PRAE.HU: Kezdetben még számoltátok a szülinapokat, de mostanra szemmel láthatóan felhagytatok vele - hanyadik alkalommal ad idén otthont Miskolc a CineFestnek?

Csákvári Géza: Tény, hogy mostanában egy kicsit háttérbe került a “számolgatás”, de még így is elég sok felületen adjuk hírűl, hogy ez most a 8. Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál lesz.

PRAE.HU: Egy nemzetközi filmfesztivál megszervezésekor milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal vagy extra nehézségekkel jár Budapest-központú országunkban, hogy nem a fővárosban, hanem a csücsökben vagytok - akár kópiakoordináció, transzportok, szállások, helyszínek, támogatók, hangulat, kötődések... szempontjából?

Abszolút igaz, hogy Magyarország vízfejű ország, Budapest a kulturális és a gazdasági központ. De mindemellett számos előnye is van a miskolci helyszínnek. Meg kell győzni a mozgóképes kultúra iránt érdeklődőket, hogy jöjjenek el a fesztiválra, és ha már itt vannak, akkor “kénytelenek” részt venni a programokon, ha úgy tetszik “fesztivált képeznek”. Ezt hívhatjuk hangulatnak is. Hisszük, hogy az emberek még manapság is szeretnek kimozdulni, ám ahhoz, hogy az embereket “elcsábíthassuk”, “embereletlenül” erős programot kell kínálni. Úgy véljük, hogy ez idén sikerült, és már most érezni, hogy idén nagy mozgás lesz a Jameson CineFesten.

Ami a kérdés logisztikai részét illeti: semmi különbség nincs, hogy Magyarországon belül hol van egy fesztivál, legalábbis a külföldi partnereink számára biztosan nincs. Továbbá a szponzorok is pont azért támogatják a Jameson CineFestet, mert nem a budapesti rendezvények egyike. Ha megnézzük a nemzetközi trendet, az igazán jó, hangulatos filmfesztiválok kisebb városokban vannak: Cannes egy halászfalu, Karlovy Vary egy fürdővároska. De például a velencei fesztivált is “szűk” helyen, a Lidón tartják meg. Néhány évvel ezelőtt a csehek megpróbáltak Prágában létrehozni egy nagy nemzetközi fesztivált, óriási bukás lett a vége.


PRAE.HU: Eleinte kifejezetten a fiatal filmesek bemutatkozását szolgáltátok. Mennyiben van ez ma másként? Mennyiben változott az alap célkitűzés vagy mennyiben gazdagodott a profil, vált érettebbé - az első versenyfilmek rendezőivel egyszerre talán - a fesztivál?

Az ars poetica nem változott. Ma is fiatal filmesek munkáit versenyeztetjük, az animációs-, kisjáték- és a dokumentumfilm kategóriákban 35 év alatti alkotók művei kerülhetnek be. Ez igaz a nagyjátékfilmes mezőnyre is, azzal a kitétellel, hogy első vagy második nagyjátékfilmeket keresünk, korra való tekintet nélkül. Manapság ugyanis igencsak kitolódott a “fiatal” filmesek életkora. Egyszóval, az is bekerülhet a versenybe, aki mondjuk 30 évesen már az ötödik nagyfilmjét forgatja (ez nyilván ritka), de az is, aki mondjuk negyven évesen készítette el a másodikat. Visszatérve a kérdésre: az alapvető különbség az indulás óta, hogy a fesztiválra beválogatott művek színvonala megugrott. Míg a legelején örültünk annak, hogy jönnek a filmek, ma már a szerintünk legjobbakat keressük és válogatjuk be.

PRAE.HU: Elképesztő vendéggárda, számos kizárólagos vetítés, számos premier lesz idén is Miskolcon. Kiket említenél az idei fesztivál húzóneveiként? Melyik meghívott filmekre vagytok a legbüszkébbek?

A nagyfilmes program összeállításánál arra összpontosítottunk, hogy friss és markáns műveket válogassunk be. Én a legbüszkébb a Martha Marcy May Marlenre vagyok - ez a Sundance-en rendezői díjjal elismert mozi igencsak aktuális, ráadásul a Jameson CineFestes bemutató egy egész hónappal megelőzi az amerikai premiert. Mindemellett elképesztően erős film. Az is nagy szó, hogy versenyen kívűl bemutatjuk Gus Van Sant legújabb filmjét, A nyugtalanság korát, melyet szintén igen korán, a tengerentúli bemutatóval egy időben láthat a hazai közönség. (Ebben a filmben is nagyon sok fiatal dolgozik.) Ezek óriási eredmények, magyar filmfesztivál ezt még eddig sosem érte el. A nyitófilmmel is jól jártunk (The Help/A segítség - a szerk.), már jóval azelőtt lefixáltuk, hogy a kedvező kritikák, illetve a mesés bevételekről szóló hírek begyűrűztek volna. Személyes kedvenceim közé tartozik még a neves osztrák színész, Karl Markovics első rendezése, az Atmen. Ez igazi felfedezés.




PRAE.HU: Az exkluzív filmélmények és meghívott vendégek mellett az is érdekes tény, hogy idén egy nemzetközi ökumenikus zsűri is szemlézni fogja a filmeket. Az A kategória a cél? Elképzelhető, hogy hamarosan Miskolcon lesz a régió következő A kategóriás nemzetközi mustrája?

Az ökumenikus zsűri létrejöttének örülünk, különösen, hogy Magyarországon először lesz ilyen grémium. Az A-kategória érdekes kérdés. Alapvetően a Jameson CineFestet nyolc éve szervező csapat bizonyította, hogy ha arra a feltételek adottak lennének, képesek lennének profin és makulátlanul megszervezni akár egy A-kategóriás fesztivált is. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy létre kéne hozni egy új versenymezőnyt, melyben csak világpremierek lennének - lehetőleg minél kvalitásosabb művekből. Egy igazi A-kategória mustrának illik felmutatnia egy erős vörös szőnyeges felhozatalt is. Mindezekhez azonban olyan költségvetésre lenne szükség, mely ma Magyarországon egyetlen kulturális nagyrendezvény részére sem áll rendelkezésre. Továbbá infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lenne, mert még Budapesten sincs olyan helyszín, mely igazi, nagy fesztiválpalotaként tudna funkcionálni. Mindazonáltal azt minden szakmabeli tudja, hogy cannes-i vagy velencei léptékű rendezvény létrehozása a nulláról lehetetlen, nálunk nincsenek tradíciói egy ilyen rendezvények, ezzel körülbelül hatvan évvel le vagyunk maradva a vetélytársakhoz képes. Persze mindezek nem zárják ki, hogy a közeljövőben akár Miskolcon legyen a régió vezető filmfesztiválja, ám mi inkább a független filmekben gondolkodunk, egyfajta európai Sundance-ben. De ehhez mind kormányzati, mind városi szinten is komoly, hosszú távú elhatározásokra és támogatókra lenne szükség.

PRAE.HU: Az idei versenyprogram összeállítása izzadtságos munka lehetett, hiszen a Jameson CineFest történetében idén érkezett a legtöbb nevezés. Összességében mi volt a tapasztalat az előzsűrizés során? Mennyire lesz erős a mezőny? Kik végezték az előzsűrizést és kik lesznek a zsűri tagjai?

A kisjátékfilmes mezőnyt Libor Anita, Szalóky Bálint és Kárpáti György szelektálták, a doksikat Buslig Eszter, Ruszkai Nóra és Szalay Péter, az animációs műveket pedig Vodál Vera és Madaras Péter programigazgató válogatta ki. A nagyzsűri tagjai: Almási Tamás, Christa Auderlitzky, Félméri Cecília, Krzysztof Wierzbicki, Muray Gábor és Kocsis Ágnes.


A nagyjátékfilmek esetében az előzsűrizés fogalma teljesen mást jelent. Itt is voltak nevezett művek - csaknem negyven - de ezekből egyetlen egy került be a versenybe, a többit meghívtuk. Alapvető különbség, hogy míg a kis- és a dokumentumfilmesek alapvetően nyomulnak a fesztiválok irányába, mert ez számukra a primer megmutatkozási lehetőség, a nagyfilmek mezőnye más, ezekkel a művekkel világszerte kereskednek, súlyos pénzek cserélnek gazdát. A Jameson CineFestnek ennek megfelelően harcolnia kell a filmekért, alkudoznia és üzleteket (szerződéseket) kötnie. Egyszóval, nem elég kiválasztani azokat a filmeket, melyeket jónak gondolunk, meg is kell harcolni értük. Ez az egész folyamat egy ember, a művészeti igazgató kezében van. Azaz az enyémben. Én választom ki a filmeket, én tárgyalok a sales cégekkel. Mivel több mint tíz éve tudósítok a világ legnagyobb fesztiváljairól (tulajdonképpen itt végzem a szelekció nagy részét), óriási tapasztalatra tettem szert, valamint elég jó “szimatom” alakult ki. Remélem, hogy ez az idei programon markánsan átjön majd.

Az nagy általánosságban elmondható, hogy a dokumentumfilmes mezőny szintén nagyon erős lesz, míg a kisjáték és az animáció nincs a legjobb a formában - de ez sajnos világjelenség.

PRAE.HU: Honnan jött a CineClassics ötlete és milyen célokat szolgál? Miért éreztétek, hogy egy fiatal nemzetközi fesztivál egyik fontos feladata a hagyomány ápolása és őrzése?

Kevesen tudják, hogy az észak-magyarországi régió Hollywood legnagyobbjainak szülőhelye: például az Oscar-díjas brit forgatókönyvíró és rendező, Emeric Pressburger Miskolcon, a Paramount Picturest alapító Adolph Zukor pedig a közeli Ricsén szültetett. A CineClassics, a fesztivál filmtörténeti sorozata magyar származású, világhírű filmművészeket és a magyar mozi nagyjait mutatja be retrospektívekkel, konferenciákkal, kiállításokkal. Muszatics Péter kollégám a programsorozat kurátora. A CineClassics idén a 100 éve született Szőts István rendezővel, Krzysztof Kieslowskival és a brit-magyar producer-életművésszel, Gabriel Pascallal foglalkozik. Szőts Röpirat a magyar filmművészet ügyében című könyve aktuálisabb, mint valaha – ez is mutatja, hogy érdemes filmtörténeti témákkal foglalkozni, különösen egy olyan országban, ahonnan ennyi világhírű filmes származik. Péter célja az, hogy évről évre bemutasson néhányat ezek közül.


PRAE.HU: Nem titkolt vélemény, hogy a miskolci Jameson CineFest a legbarátságosabb fesztivál, mi ezt azzal is magyarázni szoktuk, hogy ugyanaz a csapat áll össze évről évre a megszervezésére... Tényleg így van ez? És ha igen, akkor mit jelent számotokra ez az egy hét? Hogyan épül és fejlődik a tapasztalatok alapján évről-évre a fesztivál? Mi a titkos recept?

Nincs titkos recept. Az összes ember, aki a fesztivált szervezi, egyéb polgári foglakozásból él meg, a CineFest pedig a szívügye, kvázi “mellékesen” csinálja. Talán az önfeláldozás, talán az, hogy mindannyian szeretettel szervezzük a rendezvényt, adja ezt barátságos hangulatot.

PRAE.HU: Végezetül mi volt az elmúlt évek legneccesebb sztorija? És mondj egy olyat is, amire szívesen emlékeztek vissza!

A legneccesebb: amikor Shirin Neshat díva folyamatosan változó kívánságait igyekeztük teljesíteni. Amire szívesen emlékezek: az első nagy (film)fogásra, a Moonra.