bezár
 

art&design / kiállítás

A halott köszöni, jól van!
A halott köszöni, jól van!
Mintha egy későnyári sírpiknikre tévedtem volna, egyenest a Bizottság-parcellába. A szép emlékű megholtat szellemi holdudvara, rajongótábora, és saját tagjainak munkái idézik meg. A Sírba visztek című kiállítás idejére ravatal-trattóriává változtatott Műcsarnokban nemcsak falatozhatunk az emlék-bőségtálból, hanem magunk is hozzátehetjük ahhoz a saját történetmorzsánkat.
Minimáltextil
Minimáltextil
Genf ma egy posh város. Azelőtt pedig, hogy a közel-keleti olajsejkek fő karórabeszerző pontjává avanzsált volna, a kálvini puritanizmusnak, illetve az akadémikus ízlés visszafogottságának megfelelően építették fel. Hogy ennek ellenére mégsem „eleve elrendelten” unalmas hely, abban tagadhatatlan szerepe van a helyi kortárs művészeti múzeumnak, ahol a város Esti Kornéljai mindent bevetnek a svájci sztereotípiák árnyalása érdekében.
Berény meg a többiek
Berény meg a többiek
Párizs, Párizs! Kedves Magyarországom, kedves magyar festészetem, részrehajlás nélkül állítom, te vagy a legközelebb Párizshoz. A nyolcak kiállítása megérkezett a Szépművészeti Múzeumba és elfoglalta az őt megillető teret és időtlenséget.
Birodalmi Művészet
Birodalmi Művészet
Szőke Gábor Miklós univerzuma a totalizáló képzőművészet legősibb hagyományait eleveníti fel formabontó, de a klasszicitás igényeit is kielégítő munkákkal. A Dante Ritual című kiállítás és a mögötte álló innovatív BUMBUM Galéria új szintet állított be alkotóművész és támogató intézmény lehetséges együttműködésében.
Kortársak az MNG-ben
Kortársak az MNG-ben
A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület éves kiállítása július 15-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában. Az intézményválasztás nem csupán egy régi hagyomány felelevenítését jelenti – korábban többször is rendeztek már FKSE-kiállítást a Galériában –, hanem egy jövőbeni együttműködés kezdetét is. Az FKSE és az MNG ugyanis több évre szóló megállapodásban rögzítette a stúdió és az intézmény közös munkáját, az éves kiállítások megrendezését.
Joseph Beuys és Roman Ondák a zürichi Kunsthausban
Joseph Beuys és Roman Ondák a zürichi Kunsthausban
A Limmat által kettészelt óváros szűk utcáiból kiérve egy szocreál hatású épület tűnik fel. A homlokzatán öles ércbetűk hirdetik a betonszarkofág rendeltetését: KUNSTHAUS. Mintha csak a hajdani NDK-ban bolyonganék. Betérve azonban makulátlanul fehér falak, elegáns tipográfia és kifogástalan vasárnapi modoruk mellé illő öltözéküket felöltő helyi műkedvelők oszlatják el a kétségeim: valóban a svájci bankfőváros képzőművészeti központjába érkeztem.
Made in China
Made in China
Az első kínai császár agyaghadserege című kiállításról kilépve az egyik gimnáziumi tanárom jutott eszembe, aki hosszan mesélte egyszer, miként vezették fel neki valamely balkáni állam határőrei angolul kevésbé tudván, csúszópénzre viszont nagyon is vágyva, hogy ha nem fizet, akkor baj lesz. És mivel nem tudtak sokkal többet tényleg, gyakorlatilag mutogattak és ezt ismételgették: „money, big problem, money, big problem”.
A baromfi visszaveszi hatalmi jelvényeit
A baromfi visszaveszi hatalmi jelvényeit
„Ortiz után szabadon: ez nem a csirke halála, hanem színeváltozása." Molnár Gergely és Tóth Kinga pszicho-agrár gesamtkunstwerket idéző kiállítása június 18-án nyílt meg a Kalicka Bisztróban. Az alábbiakban Nemes Z. Márió kiállításhoz készült megnyitószövegét adjuk közre.
Megtanulni Budapest
Június 30-án nyitotta meg Eszenyi Enikő a Budapest Pozitív fotókiállítást a Mai Manó Házban, amely a Budapest Fotográfiai Ösztöndíj tíz évében kitüntetett alkotók sorozataiba enged betekintést. A kiállítás szeptember 11-ig tekinthető meg, e mellett a Napfény műteremben Budapestről szóló dokumentumfilmek várják a látogatókat.
Művészet az indusztriális társadalomnak
Művészet az indusztriális társadalomnak
Budapest sosem volt egy Párizs, Berlin vagy New York. Nem volt képes a „nemzetközi kultúrahálózatban” központi helyet kivívni, de ezen nincs is nagyon mit csodálkozni, még csak magyarázkodni sem. Ha végigpörgetjük a XX. század képzőművészeinek névsorát, így is szép számmal találunk magyarokat. A Ludwig Múzeum a legnagyobbakat igyekszik sorra venni, ezúttal Moholy-Nagy László munkássága került terítékre.
33   34   35   36   37   38   39   40   41 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés