art&design
2013. 11. 19.
Csodálatos világ – ha még van ilyen
Gross Arnold: Reneszánsz
Reneszánsz címmel nyílt meg Gross Arnold legújabb kiállítása a Gellért fürdő aulájában november 11-én. A csendes, visszafogott, rövidke Bernard André-hárfaetűd aláhúzta, mintegy fémjelezte azt, amit a kiváló grafikusművész egész életében képviselt. Finomság, icipici kis részletek játékos tarka sora a mögöttük meghúzódó álomvilággal.
"Az ember csak egy porszem a világmindenségben, de ahogy a porszemen átvilágít a Nap, megcsillan a Napsugár, úgy az emberen is átfénylik a világmindenség" – írta egy helyen Gross Arnold, és valóban, művészete ennek a kis porszemnek, s egyben a világmindenségnek felmutatásában lelhető fel. A fürdő késő szecessziós közege Róth Miksa színes ablaküvegeivel izgalmas teret ad ennek a kiállításnak (meg is kell majd nézni még nappali fényben is). Várat magára az állandó Gross Galéria a Bartók Béla úton, addig is nem titok: egy családi összefogásnak köszönhető a most látható válogatás.
Gross Arnold életútjának méltatói kiemelik a festőművész apa, a szülőhely (Torda, Nagyvárad) és a természet hatását Gross Arnold művészetére a korai akvarelleken, majd később tollrajzain, rézkarcain. Már egész fiatalon tanulmányozta Rembrandt és Dürer művészetét. A főiskolán pedig sokat tanult mestereitől, Hincz Gyulától, Kádár Györgytől, Konecsni Györgytől és Koffán Károlytól. Az már igazi grossi találmány, ahogy leheletfinom kompozícióit megalkotja, ahogy színei egyik árnyalatból a másikba váltanak, ahogy minden részletnek azonos rangot, szerepet ad. Mintha madarak csiripelnének, kis harangocskák zúgnának, csengenének – majdhogynem összművészeti harmóniában.
A művek között járkálva találkozhatunk a korábbi évek még nem kifejezetten játékos, fekete tus- és toll rajzaival (önarckép az ötvenes évekből), színtelen nyomataival. Szép számban állítottak ki jól ismert, mesés pasztellszínekben tobzódó kisebb és nagyobb méretű munkákat, rézkarcnyomatokat. Mert valóban ez jellemezte-jellemzi máig a már-már éterikus grossi világot. Mintha egy kelet-közép európai prekrisnás világból lépett volna elénk alkotóművészük.
Gross megalkotta egyszemélyes, életigenlő vallását, melyben álom-kertekben virágként napba néző arcok, fordítva felaggatott szívek, brüsszeli csipkeként sorakozó házfalak, medence partján ücsörgő ruhátlan kis figurák, virágok és madár kalitkák nyitott ajtókkal késztetik a nézőt a hosszas szemlélődésre, na és gondolkodásra is. A béke a nyugalom a szépség szigete Gross világa. A címek önmagukért beszélnek: A csodálatos virágok, Indiai tavasz vagy Az öröm ünnepe. Ki tudja, hogy tudta magát megőrizni ezeknek az életérzéseknek Gross?
Volt egyszer egy kiállítás A Magyar Grafika Aranykora címmel Pécsett. Ott Gross Arnold mellett (a teljesség igénye nélkül) kortársai, Kondor Béla, Kondor Lajos, Szász Endre, Würtz Ádám, Hincz Gyula, Gyulai Líviusz, Reich Károly állítottak ki. Fantasztikus névsor, olyan mely egyfajta összetartozást, közös világot sugall a mai napig. Most a 32 kiállított alkotás egy másik névsort, egy másik csapatot idézett fel bennem. Gross Arnold szellemi-lelki társai (meglehet talán soha nem is találkoztak), a csipke finomságú művészcsapat: a zongoraművész Vásáry Tamás, a költőóriás Weöres Sándor, a verébszerető Tandori Dezső, vagy a tőlünk távolabb, egy szelídebb világban elő hárfaművész, Andreas Vollenweider. Ők mai világunkban a csodabogarak. De a csoda az, hogy léteznek egyáltalán ebben a hammeres-metálos-mega-média világban, ahol a létért való küzdelem ledarálta, lemosta már régen az ilyen kis finomságokat. Telitalálat volt tehát a megnyitón a hárfamuzsika, és bár ez már nem lesz hallható, de január 6-ig minden látogató nyugodtan hozzáálmodhatja a látható világhoz, a fellógatott nyomatokhoz – kicsit kilépve ezzel az időből, a térből.
Azért persze itt is találkozunk a mával, Gross Arnold fia, Gross András, úgy is, mint a kreatív újrahasznosításról ismert Medence csoport alapító tagja, a kisméretű rézkarcnyomatok mellett fellógatott néhány molinóra kinagyított művet. Végül is az alkalmazkodás a korhoz, vagy akár az alkalmazott képzőművészet maga nem volt idegen korábban sem a fent említett grafikus csapattól. Gondoljunk csak könyvillusztrációikra, lemezborítóikra (Gross is megjelent korábban pl. a Mini együttes borítóján), vagy Szász Endre esetén például a Hollóházával való együttműködésre.
Gross Arnold jelen volt, dedikált. Aláírás előtt egy leheletnyi finom kis simítással ellenőrizte, mit is tesznek elé, mit ír alá. Annak mindenki csak örülhet, hogy a közeli napokban 84. születésnapját ünneplő művész jelen van, és hamarosan saját galériát kap. Addig is kis rézkarcnyomatokat lehetett és úgy tudom, lehet is majd vásárolni itt a Gellértben. Ez így az ünnepek előtt végül is...
Gross Arnold Reneszánsz című kiállítása a Gellért fürdő aulájában tekinthető meg 2013. november 12. és 2014. január 6. között (a fürdő nyitva tartásának megfelelően 06:00 és 20.00 óra között).
Gross Arnold életútjának méltatói kiemelik a festőművész apa, a szülőhely (Torda, Nagyvárad) és a természet hatását Gross Arnold művészetére a korai akvarelleken, majd később tollrajzain, rézkarcain. Már egész fiatalon tanulmányozta Rembrandt és Dürer művészetét. A főiskolán pedig sokat tanult mestereitől, Hincz Gyulától, Kádár Györgytől, Konecsni Györgytől és Koffán Károlytól. Az már igazi grossi találmány, ahogy leheletfinom kompozícióit megalkotja, ahogy színei egyik árnyalatból a másikba váltanak, ahogy minden részletnek azonos rangot, szerepet ad. Mintha madarak csiripelnének, kis harangocskák zúgnának, csengenének – majdhogynem összművészeti harmóniában.A művek között járkálva találkozhatunk a korábbi évek még nem kifejezetten játékos, fekete tus- és toll rajzaival (önarckép az ötvenes évekből), színtelen nyomataival. Szép számban állítottak ki jól ismert, mesés pasztellszínekben tobzódó kisebb és nagyobb méretű munkákat, rézkarcnyomatokat. Mert valóban ez jellemezte-jellemzi máig a már-már éterikus grossi világot. Mintha egy kelet-közép európai prekrisnás világból lépett volna elénk alkotóművészük.
Gross megalkotta egyszemélyes, életigenlő vallását, melyben álom-kertekben virágként napba néző arcok, fordítva felaggatott szívek, brüsszeli csipkeként sorakozó házfalak, medence partján ücsörgő ruhátlan kis figurák, virágok és madár kalitkák nyitott ajtókkal késztetik a nézőt a hosszas szemlélődésre, na és gondolkodásra is. A béke a nyugalom a szépség szigete Gross világa. A címek önmagukért beszélnek: A csodálatos virágok, Indiai tavasz vagy Az öröm ünnepe. Ki tudja, hogy tudta magát megőrizni ezeknek az életérzéseknek Gross?
Volt egyszer egy kiállítás A Magyar Grafika Aranykora címmel Pécsett. Ott Gross Arnold mellett (a teljesség igénye nélkül) kortársai, Kondor Béla, Kondor Lajos, Szász Endre, Würtz Ádám, Hincz Gyula, Gyulai Líviusz, Reich Károly állítottak ki. Fantasztikus névsor, olyan mely egyfajta összetartozást, közös világot sugall a mai napig. Most a 32 kiállított alkotás egy másik névsort, egy másik csapatot idézett fel bennem. Gross Arnold szellemi-lelki társai (meglehet talán soha nem is találkoztak), a csipke finomságú művészcsapat: a zongoraművész Vásáry Tamás, a költőóriás Weöres Sándor, a verébszerető Tandori Dezső, vagy a tőlünk távolabb, egy szelídebb világban elő hárfaművész, Andreas Vollenweider. Ők mai világunkban a csodabogarak. De a csoda az, hogy léteznek egyáltalán ebben a hammeres-metálos-mega-média világban, ahol a létért való küzdelem ledarálta, lemosta már régen az ilyen kis finomságokat. Telitalálat volt tehát a megnyitón a hárfamuzsika, és bár ez már nem lesz hallható, de január 6-ig minden látogató nyugodtan hozzáálmodhatja a látható világhoz, a fellógatott nyomatokhoz – kicsit kilépve ezzel az időből, a térből.Azért persze itt is találkozunk a mával, Gross Arnold fia, Gross András, úgy is, mint a kreatív újrahasznosításról ismert Medence csoport alapító tagja, a kisméretű rézkarcnyomatok mellett fellógatott néhány molinóra kinagyított művet. Végül is az alkalmazkodás a korhoz, vagy akár az alkalmazott képzőművészet maga nem volt idegen korábban sem a fent említett grafikus csapattól. Gondoljunk csak könyvillusztrációikra, lemezborítóikra (Gross is megjelent korábban pl. a Mini együttes borítóján), vagy Szász Endre esetén például a Hollóházával való együttműködésre.
Gross Arnold jelen volt, dedikált. Aláírás előtt egy leheletnyi finom kis simítással ellenőrizte, mit is tesznek elé, mit ír alá. Annak mindenki csak örülhet, hogy a közeli napokban 84. születésnapját ünneplő művész jelen van, és hamarosan saját galériát kap. Addig is kis rézkarcnyomatokat lehetett és úgy tudom, lehet is majd vásárolni itt a Gellértben. Ez így az ünnepek előtt végül is...Gross Arnold Reneszánsz című kiállítása a Gellért fürdő aulájában tekinthető meg 2013. november 12. és 2014. január 6. között (a fürdő nyitva tartásának megfelelően 06:00 és 20.00 óra között).
Fotók: Horváth Gábor Miklós
Szerzők
-- Baróti Éva --
További írások a rovatból
art&design
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
