bezár
 

film

2015. 06. 08.
Nevetve mesélni a vegyesházasságokról
Beszélgetés Philippe de Chauveronnal és Noom Diawarával
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Bazi nagy francia lagzik rendezője, Philippe de Chauveron elkísérte filmjét a magyarországi bemutatóra, és elkísérte a történet egyik kiemelt szerepében feltűnő Noom Diawara is. A vígjátékok avatott francia szakértőjével, aki nem csak rendezőként, de forgatókönyvíróként is tevékenykedik és a stand-up comedys múlttal rendelkező színésszel a bemutató kapcsán beszélgettünk.  

Bazi nagy francia lagzik egyébiránt különösebb reklámra nem szorul, hiszen Franciaországban a tavalyi év egyik legnagyobb közönségkedvence volt, ráadásul bekerült  a Top 10 legnézettebb filmes produkció közé. Híre szépen terjed már itthon is, mert ebben a filmben sokan magunkra ismerünk, hiszen vajon melyikünkben nincsenek kisebb-nagyobb előítéletek? A Bazi nagy francia lagzik az előítéletekkel igen profin, sok humorral számol le, mert így is lehet, s talán hasznosabb is.

PRAE.HU: Franciaországban a Bazi nagy francia lagzik kiemelkedő sikereket ért el a tavalyi év folyamán. Mi lehet a film titka, minek köszönhetően lett közönségsiker a francia nézők körében?

Philippe de Chauveron: Egy kicsit mindig rejtély, hogy melyik film fog jól működni és melyik nem, ez abszolút a közönségen múlik. Ebben az esetben nagyon jól terjedt a híre, az emberek érezhetően elkezdtek beszélni róla, különösebb titka azonban nincsen.

HIRDETÉS

banner

Noom Diawara: Franciaországban a házasságok húsz százaléka vegyesházasság, ezért a legtöbb ember magára ismert vagy ismert valakit, aki hasonló helyzetben van, így tudtak azonosulni a témával.

Bazi nagy francia lagzik

PRAE.HU: A magyar nézők vajon mit fognak a leginkább kedvelni ebben a filmben, illetve mi lesz aktuális a hazai közönség számára?

Philippe de Chauveron: Nem tudom megjósolni, hogy Magyarországon jól fog-e működni, eredetileg azt gondoltuk, hogy csak az olyan országokban működik majd jól, ahol vegyes közösségek élnek, de például Lengyelországban is nagyon jó fogadtatása volt a filmnek. Azért is lehet érdekes, mert Franciaországról teljesen más képet mutat, mint amit általában látni szoktunk.

Noom Diawara: Témája a szerelem és a házasság – ráadásul négy házasság –, ezek pedig univerzálisak és minden társadalom alapját képezik.

PRAE.HU: Honnan származik ez a hétköznapinak nem nevezhető filmötlet?

Philippe de Chauveron: Ez a legnépszerűbb kérdés a filmmel kapcsolatban. Franciaországban minden negyedik házasság vegyesházasság, erről olvastam egy cikket, melynek kapcsán elkezdtem gondolkodni, hogy érdekes lenne egy olyan filmet készíteni, ami szembeállítja a szüleim által megélt Franciaországot napjaink Franciaországával, mely színesebb, s emellett kisebb közösségek alkotják. Mindezek előtt szerettem volna tisztelegni a filmmel.

Bazi nagy francia lagzik

PRAE.HU: Mielőtt láttam a filmet, a Jákob rabbi kalandjai (r.: Gerard Oury) jutott eszembe. Egy jelenetben utalnak is erre a francia klasszikusra, ezek szerint szándékolt a párhuzam?

Philippe de Chauveron: Gyerekkoromban vasárnap esténként mindig egy vígjáték ment a tévében, ami általában Louis de Funes-film volt, és ez volt az egyetlen, amit a szüleim hagytak megnézni. A Jákob rabbi kalandjait mindenki látta, egy egész generáció ezen nőtt fel, a párhuzam tehát abszolút szándékos, emellett ez egyfajta tisztelgés Louis de Funes emléke előtt.

PRAE.HU: A magyar címfordítás a Bazi nagy görög lagzi (r.: Joel Zwick) mintájára készült. Erről mi a véleménye?

Philippe de Chauveron: Szerencsés választásnak tartom, mert az a film is egy vegyesházasságról szól. Több országban megváltoztatták a címét, de ha egy olyan ismert dologra utal vissza, amely témába vág, akkor ez jó ötlet. Az is jó, hogy hangsúlyozza, hogy francia.

Bazi nagy francia lagzik

PRAE.HU: A történet azt sugallja, hogy szinte mindenkiben rejtőznek előítéletek, ez alól azonban pont Noom Diawara és a jövendőbelijét alakító Elodie Fontan filmbéli karaktere kivétel. Ők a legfiatalabb pár, ezek szerint a fiatalság kevésbé előítéletes?

Noom Diawara: Nem kifejezetten a fiatalsággal függ össze, az én karakterem főleg a nehéz, előítéletes családi háttér miatt nyitottabb.

Philippe de Chauveron: A filmben a többi fiatal ettől függetlenül szabadon viccelődik a témával. A fiatalok általában jobban ismerik a kisebbségeket, mert együtt jártak iskolába velük. Általánosan nézve a szélsőséges nézetek viszont pont az ő körükben a legnépszerűbbek.

PRAE.HU: Bár a film jó szándéka egyértelmű, de találkozott esetleg olyan visszajelzéssel, hogy túl érzékeny témát feszeget?

Philippe de Chauveron: A legtöbb kritika kedvelte és szórakoztatónak tartotta a filmet, tehát ezt a jó szándékot látták benne ők is, de egyébként mindkét politikai szélsőség megkritizálta, vagy azzal kapcsolatban, hogy a rasszizmus ellen próbál küzdeni, vagy pedig hogy rasszista a produkció. Szerencsére ezek elenyésző kritikai visszajelzések voltak.

Bazi nagy francia lagzik

PRAE.HU: Az előítéleteket a film jó humorral próbálja feloldani. Mennyiben más, ha egy vígjátékban mesélnek az alkotók a toleranciáról, mintha egy komolyabb hangvételű darabban tennék ezt?

Noom Diawara: A humor által sokkal inkább átmennek az üzenetek, mert nincs kioktató, szájbarágó hangulat, ami komolyabb hangvételnél felmerülhetne, és így nyugodtabban, lazábban is lehet erről a témáról beszélni.

Philippe de Chauveron: Az emberek felismerhetik saját magukat és ezáltal jobban tudnak rajta nevetni, egyébként ez is történt. A közönség, amely először megnézte a filmet, nagyon vegyes etnikai hátterű volt, és tudtak nevetni ezeken az előítéleteken.

PRAE.HU: A filmnek rendkívül feszes a cselekménye és pörgősek a dialógusai. Voltak esetleg improvizatív pillanatok a forgatás során vagy hűen követték a forgatókönyvet?

Philippe de Chauveron: Nem nagyon volt improvizáció, a forgatás elején inkább átdolgoztam minden színésszel a rá eső párbeszédet, hogy megfelelő legyen. Christian Clavier szeretett improvizálni, de először lejátszotta a megbeszélt jelenetet, majd ehhez tett hozzá.

Bazi nagy francia lagzik

PRAE.HU: Egy vígjáték esetében adja magát a kérdés, hogy milyen volt a hangulat a forgatáson. Erről milyen élményeik vannak?

Noom Diawara: Sokat nevettünk, szórakoztunk és lármáztunk.

Philippe de Chauveron: Valóban nagyon jó volt a hangulat, kétszer ki is hívták a rendőrséget ránk, mert túl hangos volt a nevetés. Christian Clavier volt a főkolompos, aki egy tízéves gyerek szintjén tud nevetni és nevettetni. Természetesen amikor dolgoztunk, kemény munka folyt, csak a forgatási szünetekben volt ennyire jó a hangulat.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Bükki Linda --


További írások a rovatból

Hajdu Szabolcs: Békeidő
70. Berlinale, február 20–március 1.
70. Berlinale, 2020. február 20–március 1.
6. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, BIDF

Más művészeti ágakról

irodalom

Az élőknek sem könnyű Az élőknek sem könnyű
Han Kang: Nemes teremtmények, Jelenkor, 2018.
Interjú Rab Gyula tenor énekművésszel az énektanulmányok adta lehetőségekről, szerepeiről, hatásról és sikerről
art&design

Apokrif jelenlét Apokrif jelenlét
Tillmann Ármin megnyitó szövege Minyó Szert Károly kiállításához


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés