Ahogy arra számítani lehetett, az Egy szerelem története: a nőhöz hasonlóan A férfi is csupán egy másik mű párdarabjaként értelmezhető, a részek szorosan összetartoznak, kizárólag együtt képesek működni, egyenként mindössze egy esetlen dramaturgiával feldolgozott,  nem különösebben eredeti történetet adnak ki. Mindez talán elnézhető volna, ha a második rész képes lenne valami pluszt az első filmhez adni, avagy a kettő együtt összeállna egy új és eredeti egésszé, ez a katarzis azonban elmarad.

A férfi teljesen megegyező ívet jár be női párdarabjával. Időben és sokszor térben is ugyanott vagyunk, éppen csak a hangsúlyok helyeződtek át az új nézőpontnak megfelelően. A második darab ráadásul érezhetően apellál az elsőre, aminek ismerete nélkül ez a film dramaturgiailag hiányosnak, időnként logikátlannak tűnne. Eleanor Rigby férjét, élete szerelmét hátrahagyó, önmagát kereső vívódása és gyászmunkája új fénytörésbe kerül a szóban forgó férj, Connor Ludlow történetén keresztül. A férfiben annak lehetünk tanúi, miként birkózik meg Connor a tragédiával, a lassan felőrlődő házassággal, felesége öngyilkossági kísérletével, majd az eltűnésével. A film érdeme, hogy Connor nem marad meg az első rész által rá osztott, némileg kétdimenziós mellékszereplő-státuszban, hanem sikeresen főszereplővé növi ki magát. Megismerjük a motivációit, jellemét, egyes momentumokat a múltjából, tehát reális, átélhető karakterré válik, akinek a történet központi mozgatórugójától eltérő, saját konfliktusai is vannak a munka terén, illetve az apjával való kapcsolatában.

További pozitívum, hogy kevés A nőben már látott, azzal kockáról kockára megegyező jelent van, ezek – a történet szempontjából nyilvánvalóan igen hangsúlyos csomópontok – jól vannak elhelyezve a második rész saját cselekményében. Időnként összesűrítik annak helyenként széteső ívét és aláhúzzák az igazán fontos fordulatokat.

A férfi tétje az, hogy sikerül-e lényegi magját tekintve egyazon történetet újból elbeszélve valóban érvényesíteni egy másik nézőpontot. Ugyanazoknak a dialógusoknak és eseményeknek egy másik metszete kiad-e egy szubjektivitásából adódóan szükségképpen új értelmezést, a főszereplőknek egy másképpen látható, megmutatkozó jellemét, motivációit. Ez a vállalkozás nagyjából sikerült az Egy szerelem történetének, tekintve, hogy El a második filmben lényegesen ellenszenvesebb karakterré válik sokszor nehezen átérezhető döntéseivel és céljaival, időnként irracionális viselkedésével. Mindez pedig korrelál a valósággal: az ember megítélése leggyakrabban a nézőponttól függ, a másik megértése pedig attól, hogy mit és mennyit vagyunk képesek meglátni és megismerni belőle.

A második részben is megismételt, finoman lebegtetett, enigmatikus utolsó jelenet már átvezet bennünket a befejező epizódhoz, mely a Them (Ők) címkiegészítést viseli. Ez pedig felveti azt kérdést, hogy miként oldja meg az elbeszélés egy még újabb, a két főszereplőre mint egységre koncentráló rész nézőpontjának elhelyezését egy immár két oldalról is bemutatott, igencsak jól ismert történetben.

Egy szerelem története: a férfi (The Disappearance of Eleanor Rigby: Him)

Színes, feliratos, amerikai romantikus dráma, 89 perc, 2013

Rendező: Ned Benson
Forgatókönyvíró: Ned Benson
Zeneszerző: Son Lux
Operatőr: Christopher Blauvelt
Producer: Ned Benson, Jessica Chastain, Cassandra Kulukundis, Todd J. Labarowski, Emanuel Michael
Szereplők: James McAvoy (Conor Ludlow), Jessica Chastain (Eleanor Rigby), Katherine Waterston (Charlie)

Korhatár: 12