bezár
 

art&design

2011. 12. 17.
Nagymesterek bulvárra hangolva
Elisabeth Lunday: Híres művészek titkos élete, HVG Könyvek, 2011.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nagymesterek bulvárra hangolva Művészettörténeti segédkönyvnek ajánlható Elisabeth Lunday Híres művészek titkos élete című műve, amely három évvel első amerikai megjelenése után végre Bojtár Péter és Bosnyák Edit fordításában nálunk is olvasható. A HVG Könyvek sorozat új kötete 35 festő életét hozza közelebb, bulváros történeteken keresztül népszerűsítve a vizuális művészetet.
Jan van Eycktől Andy Warholig hét évszázad halhatatlan alakjait idézi Elisabeth Lunday, gyakran hihetetlen, elképesztő történeteket illesztve nevükhöz. Az élvezetes stílusban író szerző kevésbé ismert sztorikat említ, ezeket középiskolában nem hallani a művészettörténet órákon. Hogy is lehetne színesíteni privát sztorikkal a tananyagot, hiszen a heti egy óra még arra sem elég, hogy áttekintsük a szépművészetek stílustörténetét.

A könyvben olvasott bizarr esetek felelevenítése intellektuális zsúrokon piros pontot ér, mert könnyen emészthető, ugyanakkor enigmatikus. A kiszemelt kékharisnyák meglepődve hallgatják, és előbb-utóbb hozzánk bújnak dorombolva. Legalábbis van rá esély, mondjuk akkor, ha elmeséljük, Rossetti miért exhumáltatta feleségét. Ugyanis szüksége volt a halott kedvese hajába helyezett papírfecnikre, amikre verseit írta. Mindezt azért, hogy e költeményeket megjelentethesse. Vagy Georgia O’Keeffe, akit annál is inkább érdemes a „becserkészésnél” szóba hozni, mert a 20. századi Amerika legismertebb női művésze volt. Biszexuális, aki élete utolsó négy évtizedét az új-mexikói sivatagban töltötte, és egy híján száz évet élt. Virágfestményei puncikra emlékeztetnek. A gyakran meztelenül festő Georgia művészetét az absztrakció és a realizmus kettőssége járja át.
Michelangelo úgy vélte, a mosdás árt az egészségének, penetráns testszagot árasztott
A könyv bulváros történetei sikert ígérnek – sokat játékfilmekből is ismerhetünk, olyan kiválóságokkal, mint Salma Hayek (Frida Khalo), Ed Harris (Pollock) vagy Anthony Hopkins (Picasso). A szerző mielőtt a történetet taglalná, egy oldalon kartotékba sűríti a festők jellemzőit – születés és halálozás ideje, csillagjegy, legismertebb mű, milyen technikát alkalmaztak, milyen stílust képviseltek a piktorok, és egy-egy tőlük származó mondás is helyet kapott itt.
Vermeer felesége, Catharina 15 gyermeket szült - csoda, hogy a csend festőjeként ismert flamand mester meg tudta őrizni nyugalmát
A közel három tucat kiválasztott művészt tény, hogy nem az unalom vitte a sírba, hanem a szerzővel egyetértve állíthatjuk, hogy „a káosz szélén táncolva élték le életüket, ott, ahol a nagy művészet születik”. Kedvenceink között akadtak gyilkosok, csalók, feleségverők, fajankók és egyéb emberi gyarlósággal terheltek, de hivatkozva egy viccre: nem ezért szeretjük őket. Az életmű szempontjából egyébként sem érdekes, hogy milyen lator volt Caravaggio, talán gyilkos is, milyen lump Rembrandt, milyen heroikus küzdelmet folytatott a megélhetésért az istenhívő Vermeer, és milyen botrányokba keveredett Botticelli – a festői kvalitás a döntő. Persze ezek a történetek árnyalják a pályaképet, és betekintést engednek a festő korának mára elfeledett összefüggéseibe, felelevenítve annak hangulatát.
Matisse ügyvédbojtárként nagyon unatkozott - sajátmaga szórakoztatására fúvócsőből lőtt papirgalacsinokat a járókelőkre
A könyv nagyobb része olyan művészek életének furcsa, mulatságos vagy éppen drámai pillanatait veszi nagyító alá, akikről sok dokumentum fennmaradhatott, hiszen pályájuk során már elterjedt a nyomtatott sajtó és kiépült a levélküldő szolgálat. Ezekről a festőkről, szobrászokról nehezebb volt meglepő történetekkel előállni, és nem is sikerült minden esetben. Bár sokan hiányoznak belőle, mégis jól nyomon követhető e hosszú időszak művészetének története, megfűszerezve frivolitásokkal, úgyhogy ne fanyalogjunk.
Az alkoholtól amortizálódott Pollock az amerikai művészvilág botrányhőse volt, korai halálát is szenvedélybetegsége okozta - 1956 augusztusának egy forró éjszakáján szeretői társaságában autójával árokba borult
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Tarczy Péter --


További írások a rovatból

art&design

Be szabad jönni? Be szabad jönni?
POSZTADOKKAPOKALIPTIKUS - Mécs Miklós, Mécs Miklós, Mécs Miklós és Mécs Miklós (+ Fischer Judit és a Sz.A.F.) kiállítása / Trafó Galéria
art&design

Arcátlan Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás
art&design

Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Interjú Ladik Katalinnal irodalomról, színházról, női jelenlétről, földrajzi és történelmi helyzetekről
art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive

Más művészeti ágakról

„Mire való ez a gomb?” – Egy este Bruce Dickinsonnal, Budapest Kongresszusi Központ, 2019. november 2.
Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs
irodalom

Súlytalanul nehezedik Súlytalanul nehezedik
Moesko Péter, Megyünk haza, Műút, 2019.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés