bezár
 

film

2015. 10. 16.
Semmi a fellegekben
Robert Zemeckis: Kötéltánc
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hat évvel ezelőtt az Ember a magasban elvitte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-szobrot, Hollywood pedig gyorsan lecsapott a potenciális látványparádéra. A mutatvány sikerült, ami az ikertornyok emléke iránti tisztelgésnek sem utolsó, de valami nagyon hiányzik belőle.

Robert Zemeckis az a nagyformátumú hollywoodi rendező, akit elsősorban a különböző filmes trükkök és technológiák hoznak lázba, de közben biztos kézzel képes levezényelni a keretül szolgáló történeteket is, legyen szó drámáról (A számkivetett, Kényszerleszállás), thrillerről (Temetetlen múlt), vagy vígjátékról (Roger nyúl a pácban). Még az egyszerűbb, fantasztikus elemeket mellőző alkotásai is hemzsegnek a trükköktől, nem csak a több mint tíz éves kitérőt jelentő caption-motion trilógia (Polar Expressz, Beowoulf, Karácsonyi ének), vagy a rendező sci-fi elemekkel átszőtt alkotásai (Vissza a jövőbe, A kapcsolat).

The Walk

A Kötéltánc ennek az alkotói hitvallásnak a legexplicitebb megnyilvánulása, mivel a film középpontjában is egy óriási mutatvány áll, Philippe Petit 1974-es produkciója, amikor a francia kötéltáncos átsétált  az 541 méter magas ikertornyok között – egy kötélen. A mutatvány rendkívül egyszerű (feltéve hogy magunk is képzett kötéltáncosok vagyunk), de annál látványosabb, a kivitelezése pedig annál komplikáltabb.

A Kötéltánc – nagyon okosan – egy heist film sémáira fűzi fel Petit történetét, hiszen lényegében ugyanarról van szó, mint a rablós filmek esetében, csak a banda ezúttal nem ellop, hanem becsempész dolgokat. A messziről indító expozíciót gyorsan követi a „bűntény” kitervelése és a tagok beszervezése, majd maga az épület(ek)be való bejutás, az utolsó harmadban pedig sor kerül az igazi szenzációra.

The Walk

Zemeckis hibátlanul építkezik, minden rendkívül vagánynak tűnik, a karakterek, a zenék, és a helyszínek is, jól adagolja a humort, miközben a forgatókönyv több olyan momentumot is elejt, ami a későbbiekben természetesen visszaköszön (az utolsó három lépés, Ben Kingsley fizettsége, illetve a meghajlás fontossága). A „nagy séta” megfilmesítésénél pedig Zemeckis eléri azt, ami csak nagyon keveseknek adatik meg: olyat mutat, amit eddig még senki sem mutatott, legalábbis a mozikban biztosan nem.

Bár a történet ismeretében teljesen tisztában vagyunk a végkifejlettel, végül mégis tökéletesen tövig rágjuk a körmeinket – ami már inkább kényelmetlen, semmint kellemesen borzongató, sosem vártam még ennyire, hogy egy filmnek vége legyen végre. Ebben a mutatványban szerencsére Zemeckis nem csak a green screenre és a 3D-re, illetve a térhatásra támaszkodik, hanem narratív elemekkel is fokozza a feszültséget. Amikor már kezdenénk megnyugodni, a főszereplő rátesz egy lapáttal, és visszafordul, leül, lefekszik, vagy egy lábra áll, miközben valami óriási vihar is közeledik.

The Walk

A Kötéltánc pont az a cirkuszi látványosság, amin Hollywood izzadva dolgozik – erről a G.I. Joe második, és a Transformers negyedik része kapcsán már írtunk –, és pont azért működik, mert veszi a fáradtságot, hogy rendes (vagy legalábbis vicces) dialógusokat, motivációkat, és karaktereket építsen a nagy mutatvány köré. Jól lehet rajta szórakozni, akárcsak egy vidámparkban, ugyanakkor – mivel az akciót drámára cseréli – mégis kellemetlen hiányérzetet kelt az emberben, hogy az alkotók meg sem próbáltak valamiféle többlettartalmat csempészni a valós eseményeken alapuló sztoriba, így az olyan mézes-mázas kijelentések, mint hogy „Te adtál lelket a tornyoknak”, üresen konganak.


Kötéltánc (The Walk), 2015
Rendező: Robert Zemeckis
Forgatókönyv: Robert Zemeckis & Christopher Browne, Philippe Petit
Szereplők: Joseph Gordon-Levitt, Ben Kingsley, Charlotte Le Bon
Forgalmazza: Intercom
Bemutató: 2015. október 8.
Korhatár: 12

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Dani Áron --


További írások a rovatból

Beszélgetés Lichter Péter kísérletifilm-rendezővel a hosszú távú karrierépítésről és a sikerparadoxonról
Sajtótájékoztató Enyedi Ildikó új filmjéről, A feleségem történetéről
Interjú Rév Marcell operatőrrel rendezőkről, trendekről, filmekkel eltöltött évekről

Más művészeti ágakról

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

A kísérleti filmes aprómunkája A kísérleti filmes aprómunkája
Beszélgetés Lichter Péter kísérletifilm-rendezővel a hosszú távú karrierépítésről és a sikerparadoxonról
irodalom

Nosztalgia, konyhaművészet és poszthumanizmus Nosztalgia, konyhaművészet és poszthumanizmus
A Prae Kiadó könyvheti bemutatkozása a Fugában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés