bezár
 

film

2016. 08. 19.
A Birodalom bukása
Sergei Loznitsa The Event című filmje ingyenesen megtekinthető a Doc Alliance Films weboldalán
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Idén decemberben lesz 25 éve, hogy Mihail Gorbacsov lemondásával végleg felbomlott a Szovjetunió. Ehhez nagyban hozzájárult a pártállam ortodox szárnyának 1991 augusztusában megkísérelt sikertelen puccsa, melynek Sergei Loznitsa ukrán rendező The Event című alkotásával állít emléket. A film augusztus 15. és 21. között megtekinthető a DAFilms.com-on.

A Németországban élő, jelenleg főként Nyugaton alkotó ukrán rendező, Sergei Loznitsa számos fontos, politikai témákkal foglalkozó dokumentum- és játékfilmet készített már. A Blokád (2005) Leningrád második világháború alatti ostromával foglalkozik, a dicsőséges honvédő háborút dicstelen vérontásként bemutató Ködben (2012) a kollaboráció témáját vizsgálja, a 2014-es Maidan pedig a közelmúltbeli kijevi véres forradalomból mutat be életképeket. Következő játékfilmje a Babi Yar lesz, melyben Ukrajna, illetve Kijev náci megszállása áll a történet centrumában. Erre mintegy jó felkészülés a düledező Szovjetunió végnapjaiban keményvonalas bolsevikok által megkísérelt puccsot felidéző The Event (событие), mely augusztus 15. és 21. között, az esemény 25. évfordulója alkalmából ingyenesen megtekinthető a Doc Alliance Films weboldalán.

Hogy miért is fontos ez az évforduló? Szimbolikus periódus az augusztus 19. és 21. közti időszak az orosz, illetve az ex-szovjet tagállamok történetében, mivel Mihail Gorbacsov reformkísérleteit követően ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a 73 év alatt többször megbukott szocialista rendszert ezúttal nem lehet helyreállítani. Egyszerűen azért, mert a nép nem akarja, és ennek hangot is adott nemcsak többek között a balti államok függetlenségi nyilatkozatai révén, hanem utcai tüntetések formájában is. Az emberek 25 éve kijelentették: „конец!” („Vége!”).

Borisz Jelcin köztársasági elnök az 1991-es puccskísérlet alatt

A The Event témáját képező puccskísérlet előzményei Mihail Gorbacsov hatalomra kerüléséig (1985) nyúlnak vissza. A felvilágosult szovjet pártfőtitkár reformjai (peresztrojka, glasznoszty) jelentős demokratizálódási folyamatot indítottak el, mely ugyanakkor a Szovjetunió Kommunista Pártjának gyengülését, a pozícióban levő funkcionáriusok hatalmát és az államalakulat létét veszélyeztette. Ezért a párt ortodox, konzervatív szárnyának tagjai a KGB és a hadsereg bevonásával szervezkedni kezdtek a Szovjetunió megmentéséért. Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága (GKCSP) néven nyolcfős testületet alapítottak (ezért is nevezik ezt „a nyolcak bandájának”), melynek több miniszteri posztot betöltő személy mellett Gennagyij Janajev alelnök, Valentyin Pavlov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke is tagjai voltak.

1991. augusztus 18-án a Szovjetunió akkor már megválasztott elnökeként hatalmon levő Gorbacsovot krími nyaralójában házi őrizetbe vették a KGB vezetője, Vlagyimir Krjucskov utasítására, éppen egy nappal az új államszövetség, a Független Államok Közössége megalapítása és a tagállamok függetlenségi megállapodásainak aláírása előtt. Gorbacsovot lemondásra kényszerítették, de a szovjet államfő ennek ellenállt.

Augusztus 19-én Moszkvát páncélosok szállták meg, és Gennagyij Janajev alelnök rendkívüli állapotot hirdetett ki. Az orosz parlament, illetve az újonnan választott orosz köztársasági elnök, Borisz Jelcin szerencsére gyorsan reagált a történésekre, puccsnak nyilvánították a GKCSP restaurációs kísérletét, és felszólították a lakosságot az ellenállásra a szabadság és a demokrácia védelmében. Az embereket már nem lehetett megfélemlíteni, mint a sztálini vagy a brezsnyevi időkben, tízezrek vonultak ki az utcákra Moszkvában, Leningrádban és más szovjet nagyvárosokban, együtt tüntetve nemcsak a GKCSP, hanem az elmúlt 73 év ellen is. Így a nép akaratával szemben a puccs gyorsan összeomlott, augusztus 21-22-én már meg is kezdődhetett a „bűnösök” felelősségre vonása. Azaz az orosz, ukrán, észt, litván stb. rendszerváltások nem is decemberben, hanem ironikus módon augusztusban, a sztálinista elit erőszakos hatalomátvételi kísérletének köszönhetően kezdődtek el.

Sergei Loznitsa The Event című 2015-ös dokumentumfilmje archív felvételekből rekonstruálja a történelmet. Kommentár nélkül mutatja be az utcákon vonuló tömeget, az agitációkat és a tüntetés szónokait. A moszkvai és leningrádi (szentpétervári) káoszt tökéletesen visszaadják Loznitsa, illetve az archív felvételek képsorai. A jelenetek alatt pedig Csajkovszkij Hattyúk tavának jellegzetes dallamai csendülnek fel, némileg ambivalens hangulatot teremtve, ellenpontozva a reményteli tömeg képeit. A Hattyúk tava egyszerre áraszt magából reményt és kételyt, egyszerre felemelő és nyomasztó – akárcsak a tankok elé álló, a szétmálló Szovjetunió utáni homályos jövőbe tekintő tüntetők jelenetei. A The Event képei legalábbis nem tipikus forradalmár-arcokat mutatnak, hanem ijedt, bizonytalan tekinteteket, meggyötört, kételyekkel teli fiatalabb és idősebb nőket és férfiakat.

Csajkovszkij zenéje ellenpontoz, de enélkül is számos, a mából visszatekintve bizarr momentumra figyelhetünk fel. Például bizonyára nem véletlen, hogy az ukrán Sergei Loznitsa, a Maidan rendezője bevágja a felvételt a The Eventbe, melyen a fiatal Vlagyimir Putyint láthatjuk beszállni egy autóba. S furcsa lehet az „Éljen Jelcin!”-kántálás is az orosz politikus és államfő későbbi botrányainak (az 1993-as parlamentáris krízis vagy alkoholproblémái) ismeretében.

Szergej Loznyica: The Event (2015)

Apropó, Maidan: a Maidan közelmúltbeli eseményeinek ismeretében a The Eventben látható 25 évvel korábbi tüntetés, győzelem naivnak és romantikus ábrándnak tűnik. Főleg, hogy az akkori demokratikus átmenet résztvevői mikké váltak mára. S az a kérdés is felmerül, hogy volt-e egyáltalán valódi rendszerváltás, ha az egykori KGB-tiszt Putyin a Szovjetunió összeomlása után az új Oroszország elnökévé válhatott. Új-e ez az Oroszország akkor? S ennek fényében a rendszerváltások idején kulcsfontosságú eseménynek tűnő augusztusi tüntetések és puccskísérlet is színjátéknak tűnnek.

Szergej Loznyica The Eventje persze nem tesz mást, mint válogat az archív felvételekből, és felidézi az augusztus 19. és 21. közti oroszországi történéseket. A The Event nem is ettől lesz különleges, hanem attól, hogy 2015-ben mutatták be, s ma is látható, mikor Vlagyimir Putyin országában bizonyos szempontból újjáéledni látszik a szovjet modell. Vagy: újjáéledni látszik? Loznitsa dokumentumfilmjét nézve az is kétséges, hogy meghalt-e 1991. augusztus 21-én, illetve december 25-én a Szovjetunió.

nyomtat

Szerzők

-- Benke Attila --

Benke Attila az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 2012-ben filmtudomány mesterszakon, ugyanitt 2016-ig a Filozófiatudományi Doktori Iskola Film-, média- és kultúraelmélet programjának hallgatója volt. Jelenleg filmkritikusként, újságíróként, szerkesztőként tevékenykedik számos kulturális folyóiratnál és portálnál, valamint filmes műfajelméleti kutatást végez, és magyar filmtörténettel is foglalkozik.


További írások a rovatból

Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
Michelangelo Antonioni: Nagyítás
Filmvetítés a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban
Paolo Genovese: Szuperhősök

Más művészeti ágakról

Interjú Illés Mártonnal zenei energiákról, a kortárs zene helyzetéről, tanulmányokról
Vaktérkép
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Kondor Ádám válaszol


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés