bezár
 

irodalom

2012. 02. 26.
Elfelejtett küldetés?
Hitel-est az Urániában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Elfelejtett küldetés? Február 15-én este mutatták be a Hitel folyóirat februári lapszámát az Uránia mozi kávézójában. A Hitel gyakran jelentkezik az utóbbi időkben tematikus, egy kérdést felvető és arra válaszokat kereső lapszámokkal. A mostani szám Az elfelejtett küldetés címet viseli.
A helyszín, az Uránia kávézója viszonylag hamar, nagyobbrészt idősebb emberekkel telt meg, az ablak felőli oldalon Döbrentei Kornél, az első sorban Csoóri Sándor foglalt helyet. Jelenléte mindenkinek nagy öröm volt, sajnos, egészségügyi állapota miatt beszédet nem mondott. Messziről is, némaságában is, mindig jó Csoóri Sándorral a találkozás. Tandori Dezső egyik lóversenykönyvében azt írja, rajta kívül (mármint Tandorin) Kányádi Sándor a másik élő klasszikus.  Csoóri Sándor neve véletlenül nem jutott az eszébe. Ha létezik Tandorinál ez a szó: véletlen. Csoóri klasszikus, ezzel reményeim szerint mindenki egyetért.

Az estet Papp Endre, a Hitel egyik szerkesztője nyitotta meg, bemutatva az egymás után következő előadókat. Mielőtt az est elkezdődött volna, egyperces néma csendben emlékeztek meg a nemrég elhunyt Csurka István íróról. Mórocz Zsolt volt az első felszólaló. Előadásában kitért Magyarország magyar és külföldi bírálóira és az Unió fellépésére az országgal szemben. Szerinte lehet bírálni egy ország politikáját, a kormányt, de a bírálatba bevonni az adott ország népét, faji alapú megjegyzéseket tenni, mint tette azt az utóbbi időben a két Kertész, nem a legcélravezetőbb dolog. Véleményében kitért arra, milyen jogon bírálja mondjuk Konrád György a magyarokat és a kormányt, az a Konrád György, aki annak idején beárulta a sógorát, ezzel lehetetlenítve el az életét. Ennek dokumentumaként említette Modor Ádám tényfeltáró könyvét. Nagy hévvel, lendületesen beszélt. 

Másodikként Babus Antal lépett a közönség elé. Az ő előadása az elsőéhez képest is szétszórtabbnak, zavarosnak tűnt. Vagy én nem láttam át rendesen, tulajdonképpen mit is akart mondani.



A következő előadó Nyilasy Balázs professzor volt. Előadása érdekesen indult és érdekesen zárult, tényszerűen fejtette ki a kánonról, mint fogalomról, jelenségről a véleményét. Nekünk érdekesnek tűnt, a mögöttünk ülő emberek, idős házaspár, kevésbé látta annak, összehajolva, hangosan beszélgettek, féltem, mindjárt bekiabálnak. A fehér hajú tanár úr lassan, mérsékelt, mértéktartó hangon beszélt, professzori nyugalommal.

Az előadások között versek hangzottak el Ady Endrétől, Nagy Lászlótól, Berda Józseftől, Buda Ferenctől. Hol a hatvanas évek versmondó gyakorlatára emlékeztető hanglejtéssel, apokaliptikus, szentimentális hévvel, hol megtalálva a huszonegyedik századi hangot, sajnos az utóbbi ritkán sikerült. Közben azért eszembe jutott egy-egy archív rádiófelvétel, régebbi szavalások emléke az általános iskolából. A verseket Eszlári Judit, Kárász Eszter és Takács Bence adta elő. Az igazsághoz hozzátartozik, Takács Bence Buda Ferenc versét hatásosan, szépen mondta el, a gesztusokból, pátoszteli arcjátékokból lehetett volna kevesebb, de ez most mellékes.

A negyedik, utolsó előadó, Szikra János, nemrég jött ki a kórházból, emiatt ülve olvasta fel tárca-esszéjét. Szomorú, kétségbeesett és kétségbeejtő írás, jobb lett volna nem a végére időzíteni. Mindannyiunknak ismerős fogalmak: közüzemi tartozás, drága villany, drága gáz, drága fogorvos etc. járták be a termet. Eladósodás, kilakoltatás. Elutasított könyv, nem megítélt támogatás, sok-sok gyászkeretes mondattöredék. Barát-ország, ország-barát, helyzetjelentés.

A négy előadás izgalmasabb lett volna, ha a megfelelő, frissebb, elevenebb nyelvet használják. Konrád György sok kivetnivalót hagy maga után, de senki nem vonhatja kétségbe, hogy tud írni. Eleven, telített, erős szövegeket. Ugyanez igaz Nádas Péterre, elég hozzá a legutóbb megjelent, A fantasztikus utazáson című esszékötetét kézbe vennünk. Aktuális problémák, aktuális nyelven. A Hitelnél ezt érzem problémának, a megszólalási módok esetleges régiességét, mintha a hetvenes évekből vagy Ady Endre, Szabó Dezső cikkeiből kölcsönöznék a nyelvet. A négy előadó szándéka megérdemli, hogy dicsérettel beszéljünk róluk,a magyarság kérdése, Magyarország és az Európai Unió viszonya, a Magyarországon tapasztalható események, a kialakult állapot megvitatása, szóvá tétele kiemelkedően fontos, a formai hibák és a helyenkénti túlzásba vitt gondolatmenetek ellenére. Azt leengedve róluk, mint a felesleges vért, a lényeg ugyanaz marad, mint egy Nádas-esszében akár, hogy baj van, és ideje lenne végre cselekednie azoknak, akik hatásköre erre kiterjed. Az előadások után a kihelyezett asztalnál kedvezményes áron meg lehetett vásárolni a Hitel aktuális lapszámát és a korábban megjelent Hitel-antológiát. Szerencsénkre az utóbbi megtalálható az otthoni könyvespolcon, így gyorsan szedtük a lábunk a kijárati lépcső felé.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Ayhan Gökhan --


További írások a rovatból

irodalom

Falcsik Mari: Szeptemberi tavasz és A téka Falcsik Mari: Szeptemberi tavasz és A téka
Megjelentek a Prae folyóirat Ragály-számában
irodalom

Terék Anna: Csönd (drámarészlet) Terék Anna: Csönd (drámarészlet)
Megjelent a Prae folyóirat Ragály-számában
irodalom

Ókori mese az elviselhetetlen könnyűségről Ókori mese az elviselhetetlen könnyűségről
Mika Waltari: Szinuhe, Európa Könyvkiadó, 1978

Más művészeti ágakról

art&design

"A rajzolás főleg annak konfigurációja, amit látunk"
Paul Cézanne (1839-1906) rajzaiból és akvarelljeiből nyílik kiállítás nyáron a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA)
film

Berlinale – sztárok nélkül
Se sztárok se közönség, így kezdődik a Berlinale
art&design

Gyíkok* Gyíkok*
A magyar performansz története 1966–2018 (10): Szerbiai magyar performansz: Aiowa csoport (1988-92)
színház

Arcközelik a színpadon Arcközelik a színpadon
Garaczi László: Végre egy kis csönd - a K:ortárs sorozatában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés