat bíbelődnie a korrajzzal, nyugodtan fókuszálhat a történetben rejlő érzelmekre, az emberi kapcsolatok kusza erővonalaira. A történet hátterét adó kort Szántói Krisztián képregényeket idéző rajzai elevenítik meg hitelesen. József karaktere a mesékből is egyértelműen kirajzolódik, ehhez sikerül az illusztrátornak olyan figurát rajzolnia, akinek markáns vonásai jól tükrözik a lelkében zajló harcokat. Mindez igaz a mellékszereplőkre is a 12 testvértől az egyiptomi rabszolgákon át a mindenhol jelen levő állatokig. Néha-néha még egy kis humort is sikerül becsempészni, ami még közelebb hozza a történetet az olvasóhoz.

A József Egyiptomba megy mind szövegében, mind képi világában felülmúlja a sorozat első részét. A szerzőpáros olyan sokszínű, élettel teli könyvet alkotott, amely egyszerre lelki olvasmány és izgalmas, drámai családtörténet gyerekek, felnőttek épülésére.


A képeket a könyv szerkesztői bocsátották a rendelkezésünkre. 

Szokács Eszter: József Egyiptomba megy – Bibliai mesék
Gólem Színház Egyesület, 2011
108. oldal, 2990 Ft.
www.bibliaimesek.hu

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

Szerzők

-- Pompor Zoltán --


További írások a rovatból

gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle
gyerek

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában

Más művészeti ágakról

Roy Jacobsen: A láthatatlanok című regényéről
Láng Orsolya Ház, délután című könyvének bemutatójáról
irodalom

A Jelenkor Kiadó új költészeti kiadványainak bemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés