bezár
 

irodalom

2015. 06. 06.
Különös világok, szokatlan szerepek
Laboda Kornél, Lakatos István és Miklya Zsolt új kötetei
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Laboda Kornél, Lakatos István és Miklya Zsolt újonnan megjelent könyveinek közös pontja, hogy mindegyik egy párhuzamos valóságba kalauzol minket: a mátéPONTindul, A majdnem halálos halálsugár és a Végtelen sál is olyan kötet, ahol váratlanul mesébe fordul bármilyen hétköznapi helyzet, így a gyermek olvasó fantáziája valóban szabadon száguldozhat ezekben a különös világokban.

E három kötet olvasói azonban más korosztályból kerülnek ki, nyitja meg a beszélgetést Szekeres Nikoletta, a mátéPONTindul inkább a kamaszokat szólítja meg, míg Lakatos történetét a kisebbek is olvashatják. Laboda elmondja, hogy ő ezt a regényt felkérésre írta, így kikötés volt az is, hogy a tinédzsereket szólítsa meg, ezért az írás során saját kamaszkorába képzelte magát, és olyan dolgokat próbált megfogni, amelyekre ő is vágyott tizenévesen.

Lakatos az írás során azonban nem a jövőbeli olvasóira gondolt, szerinte ugyanis elegendő, ha a mű megszületése után a kiadó és a szerkesztő közösen meghatározza, hogy ki is legyen a célközönség. A majdnem halálos halálsugár című történetet a kilenc éven felülieknek ajánlják, olvassa le a borítóról Lakatos, majd hozzáteszi, hogy ő igazából csak arra figyelt, hogy egy vicces, kalandos történet szülessen meg, ami eléggé pörgős és élvezetes, ami szórakoztatja a gyerekeket. Miklya kötetének borítóján pedig az szerepel, hogy „gyerekversek”, a szerző ezért úgy gondolja, hogy ezeket a költeményeket bárki olvashatja, hiszen definíció kérdése csupán, hogy ki számít gyereknek. „Én is gyerek vagyok, amikor írok”, teszi hozzá, majd elmondja, hogy ez nála minden esetben egy kényszer- és kötelezettségmentes tevékenység, míg a kötetbe rendezésnél már sokkal fegyelmezettebbnek kell lennie, hiszen a verseket valamilyen rend szerint kellett egymás mellé rendezni, hogy végül kiadjanak egy egységet.

Szekeres, Lakatos, Miklya

Szekeres ezután a címadásról kérdezi a szerzőket, Laboda elmondja, hogy benne ez a cím merült fel elsőként, utána a kiadóban többféle megoldásban is gondolkodtak, míg végül Péczely Dóra tanácsára visszatértek az eredeti ötlethez, hiszen a mátéPONTindul izgalmas, ráadásul még van benne egy csavar is, ami kétértelművé teszi a jelentést. Lakatos címe legalább ugyanennyire figyelemfelkeltő, a szerző megjegyzi, hogy biztosan sok embernek az agyára megy vele, viszont az „őrült szövegmenését” jól összefogja. A kötet egyébként egy pentalógia első darabja, Lakatos fejében az egész sztori összeállt már, azonban ebből egyelőre csak annyit árul el, hogy mindegyik részben lesz egy főgonosz, illetve, hogy ezzel a sorozattal egyáltalán nem célja, hogy tanítsa vagy oktassa a gyerekeket, így nem kell nagy tanulságokra készülni, Emma és Tesla történetei ugyanis kizárólag a szórakoztatásra épülnek.

Lakatos elmondja még, hogy szerinte ilyen könyvből hiány van a magyar piacon, a szerzők még nem mernek hozzányúlni a popkultúra elemeihez, majd Miklya Zsolt is beszél saját versének címválasztásáról és elmondja, hogy a Végtelen sál a versek szövetszerűségére utal, illetve arra, hogy ezek a versek egyszerre teremtik meg az otthonosság érzetét, miközben lehetővé teszik az olvasó számára, hogy idegen világokban kalandozzon. „A gondolkodás is sokféle szálból áll össze, sokféle mintázatot rajzol ki, ezek a különös textúrák pedig egyszercsak megmutatkoznak” - magyarázza Miklya, majd elmondja, hogy lírájában a konkrét jelentések helyett ő inkább ezeket a mintázatokat kívánta megragadni.

Miklya

Miklya két verset, a Táska, iskola és a Csanád kérdez című darabokat fel is olvassa, hogy jobban értsük, hogy miről van szó, majd elmondja, hogy a kötet két ciklusa között csupán annyi a különbség, hogy míg az első a családdal, az iskolával, tehát a mindennapi és konkrét dolgokkal foglalkozik, addig Ha bóbitával ébredek-ciklus inkább a képzelet felé való kitörésként értelmezhető.

Laboda

Szekeres most a másik két szerzőhöz fordul, akik röviden mesélnek a szereplőikről. Laboda bemutatja például Lengyel Imrét, aki egy New Age vallási vezetőként egy Szigony utcai panelben sokat elmélkedik nagybátyjával a Biblia egyes történetein. Ők ketten elmulatnak a Biblián, azonban ez mégsem blaszfemizáció, hanem sokkal inkább színházas szemszög, teszi hozzá a szerző. Labodának fontos volt, hogy valamilyen módon beemelje az emberiség esszenciális tudásanyagát, illetve a vallási kultúrkört az írásába, oly módon, hogy az a gyerekek számára is élvezetes és szórakoztató legyen.

Lakatos Lengyelnél sokkal őrültebb karaktereket sorakoztatott fel a történetében, ott van például Puha kutya, aki tulajdonképpen egy négy lábon rohangáló agyvelő, vagy Lőrinc vízidisznó, aki egy komornyik. Lakatos elmondja még, fontos volt számára, hogy most egy lány legyen a történet főszereplője, Emma, aki karakán és domináns, míg társa, Tesla egy „hencegő, gyáva alak”, a másodhegedűs, aki ugyan feltalálta a Messzi-messzi Nagyvárost, azonban fél attól, hogy egy kacsa nézi őt.

A szerzők a szereplők jellemének vázolása után röviden beszélnek még műveik cselekményeiről, majd a beszélgetést Miklya Zsolt felolvasása zárja.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

A Margitka, van még háború? című kötet bemutatójáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 46. számáról
Tóth Kinga Maria Machina című kötetének bemutatójáról
Weber Kristóf Nyál című könyvének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon

Más művészeti ágakról

Hogyan lehet közpénzt tisztességesen és értéket teremtve felhasználni?
gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
gyerek

Berg Judit mesesorozatából koncertszínház és bábrevü készült


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés