bezár
 

gyerek

2014. 09. 14.
Lapozgatós küldetések
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kalandos küldetés címmel új sorozatot dobott piacra a Napraforgó Kiadó. Az egy időben megjelenő négy kötet mindegyike megoldandó feladatok nyomán vezetgeti az olvasót különböző korokba, így csepegtetve az ismereteket a gyerekek fejébe.    

Bár sehol nem találom az eredeti kiadások címét, az azért kiderül, hogy angol licencről van szó, melynek nyelvi nyomai néhol tetten érhetőek a könyvben (gondolok a hasonló mondatokra: Éld át a saját kalandodat!, Matekból is okosabb leszel, stb.). A köteteket két szerző és egyazon illusztrátor jegyzi.

A kötetek felidézhetik bennünk az egykori Kaland, játék, kockázat-könyveket, bár ott dobókockára is szükség volt, de abban hasonlít a két sorozat, hogy a lineáris olvasás helyett ide-oda lapozgatva kell haladni, az olvasó választhat, hogyan alakuljon a történetet. Pontosabban, a Kalandos küldetés kiadványai esetében ha valaki nem tudja a választ egy kérdésre, akkor oda kell lapoznia, ahol összegyűjtheti a szükséges ismeretet, hogy aztán újra visszatérjen a kérdéshez.

A főhős tehát maga az olvasó, ő alakítja saját történetét, melyben vannak megtorpanások, visszalépések, előreiramodások  – attól függően, kinek mennyire vág az esze, vagy ki mennyi ismerettel rendelkezik az adott témával kapcsolatban. A cél, hogy a gyereket beszippantsák a feladatok, a nyomozás, és miközben jól szórakozik, szert tehet némi tárgyi tudásra is.

A titkok kamrája című rész nyerte el legjobban a tetszésem. Ebben az ókori Egyiptomba látogathatunk el, a Fáraók völgyében kalandozhatunk, különböző próbatételeket állva ki. Sok kérdésre kell választ keresni, az egyszerűbbektől az egészen bonyolultakig. A legtöbbet a fáraók temetkezési szokásairól és az egyiptomi istenvilágról tudhatunk meg olvasmányos, izgalmas formában. Kiderül, melyik belső szervet hagyták bent a testben a mumifikálás során, milyen eszközzel távolították el az elhunyt agyát, vagy hogy hogyan, milyen kellékekkel ábrázolták Oziriszt, a túlvilág és a halottak istenét. A hieroglifákról szóló rész kissé elnagyolt, de érthető, hogy a szerző szeretné egyfajta titkosírással színesíteni a barangolást. A könyvek mindegyike szemet gyönyörködtető illusztrációkkal díszített, mindenképpen vonzó a gyerekek számára. Tapasztalatom szerint a sorozat leginkább a tíz-tizenkét éves korosztálynak való.

kalandoskuldetes

A talányok bolygója kissé kilóg a többi közül, itt nem sikerült olyan jól eltalálni a megcélzott korosztály tudásszintjét. A kerettörténet szerint az Alfa űrbázisra érkezünk, ahol valami nincs rendjén. Ránk hárul a feladat, hogy megmentsük a bázis legénységét, helyreállítsuk az áramellátást, illetve kiderítsük, mi is történt. A történetben felbukkannak a manapság használatos kütyük, például táblagépen keresztül zajlik a kommunikáció, miközben pendrive-on tárolják a fontos adatokat. Ehhez képest némileg meglepő, hogy „rovástáblázat” segítségével mérik fel a károkat, vagyis vonásokat húznak a táblagépükre, bár az így kapott adatokat végül oszlopdiagramba rendezik. Majd mindezt mátrixdiagram segítségével ábrázolják – ez az a pont, ahol kezd egy kicsit sok lenni egy tízéves számára az adat. Ebben a kötetben meglepően sok az üresjárat, vagyis megfejtjük az adott feladványt, lépünk, azaz lapozunk tovább, de az adott oldalon csak megerősítést kapunk, újabb feladatot nem, és újra lapozhatunk tovább.

Kissé hasonló problémával küzd A rejtélyek múzeuma című munka is, melyben az Arany Kincset kell megmentenünk, nehogy a kincsrablók kezére jusson, ezúttal is matematikai feladványok segítségével. (Itt időn és téren kívül vagyunk, egy álom adja a kerettörténetet.) Vannak könnyebb feladatok (római számok felismerése, tükörírás), illetve kissé nehezebbek, elgondolkodtatóbbak (a páros számokat elfelezve páros vagy páratlan számot kapunk-e), még nehezebbek (legkisebb közös többszörösök keresése). A prímszámok ismeretét feltételezni is kissé korai, bár felteszem, vannak olyan nyolcévesek is, akiknek ez már nem probléma. De a kissé nehéz feladatokat is játékosan, színesen, gyönyörű rajzokkal, egyszóval profi módon tálalják.

Minden kötet végén kislexikon segíti a tájékozódást, melyek nagy segítségül szolgálhatnak a témában járatlan olvasónak.

A római császár nyomában című kötet az ókori Rómába kalauzol minket, ahol megint különböző feladatokat kell teljesítenünk ahhoz, hogy eljussunk a császárhoz, és kereket oldjunk a minket üldöző tolvaj elől. Közben megtudhatjuk, mi az az amfiteátrum, tudtak-e a rómaiak ablakot készíteni, mikor jöhettek be a kerekes járművek a városba, mit jelent a Cave canem felirat, milyen könyveket olvastak a rómaiak, vagy hogy hívják a különböző fegyverekkel küzdő gladiátorokat, és még sorolhatnánk.

A kisokos után minden kötet végén szülőknek és tanároknak szóló tanácsok is találhatók, melyek útmutatóként szolgálnak: hogyan tudnak segíteni gyermeküknek/tanítványuknak a könyvek használatát illetően. Lehet, hogy a kisebbeknek szükségük van a segítségre, de egy tízéves gyerek első perctől kezdve játszva követi az utasításokat, remekül elboldogul szinte minden feladattal.

Mind a négy kötet jó szívvel ajánlható, különösen azoknak a gyerekeknek lehet hasznos és célravezető megvenni, akik nem szívesen olvasnak, hiszen ezek a kötetek a szó hagyományos értelmében nem is könyvek,  inkább játékgyűjtemények. De talán hosszabb szövegek olvasásához is meghozzák a kedvet.

Kalandos küldetés
David Glover: A rejtélyek múzeuma, David Glover: A talányok bolygója, Timothy Knapman: A római császár nyomában, Timothy Knapman: A titkok kamrája
Napraforgó Kiadó, 2014
kötetenként 48 oldal, 1490 Ft

nyomtat

Szerzők

-- Jolsvai Júlia --


További írások a rovatból

Hogyan éld túl a zuhanást? Miklya Luzsányi Mónika: Vérvonal – Étienne könyve
gyerek

Új programsorozat mesekönyvekről, gyerek- és ifjúsági irodalomról

Más művészeti ágakról

Filmtekercs: Tíz a huszonegyből
Desiré Central Station 2022 – No Filter
Mark Mylod: A menü


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés