bezár
 

irodalom

2014. 02. 10.
Sznob-ficsúrok levelei
Kosztolányi Dezső levelezése. Kalligram, 2014.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sznob-ficsúrok levelei "A modern irodalom trónusába egy kiállhatatlan és üres poseurt ültettek: Ady Endrét s nem mások, kedves barátom, mint azon szintén modern szellemű fiatal emberek, kik arra aspirálnak, hogy rossz, modoros és affektáltan zűrzavaros verseiket a B.N. tárcarovatában közöljék." - A Kosztolányi Dezső kritikai kiadás következő darabja pár hete jelent meg a Kalligram Kiadónál, és a Kosztolányi Dezső Levelezése címet viseli.
Az első kötet levelei 1901-től 1907-ig íródtak. A mindössze 18 éves Kosztolányi első két küldeménye az unokatestvérnek, Brenner Józsefnek szól, s a továbbiakban a pályatársak, irodalmi barátok, Babits Mihály, Juhász Gyula, a Négyesy-szemináriumról jól ismert Zalai Béla filozófus levelei következnek.

Öröm ez a kötet. Én nagyon vártam. Többször megállítottam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának folyosóján Takács Lászlót, hogy tanár úr, hol késnek a levelek? S lám, itt vannak. Piros-feketében, fekete szmokingban, piros csokornyakkendővel. Kosztolányisan. Ízleljünk kicsit bele a könyvbe!

A fiatal Kosztolányi lelkes és elszánt, a barátok nem kevésbé, fordításokról, versekről, könyvekről zajlik a levélváltás kifinomult, illedelmes modorban, az irodalom újraszervezésének megbeszélését szolgálják a hol Szabadkán, hol Bécsben, hol Budapesten feladott levelek. Egyes küldemények felérnek egy műfordító szeminárium anyagával, míg más levelek olvasásakor egy kreatív írás szemináriumba csöppenhetünk, s Kosztolányi után elsőként olvashatjuk el a kezdeti versküldeményeket, a később kiadásban megjelent nagy versek első változatát, a hozzá írott javaslatokat.

Mindeközben egy másik pályatárs, akitől idegen a púderezett irodalmi csevej, s aki ebben az időben politikai csatározások közepette gyártotta gyomorszorongató cikkeit, éles kritikával megírt publicisztikai szövegeit, egyszer csak harmadik kötetével gránátot dobott a petyhüdt lányként szépelgő magyar irodalomba. Az irodalmi pályára tudatosan készülő Kosztolányi nem ment el szó nélkül a becsapódás nyomai mellett. Ezeket írja 1906. február 19-én keltezett levelében Babits Mihálynak:

"A modern irodalom trónusába egy kiállhatatlan és üres poseurt ültettek: Ady Endrét s nem mások, kedves barátom, mint azon szintén modern szellemű fiatal emberek, kik arra aspirálnak, hogy rossz, modoros és affektáltan zűrzavaros verseiket a B.N. tárcarovatában közöljék.
(...)
Postán elküldtem számára az Ady új – hülye! – kötetét, olvassa el s rögtön írja meg róla véleményét."

Babits válaszlevele hasonlóan nem bővelkedik Ady-dicséretben. Érdekes lenne utánajárni, – vagy már rég nyilvánvaló, s én maradtam le róla, – hogy később tudomására hozták-e Adynak a korábban róla gondoltakat, Babits felhozta-e Ady előtt akár tréfásan is, de a Kosztolányival folytatott szigorú és kíméletlen Ady-diskurzust. "Pedig nem bőg – csak nyávog. És nagyon is hasonlít a hangja a szerelmes macskákéhoz."

Később a Négy fal között megjelenése után olvashatjuk az Adynak küldött levelet (valószínűleg Kosztolányi postázta a könyvet Adynak) – s mint az a levél tartalmából kitetszik – Ady kritikája után nem sokkal íródott. Ebben a Kosztolányitól megszokott udvarias báj és kedvesség árad, s e kedvesség mögött a jogos sértettség húzódik meg, és tér vissza később Az írástudatlanok árulása című írásban.

Kosztolányi első verseskötetét szétküldte barátainak, ismerőseinek, s jöttek is rá a lelkes, dicsérő válaszok, Gárdonyi Gézától, mondjuk, akit Kosztolányi nagyon tisztelt és sokra tartott. "Sok eredetiség van benne, és sok szín! Jól indul."



A levelek a fordulat, fordulatok éveiből közölnek ma már irodalomtörténeti eseménnyé, tananyaggá szilárdult részleteket, mind történelmi és irodalmi szempontból. A levelekből is kitetszik, hogy a magyar irodalom modernizálásra szorult, a széthulló monarchia az új nyelv és az új tartalmú szövegek létrejöttében nagy szerepet játszott, a századforduló enyelgő, nosztalgia-versezeteivel, bájos liliom-verssoraival előbb-utóbb le kellett számolnia valaminek, s ehhez jött a Nyugat első nemzedéke. A kor nagy költőinek ekkori csarnoka üresen állt, az utolsó vendége hozzávetőlegesen Arany János volt. Ez is ott van a levelekben, s Babits, Juhász és Kosztolányi nem egyszer írja egymásnak a küldött versre, hogy igen, igen, ez az új magyar líra szép darabja, remek!

"Üdvözlöm önt ügyünknek nemes harcosa! Újságíró, üdvözlöm önt! Költő, ki a Sz.V. ben vasárnap oly szép verseket közölt, mint még eddig soha, lelkemből köszöntöm! Csak előre: a babérkoszorú és talán egy Kufstein) vár reánk. De azért csak előre." – írja Kosztolányi Juhász Gyulának 1905. július 19-én.

A kritikai kiadásban részt vett szakemberek nagyszerű és egy ennyire összekuszált korban beszédesen szép és figyelemreméltó munkát végeztek. Minden egyes levél végén bőséges magyarázat található. Még azt is megtudhatjuk, milyen színű tintával írt Kosztolányi, s nála, a színes tintákról álmodónál, ez felettébb nagy jelentőséggel bír. A levelek keletkezéstörténete, a bennük szereplő emberek, versek, könyvek pontos címe, s még az említett, vagy utalásosan érintett politikai helyzet sem marad homályban, minden egyes levél több önmagánál: korrajz és társadalomrajz egy az egyben.

A könyv ára 3900 forint, s ezzel nem azt mondom, hogy luxus megvenni, de remélhetőleg hamar eljutnak a Szabó Ervin, az Egyetemi és egyéb könyvtárakba a kötetek, s mindenki boldogan csemegézhet majd, és lelheti örömét a srácok leveleiben.
nyomtat

Szerzők

-- Ayhan Gökhan --


További írások a rovatból

Kötetlenül Pásztor Andreával
Szarka Károly: Az én hibám című könyvéről
Lapis József: Elég, Alföld Alapítvány – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022
Burns Katalin Esőcsinálás című kötetének bemutatója

Más művészeti ágakról

Dubinyák Réka: Ali, a magyar jezidi
Interjú Szabó Tibor Benjáminnal
gyerek

A klasszikus mese új köntösben
gyerek

Népmesevetítés, kiállítás, kézműves program és bábszínház a Cinema MOM-ban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés