bezár
 

jövőnéző

2012. 09. 13.
A műfajhonosítás nehézségei
Szakmai beszélgetések a könyvtrailerről. Örökmozgó Filmmúzeum, 2012. szeptember 8.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A műfajhonosítás nehézségei Könyvtrailer van is meg nincs is, ismeri is az olvasó meg nem is, reklám is meg nem is. Egy azonban mindenképp biztos: érdemes beszélni róla. A Jövőnéző Művészeti Fesztivál második napjának délutánján a könyvtrailerekről szóló szakmai beszélgetéseké volt a főszerep. A meghívott szakemberek három külön szekcióban mondhatták el véleményüket, benyomásaikat, ötleteiket.
Először a filmkritikusok (Baski Sándor, Hanula Zsolt, Schreiber András és Sepsi László, moderátor: Pál Dániel Levente), őket követték a könyvkiadók képviselői (Csapody Konga, Péczely Dóra, Tímár Rita és Sárközy Bence, moderátor: Benedek Anna), míg végül a reklámszakemberek (Barta András, Fabricius Gábor és Farkas Gábor, moderátor Vécsei Rita Andrea) jutottak szóhoz. Noha mindebből úgy sejthető, hogy a beszélgetések más-más szempontok felöl közelítettek témához, a három programpont végére mégiscsak kirajzolódott valamiféle egységes kép a meghonosítani kívánt műfajról.

Arról, hogy a könyvtrailer különálló, létező műfaj-e, természetesen a kritikusok vitáztak a legtöbbet. Egy képlékeny, még megszilárdult műfaji elvárások nélküli jelenségről van szó, aminek Hanula Zsolt például kifejezetten örül és úgy gondolja, hogy addig jó a műfajnak, míg ez így marad, mert addig tudnak az alkotók szabadon, kreatívan gondolkozni. Baski Sándor szerint ellenben azért lenne jó, ha kialakulnának a műfajkonstituáló szabályok, mert akkor jönne létre tulajdonképpen maga a műfaj is, önállóan, elkülönülve más hasonló műfajoktól, például a filmtrailerektől. Ezt az elkülönülést egyébként hasznos lenne szerinte egy jobb elnevezéssel kezdeni.

Film- és könyvtrailer viszonya abból az aspektusból is szóba került, hogy míg a filmek esetében egy már elkészített, létező képi világot vágnak össze, addig a könyv esetében a vizualitást meg kell teremteni. Hogy mindez mennyire a könyv (elsősorban természetesen egy regény cselekményének) hagyományos értelemben vett adaptációja által valósuljon meg, vagy lehetnek másfajta megoldások is, szintén eldöntetlen kérdés maradt a beszélgető felek között.

A másik fontos kérdéskör szorosan kapcsolódott az adaptáció problémájához. Vajon informatív legyen-e a könyvtrailer vagy inkább hangulatot ébresszen. Úgy tűnt, mindhárom beszélgetés során az utóbbi felé billent a mérleg nyelve.

Viszont ha hangulatot ad át, és nem direkt módon reklámozza a terméket, nem is lehet hagyományos értelemben reklámként kezelni ezeket a kisfilmeket. Bár Sepsi lászló szerint a könyvtrailer esetében adaptáció és reklám közötti átmenetről beszélhetünk, valamit Fabricius Gábortól is elhangzott az a kifejezés, hogy a trailer tulajdonképpen egy érzékeny reklámszpot, a jelenlévők túlnyomórészt mégis úgy gondolták, hogy nem feltétlenül a közvetlen vásárlásra ösztönző jellege a legfontosabb ezeknek az alkotásoknak. Baski számára elképzelhető ugyan, hogy valaki elolvas egy könyvet, és annak hatása alatt utólag megnéz egy arról készült könyvtrailert, de nem hiszi, hogy ez most vásárlásra is ösztönözni képes műfaj lenne. Barta András is úgy gondolta, hogy attól még, hogy teszik valakinek egy trailer, nem jelenti azt, hogy meg is fogja venni a könyvet.

Ebben az esetben viszont arról is érdemes volt beszélni mindhárom szekcióban, hogy mégis hol kapcsolódnak, kapcsolódhatnak be a könyv megírásától annak elolvasásáig tartó folyamatba ezek a filmecskék. MI haszna van nekik? Milyen funkciót tudnak betölteni? A kritikusok beszélgetése során felmerült az ötlet, hogy egy hagyományos könyvbemutató előtt, miközben a mikrofont állítják be a technikusok, egy kivetítőn a háttérben az adott kiadó trailerei fussanak. A moderátor ugyan szkeptikusan állt hozzá saját felvetéséhez, a megkérdezettek azonban lehetségesnek tartották ezt a variációt, ahogy azt is, hogy az e-könyvek elterjedésével magától értetődővé válhat, hogy további kiadványokról szóló trailereket is kap az olvasó egy-egy megvásárolt könyvhöz.  

A kérdés persze lényegesen más téttel bírt a kiadók részéről, hiszen a könyvtrailerek esetében elsősorban az ő kiadásaikról és azok reménybeli megtérüléséről van szó. Mind a négy vendégről elmondható volt, hogy ismerik és használják a műfajt, és már meglehetősen sokféle, nem egyszer rendkívül speciális tapasztalattal rendelkeznek. Tímár Rita (Kossuth Kiadó) például elmondta, hogy ha külföldi trailert vesznek át, nagy sikere van, de jobban beválik a szinkronizált, mint a feliratos verzió. Péczely Dóra (Helikon Kiadó) pedig arról beszélt, hogy egy olyan kiadó esetében, amelynek fő profiljában a már nem élő, vagy az idősebb korosztályhoz tartozó szerzők szerepelnek, egyértelműen a fiatalok megszólítási módja lehet a könytrailer.

Hogy az olvasó aktívan hogyan vonható be a trailerkészítésbe, például izgalmas ötletnek látszik, hogy az iskolai nemszeretem olvasónaplókat ebben a formában újra lehetne értelmezni. Csapody Kinga (Manó Könyvek) inkább negatív tapasztalatokról számolt be a Nem Könyv kapcsán, kicsi volt a lelkesedés a saját videók feltötlése iránt.

Sárközy Bence (Libri) a könyvfesztiválokról és a könyvesboltokból ismert digitális hirdetőtáblákban és kivetítőkben látja a könyvtrailerek elhelyezésének egyik legproduktívabb módját. A beszélgető felek ezzel szemben nem tartották tévébe valónak a könyvtrailert, (a kritikusok ennél megengedőbbek voltak, sőt Schreiber András már a beszélgetés legelején épp egy ilyen külföldi pozitív példát hozott fel), ahogyan a filmecskék multiplex mozikban való lejátszása is óriási költségeket jelentene a kiadók számára, amik nyilvánvalóan soha nem térülnének meg. 

Ezt a(z elméleti) lehetőséget nevezte később Barta András meddőszórásnak, amikor felesleges kétmillió embert megcélozni, mikor ennél jóval szűkebb, specifikusabb a valódi célközönség. Tévében tehát nem, se multiplexben, de art mozikban (ahol akár még könyvesbolt is található), nagyjából a célközönséghez jutnának el ezek a filmek és ezáltal a könyvek is. Farkas Gábor ennél még praktikusabb és egyszerűbb megoldással állt elő: a mobiltelefonokra készülő kisfilmek, amiket például tömegközlekedési eszközön tétlenségünkben nézegethetnénk.

Végezetül pedig szólni kell arról is, hogy a beszélgetésekből határozottan kiderült, a meghívott vendégek nem hiszik, hogy ettől az olvasási szokások megváltoznának, hogy új rétegeket, sokkal több olvasót (könyvvásárlót) lehetne ezáltal bevonni a rendszerbe. Hosszabb távon változást legfeljebb az amúgy is olvasók könyvekről való tájékozódásában hozhatnak a könyvtrailerek.

Fotó: Bach Máté
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

jövőnéző

Épületek a nyilvánosságban Épületek a nyilvánosságban
Épület- és építészmarketing (Jövőnéző Fesztivál, Örökmozgó Filmmúzeum, 2012. szeptember 9.)
jövőnéző

A műfajhonosítás nehézségei A műfajhonosítás nehézségei
Szakmai beszélgetések a könyvtrailerről. Örökmozgó Filmmúzeum, 2012. szeptember 8.

Más művészeti ágakról

A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Balatoni Sándor
színház

Mese kicsiknek és nagyoknak Mese kicsiknek és nagyoknak
Beszélgetés Huzella Júliával a Tíztőlmeséről
irodalom

Közösség újraépülőben Közösség újraépülőben
Borsik Miklós és Biró Krisztián kötetbemutatója
gyerek

Cinemira Fesztivál októberben
A SKAM-sorozat sztárjaival és dupla programmal


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés