Antal Balázs az író bemutatásakor a debreceniség problémájára hívta fel a figyelmet, mely mind a személyes vonatkozás, mind a szövegalakítás tekintetében az egyik fő csomópontja volt az estének. Fehér Béla debreceni születésű, így a hazatérés, viszontlátás érzése a távolságban is jelenlevő folytonos odafordulást, kötődést hordoz. Habár Fehért elmondása szerint aktuálisan semmi nem köti a városhoz, mégis (ahogy Antal Balázs is utalt rá) e világ hangulata valamiképpen nyomot hagy alkotásaiban. Akár témaként, akár a nyelvhasználat tekintetében újra és újra megjelenik, (akarva akaratlan) stabilnak ható fókuszpontot képez. Minderre remek példa Fehér Béla legújabb könyve, a Kossuthkifli, melyben a történések, az utazás végpontjaként tűnik elő Debrecen. A szabadságharc idejére visszarepítő regény egy kalandokkal, szerelemmel, küzdelmekkel teljes dimenziót vetít az olvasó elé, melynek kiindulópontja Pozsony, úti célja pedig maga a hajdúsági város. A korabeli világot megidéző mű történeti forrásokból dolgozik, s igyekszik a tájegységre jellemző nyelvhasználatot is beemelni. A regény nyelvezete mégsem tekinthető anakronisztikusnak, hiszen a jelen beszédformáiból, stílusából építkezik, s a szövegben rejlő humor és irónia is biztos távolságot tart a megidézett kortól. Az adott kor jellegzetes kijelentései, szavai, nevei és a mára jellemző nyelvi viselkedésmód kölcsönhatása tehát tudatos szerzői koncepcióról árulkodik, mely izgalmas játékot produkál a vázolt pólusok között.

A beszélgetés során a lokalizálás, illetve – ezzel összefonódva – a nyelviség fogalmai mellett a műfajiság, a szöveghagyomány kérdése, s ennek kapcsán érdekes értelmezésbeli különbség merült fel. A Kossuthkifli fülszövegében Cserna-Szabó András a mágikus realizmushoz sorolja a művet, melyet azonban Fehér Béla automatikusan tagad, ő ugyanis nem tartja lehetségesnek e két irányzat összeilleszthetőségét, együtthatását saját szövegében. A műfaji besorolás már egyneműbb képet mutat, hiszen maga a mű alcíme: Hazafias kalandregény kijelöli saját kereteit. S habár a szabadságharc idejében játszódik a történés, e kategorizáció nyíltan utal arra, hogy a Kossuthkifli nem tekinthető történelmi regénynek. Nem folyik bele a korabeli eseményekbe, elkerüli azt, s az utazásra, a személyes kalandokra koncentrál könnyedebb hangvételben.

A hagyomány kérdésének szintjén Antal Balázs kitér a mottóhasználatra is, mely Fehér Béla más alkotásaiban is hangsúlyos. A könyv három fejezetének elején helyet kapó Jókai, Benedek Elek, illetve Esterházy-mottó a részek hangulati bázisát képezi, s egyidejűleg az adott irodalmi tradícióhoz való kötődést is reprezentálja. A Kossuthkifli humoros, ironikus dimenzióját többen a Jókai-féle regényvilág paródiájaként értelmezik. A beszélő nevek, a leírások, a sorsok megelevenítik a tizenkilencedik századi szövegszerveződést, de egyben el is távolítják azt a jelenétől. A paródia tehát egyfelől távolságot tételez e hagyománytól, másrészt továbbra is kanonikus pozícióban láttatja a Jókai-életművet. A választott szövegvezetési stílus, az élcelődő, kritikus hangnem egyúttal az örkényi szférát is mozgósítja, így gazdagítva, színezve tovább a mű jelentésrétegét. A különböző irodalmi motívumok mellett a gasztronómia is releváns tényező nemcsak a regényben, de Fehér Béla más munkáiban is. Gondoljunk csak a Cserna-Szabó Andrással közösen írt Ede a levesben – Gasztrokrimik című kötetre.

 A könyvbemutató alkalmával egy olyan közel négy évet magába foglaló alkotói folyamat eredményével találkozhattunk, mely egyszerre kalauzol el egy másik kor hétköznapjaiba: annak nyelvéhez, világészleléséhez is közelítve, mindazonáltal megmarad a jelen biztonságot nyújtó menedékében. Irodalmi tradíciókat, szövegtípusokat emel be, léptet dialógusba, melyek végterméke egy a helyre, az időre, illetőleg a nyelvre, mint meghatározó, konstruktív erőre reflektáló alkotás. Antal Balázs a beszélgetést záró felolvasás előtt a jövőről is faggatta az alkotót, aki elárulta, hogy az Örkény-centenárium alkalmából egy novelláskötet kiadásán gondolkozik, s emellett folyamatosan írja tárcáit is a Magyar Nemzet számára. A könyvbemutató befejezéséülaz Aranyhal című novella hangzott el, mely a mesei elemek mellett az egypercesek stílusát is magán hordozta.