bezár
 

film

2012. 11. 08.
Majdnem nulla forintból is tudsz nagyon jó rövidfilmet csinálni
Interjú a BuSho filmfesztivál egyik zsűritagjával, Wolfgang Leis-szel
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Majdnem nulla forintból is tudsz nagyon jó rövidfilmet csinálni Míg a németek az egész estésekre gyúrnak, addig a spanyolok a vígjátékokban az erősebbek – Wolfgang Leis-szel, a vidám ingeket viselő és időnként mezítlábas marketing szakemberrel beszélgettünk a BuSho rövidfilmes szemléről.
PRAE.HU: Kezdettől fogva koordinátora, állandó tagja a zsűrinek. Lát-e valami változást az eltelt nyolc év alatt a filmek kínálatában?

Hát persze. Javul a minőség, nyugodtan beszélhetünk fejlődésről. Gondolom, ez azért is van, mert egyre nevesebb a fesztivál, egyre többen tudnak róla, és külföldről is egyre több film érkezik. Így nagyobb a merítés, tehát javul a felhozatal is.

PRAE.HU: Vannak sajátos rövidfilmes alkotási módok, melyek túlnyomórészt egy-egy nemzetre jellemzőek csak?

Úgy gondolom, hogy igen. A németeknél például azt lehet látni, hogy ők mintha mindig arra készülnének, hogy majd nagyjátékfilmet csinálnak. A rövidfilmjeik nem azok a tipikus rövidek, hanem inkább professzionális szándékú gyakorlatok a jövőbeni nagy alkotáshoz.

PRAE.HU: Ezt kritikaként érti?

Nem kritika ez, csupán érződik rajtuk. Általában nem is annyira rövidek a német shortok, hanem olyan 10-15 percesek minimum, és a koncepció mögött sokszor egy nagyobb történet sejthető.

De persze vannak olyan alkotók is, akik direkt rövideket akarnak csinálni, és eszük ágában sincs nagyban gondolkodni. Idén például az olaszok voltak a leginkább ilyenek. Négy perces a film, és nem is akar több lenni. Négy percben elmondja, megmutatja, és ennyi elég is.

A spanyolok pedig leginkább vígjátékokat csinálnak. A magyaroknak viszont pont a vígjátéki oldala nem annyira erős. Valahogy a rövidfilmjeiken az tükröződik, hogy a magyar mentalitáshoz nem igazán passzol a vígjáték.

PRAE.HU:Ez csak a rövidekre igaz, nem?

Én úgy érzem, hogy azok a magyar nagyjátékfilmek, amik a vígjáték zsánerébe tartoznak, olyanok, mintha a külföldi vígjátéksémákra épülnének, és ez nem annyira eredeti. Régóta csak egyetlen olyan magyar filmet láttam, ami bírt önreflektív módon igazán szarkasztikus lenni. Azon a filmen egyedül én röhögtem nagyon, és más senki.

PRAE.HU: Mi volt az?

A Magyar vándor.

PRAE.HU: Mi miben vagyunk sajátosan jók?

Nem tudnám megmondani, hogy mi az az egy dolog, amiben majdnem mindig jók a magyarok.

PRAE.HU: Gyengeségeink, hiányosságaink vannak, amelyek viszont sűrűn előfordulnak?

Nem igazán, de hát ez jól is van így. Ami egy kicsit javul, de még lehetne rá panaszkodni, hogy míg a külföldiek szép számmal jönnek a fesztiválra, és egyre többen vannak (sőt: akad nem is egy olyan, akinek most nincs is filmje itt, de érdekli a fesztivál és élvezi), addig a magyarok - hiába itt zajlik helyben az esemény- nem nagyon veszik a fáradtságot, hogy eljöjjenek és részt vegyenek a programokon, megnézzék az idei felhozatalt. Se a vetítésre, se az esti konzultációkra nem jönnek el, csak kis számban. De mondom, ez a helyzet mintha javulást mutatna.

PRAE.HU: Van-e valami trend, amely jellemzi úgy összességében a 2012-es BuSho felhozatalát?

Szerintem nincs. Sőt, talán a nyolc év alatt sem láttam, hogy bármilyen trend kibontakozott volna, mert annyira sokféle film érkezik be hozzánk. Az a különleges a BuShóban, hogy ez egy nagyon szabad elgondolás. Van egy sejtésem, hogy sok olyan fesztivál létezik, ahol az igazgató, a főszervező próbál beleszólni abba, milyen koncepciója legyen a fesztiválnak. Próbálják meghatározni az elején, hogy a fesztivál milyen stílusjegyekben különbözzön a másiktól, és milyen műfajba tartozó filmeket válogathatnak ki, hogy egységes legyen az arculat. A BuSho esetében nincs ilyen. Itt a koncepció az, hogy szabadság van. Tami (Gábeli Tamás, a főszervező – a szerk.) még soha nem szólt bele, hogy milyen filmek kerüljenek versenybe. Se a zsűri, se az előzsűri esetében nem avatkozik bele a munkánkba.

PRAE.HU: Mekkora az egyetértés a zsűri döntésének megszületésekor? Hogy kell elképzelni a döntési folyamatot?

A módszerünk az volt, hogy minden film esetében feltettük a kérdést: "igen" vagy "nem"? Ami "igen" volt, és bent maradt, azon kezdtünk el vitázni: érdemes-e díjat kapnia vagy sem? Az első kettő helyezett esetében nem nagyon vitáztunk.

PRAE.HU: Ennyire egyértelműen kitűnik a 86 film közül a két legjobb alkotás?

Igen, ezek esetében a válaszok egyöntetűek voltak.

PRAE.HU: Az arany, az ezüst és a bronz BuShónál nincsenek kategóriák, itt a három műfajt (animációs, fikciós és kísérleti) összehasonlítva választják ki a legjobbakat. Hogy lehetséges a három, különböző szempontok szerint bírálandó műfaj összevetése?

A legjobbak megállapításánál nem kell nézni, hogy az milyen szempontból a legjobb. Ez a "nem kérdés" kategória volt, mert szembetűnően, és egyértelműen mindenkinek ugyanaz tetszett a legjobban.

PRAE.HU: Milyen kritériumok alapján vizsgálta ön a filmeket?

Tetszik-e vagy sem, ennyi. Nem én alkotom a zsűri szakmai részét. Azért nem tartom én ezt olyan rossz módszernek, mert úgy működik ez a folyamat, hogy előbb megállapítom, tetszik-e valami, majd megpróbálom érvekkel alátámasztani ezt az érzést. Az ember az érvekkel tehát megpróbálja megmagyarázni a személyes és impulzív döntését. Ha úgy tetszik, utólag határozzuk meg a kritériumokat is. A zsűri profi tagjainak talán leginkább az a dolguk, hogy ezeket az érveket az erősségük szerint sorba állítsák, s így döntsenek arról, hogy az adott film jó-e vagy sem. De ha mégis meg kéne határozni egy kritériumot, akkor a legfontosabb talán a koncepció, mert sokszor éreztem azt, hogy nem elég erős a felépítés, a sztori.

PRAE.HU: Ezek szerint a legtöbb esetben már a forgatókönyvekkel baj van, s nem feltétlenül a megvalósításkor lehet a leginkább elbukni…

Igen, előfordult, hogy rövidfilm gyanánt készítettek egy 25 perces filmet, stáblistával, de ennek a "monumentálisra" sikerült filmnek mégis gyenge lábakon állt a szerkezete, a koncepciója. Szükséges, hogy a kisfilm a mondanivalót egyértelműen kidomborítsa, és üssön. És ez nem feltétlenül arányos a film hosszával vagy technikai kivitelezésével. Pont ez a bája a rövidfilmeknek szerintem, hogy nem a profi technikai háttér a legfontosabb, nem ez lesz a döntő. Tulajdonképpen majdnem nulla forintból is tudsz nagyon jó rövidfilmet csinálni. Lehet, hogy valaki egy ilyen produkciót három óra alatt el is készít, mert, mondjuk, látszik rajta, hogy kézi kamerás, nem nagyon kellett megvágnia, rendkívül egyszerű volt a sztori, satöbbi. De azt nem tudom, hogy neki három percébe vagy három évébe tellett kitalálni a koncepciót. Lehet, hogy nagyon sokat agyalt rajta, és ez látszik is, és díjat is nyer az ilyen, mert minden porcikájában jól ki van találva.

PRAE.HU: A rövid filmeket, ön szerint, hogyan lehet befogadhatóvá tenni? Miként lehetne a filmfesztiválokon kívül a moziba bevinni a rövideket?

Szabó István azt mondta, hogy a múltban ez könnyű volt, mert minden nagyjátékfilm előtt volt egy-két rövidfilm a moziban. Nem volt reklám, és ezért megvolt a helyük. De ma már nem olyan egyszerű, hogy hova tegyünk egy rövidet. Talán el tudnék képzelni, akár egy a rövidekre specializálódott tévécsatornát. Ma már úgyis egyre több a tematikus adó.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Csatlós Hanna --


További írások a rovatból

Katrine W. Kjær: Egy lány hosszú futása
Podcast-történet és ajánló a hazai, kulturális csatornákról
Zsolnai György: Spoiler. Esszék a minőségi sorozatok világáról
Roy Andersson: Történetek a végtelenségről

Más művészeti ágakról

irodalom

Mesterházy Balázs: Törecsek (részlet) Mesterházy Balázs: Törecsek (részlet)
Verses regényrészlet a Prae folyóirat Ragály-számából
zene

A Filharmónia Magyarország közel 20 online koncertet kínál márciusban
Kínálatukban a Kodály Kórus Debrecen és a Savaria Szimfónikus Zenekar is szerepel


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés