Az interaktív, digitális mesekönyv fogalma önmagában összetett, szerteágazó, nehezen meghatározható, magyarázta Bónis Tamás. Programozó szemmel hasonlónak látja a számítógépes játékokhoz, hiszen az elkészítésük módja is hasonló. Az interaktív mesekönyvek szövegközpontúak: céljuk, hogy a felhasználó még jobban azonosulhasson az olvasmányával, amit videókkal, logikai, de akár bonyolultabb stratégiai, kalandjátékok beillesztésével érnek el. A kérdés az, hogy az interaktív tartalmak segítik-e a szöveget, vagy fordítva: a plusz tartalom nem vonja-e el a fiatal olvasók figyelmét a szövegről.

Mata Júlia szerint ez egy olyan rohamosan fejlődő, szétburjánzó új terület, amivel a piacnak nincs ideje eleget foglalkozni. Nem készült még elég tanulmány, a választék azonban egyre terebélyesebb. Nem lehet megmondani, hogy a felhasználó bevonása pozitív, vagy negatív, eltereli-e a figyelmet a "valódi" olvasásról, vagy épp ellenkezőleg. Ott van például a fix narratíva kérdése: egy klasszikus történetbe a felhasználó nem szólhat bele, nem változtathatja meg a cselekményt. Készülnek azonban olyan, kifejezetten e-könyvnek írt mesék és történetek, ahol a user aktív részese és alakítója lehet a történetnek.
Az, hogy milyen interakciókat érdemes alkalmazni, melyik a fejlesztő, melyik a "jó" interakció, leginkább a korcsoporttól függ.

M. Tóth Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományos olvasás, a könyv élménye, tapintása, illata is egyfajta interakció. A digitális és papír alapú könyvek jól működhetnek egymás mellett, kiegészíthetik egymást: a gyerekek könnyebben megszeretik az olvasást az e-könyvek segítségével.

A kisebb gyermekek számára több interaktivitást csempésznek a szöveg mellé, míg a kamaszoknak szánt kiadványokban már csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges a hangulat megteremtéséhez, meséli Bónis Tamás. Győri Hanna szerint azonban önmagában mozgással és formával nem lehet felkelteni a gyermekek figyelmét, csak akkor, ha érzelmileg is bevonódnak. A Pagonyban azok a digitális mesekönyvek a legnépszerűbbek, amiket a gyerekek már megszerettek a papíron: a legkisebbek csak egy újabb játékot látnak a digitális mesekönyvekben, nem kapcsolják össze az olvasás élményével. Sok szülő megveszi, mert újdonság, érdekes, és olcsóbb, mint a papír alapú könyvek.

Bár a különböző telefontípusok, az applikációk különbsége megnehezíti a fejlesztést, egy bizonyos lélektani határ fölé nem lehet árazni az e-könyveket, teszi hozzá Dávid Ádám, a Móra Könyvkiadó szerkesztője. Segít a kedvező ár megtartásában, hogy magas példányszámban el lehet adni őket. A szülők azonban sokszor szívesebben választják a hagyományos könyveket, például ajándéknak. A Móra kiadó most adta ki a Paprika és Rózsa című gyermekkönyvét, amit egy animációs film tervéből formált könyvvé az alkotó, Prakter Mariann. Az interaktív mesekönyveknek tehát nem kell feltétlenül e-könyveknek lenniük, az olvasóknak sem kell lemondaniuk a papír és nyomdaszag varázsáról: a digitális plusz tartalmakban és alkalmazásokban azonban még rengeteg kiaknázatlan, felfedezésre váró lehetőség van.