bezár
 

art&design / kiállítás

Így fedezd fel az épületeket díszítő geometriát!
Így fedezd fel az épületeket díszítő geometriát!
A nyár egyik fontos kiállítása egy interaktív művészeti felfedező túrára invitálja a látogatókat. A Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum közös kiállítása egy olyan koprodukció eredménye, melynek perspektívája a főváros utcáin bolyongva tovább szélesíthető. A kiállításlátogatás élménye ezúttal kilép a múzeumok falain kívül és a város számos pontján további művészeti élményeket garantál. A kalandos kulturális program fókuszába most mozaikok, domborművek és építészeti plasztikák kerültek. 
Magyar neoavantgárd New Yorkban
Magyar neoavantgárd New Yorkban
Az On the Top estek művészetről sorozat ötödik részében a new york-i Elizabeth Dee Gallery With the Eyes of Others: Hungarian Artists of the Sixties and Seventies, a hatvanas- és hetvenes évek magyar neoavantgárd művészetet bemutató kiállításról volt szó. A kiállítás egyik szervezője és a katalógus felelős szerkesztője, Winkler Nóra vendégei Valkó Margit (Kisterem Galéria) és Pados Gábor (acb Galéria), Íjgyártó István kulturális diplomáciáért felelős államtitkár (Külgazdasági és Külügyminisztérium) és a katalógus tanulmányainak szerzői, Fehér Dávid és Kürti Emese művészettörténészek voltak.
Színminták
Színminták
A szín a festészet "legrelatívabb" médiuma. Szinte soha nem úgy, nem akként észleljük, ahogyan a fizikai valóságban létezik. Josef Albers szerint ahhoz, hogy egy művész hatékonyan dolgozzon a színekkel, legelőször azt kell felismernie, hogy örökösen becsapják az alkotót, csakúgy mint a nézőt. 
A táj magánya
A táj magánya
Az Osztrák Kulturális Fórum kiállításában egy osztrák és egy magyar képzőművész, Andreas Werner (1984) és Varga Zsolt (1986) képei láthatók. Adja magát az első lépés: munkáik összehasonlítása. 
Visszavenni a testet
Visszavenni a testet
Az acb Galéria Identifikáció – Terepgyakorlatok Ladik Katalin után című kiállítása már címében is a szolidaritáshoz köthető.
A magány mintázatai
A magány mintázatai
A kortárs lengyel és magyar képzőművészek alkotásaiból összeválogatott anyag az egyedüllét beszűkült tudati struktúráira fókuszál. Egyfajta objektív, rezignált rátekintést ad a témára, amelyben érzékelhetővé válik a társtalanság apatikus belassultsága, tanácstalan toporgása, és a másik felé tett lépés lehetetlensége. A művekben az egyéni és közösségi szinteken megélt magány kényszerű nyugvó állapotait ismerjük fel. 
Te rongyos isten!
Te rongyos isten!
A nyolcadik kerületben lakom, a kerületnek azon a részén, illetve annak a résznek a peremén, ahol a cigányok laknak. Nem ott születtem, hanem úgy döntöttem három évvel ezelőtt, hogy oda költözöm, és nagyon jól érzem ott magam. Hogy miért döntöttem így? Elsősorban azért, mert azon a környéken voltak olcsók a lakások.
Ariadné fűszála
Ariadné fűszála
Tancredi Parmeggiani az 1945 utáni olasz absztrakt festészet egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Rövid életében igen sok stílusban alkotott, az új impulzusokat azonnal saját „képére” formálta, továbbgondolta. Retrospektív kiállítása kapcsán számos festménye az alkotások születésének helyszínére, a Peggy Guggenheim Gyűjteménybe került vissza.
A mindent jelentő semmi különös
A mindent jelentő semmi különös
Szász Lilla személyes emlékeinek és családi fotóinak kiállítótérben való bemutatása az alkotó és a befogadó felőli olvasatok összefonódását helyezi előtérbe. A két olvasat egymással való párbeszéde nyitja meg azokat az értelmezési lehetőségeket, melyekben a bemutatott és újragondolt vizuális hagyaték a magánszféra határaira és egy múltidéző narratíva kapcsolatára kérdeznek. A mi házunk című kiállítás az alkotó sajátos művészi látásmódjával megfogalmazott emlékezési tevékenységének „naivan” interpretált lelki vetülete. Tiszta, őszinte fotói a lelassult idő békéjét adják, és nemcsak az intim és publikus rétegeket komponálják egybe, hanem a folyamatos jelen és a befejezett múlt, az öröklét és elmúlás esendő pillanatait is. Nyugvópontokat jelölnek bemutathatóság és befogadhatóság között.
Húsz évnyi instant boldogság
Húsz évnyi instant boldogság
Monet le akarja festeni a mozdonyfüstbe burkolózott Saint-Lazare pályaudvart, ezért kiharcolja, hogy – a forgalmat megbénítva – órákra lezárják azt. Cézanne pedig kijelenti, hogy egy almával fogja Párizst megdöbbenteni, és csendéleteivel elindítja a művészetet a kubizmus, a huszadik század áramlatai felé. Az impresszionista festészetnek szentelt kiállítások tömegeket vonzanak, Van Gogh, Monet, Renoir festményeinek reprodukciói a legeldugottabb vidéki házak faláról is visszaköszönnek. Miért?
17   18   19   20   21   22   23   24   25 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés