bezár
 

film / tudósítás

Távol-kelet kifordítva
Távol-kelet kifordítva
Nyálcsorgatva olvastam az Anilouge idei programját. Leginkább az animék miatt. Végül úgy hozta a sors, hogy csak azokra tudtam beülni, amelyekre annyira nem is voltam kíváncsi. És egyáltalán nem bántam meg.
A nő, aki szembeszállt a korrupcióval
A nő, aki szembeszállt a korrupcióval
Egy fiatal holland politológus Guatemala első női főügyészét követte kamerájával négy éven keresztül. Claudia Paz y Paznak a világon elsőként sikerült elítélnie országa korábbi diktátorát népirtásban való bűnösségért, és ezzel saját életét is kockára tette. A politikai thrillernek is beillő feszes tempójú dokumentumfilm nemcsak az elhivatott ügyésznő alapos karakterrajzát kínálja, hanem a közép-amerikai országban tomboló korrupcióról is átfogó képet ad.
Mosolyogni tessék!
Mosolyogni tessék!
Az élet tökéletes Kim Dzsongun vezetése alatt. Ezt tanulja minden gyerek az iskolában, erről beszélgetnek odahaza a családtagjaikkal is. Vitaliy Manskiy látszólag propagandafilmet forgatott Észak-Koreában, de azzal, hogy a készítés körülményeit is lefilmezte, valójában az elnyomás mechanizmusát dokumentálta. Az etikailag igencsak megkérdőjelezhető módszerekkel készült film feltárja, mi a „jólét” ára a kommunizmust és az antiglobalizmust ötvöző dzsucse eszme hazájában.
Íratlan törvények
Íratlan törvények
Victor Dement The find című elsőfilmjében a karakterfejlődésre helyezi a hangsúlyt: egy öregember két lépcsős pálfordulására, arra, ahogy ráébred: rosszul élte az életét. A forgatókönyv hiányosságaiért kárpótolnak a film különleges ritmusváltásai és a hófedte szibériai fenyvesekről készült szuggesztív totálok.
De mit eszünk holnap?
De mit eszünk holnap?
Juan Miguel Del Castillo elsőfilmje a spanyolországi munkanélküliségről, tömeges eladósodásról és kilakoltatási hullámról hoz híreket. A mind tematikájában, mind formanyelvében a neorealizmust idéző Food and shelter kritikus hangvétele miatt csak közösségi finanszírozással készülhetett el.
Távirányított terror
Távirányított terror
A Drónok volt a Verzió egyik leginkább vészjósló filmje (ha nem is a legjobb), legalábbis holtversenyben az Oscar-díjas Citizenfourral. A Drónok a Snowden-doksi spirituális folytatásának is beillik, mivel bemutatja, mennyire fontos volt a Citizenfourban dokumentált kiszivárogtatás.
A múlt homályos képe
A múlt homályos képe
Az amerikai származású, de Dániában élő rendező, Joshua Oppenheimer Az ölés aktusa című dokumentumfilmjében foglalkozott először az 1967-es indonéz katonai hatalomátvétellel, aminek következtében a lakosság tagjaiból toborozott, fanatizált halálbrigádok politikai okokból közel egymillió emberrel végeztek. Az ölés aktusában Oppenheimer a tömegmészárlásért felelős, máig hatalmon lévő vezetőket, illetve a halálbrigádok egykori tagjait kérte meg arra, hogy idézzék fel, illetve játsszák el kamerája előtt a történteket, következő filmjében, A csend képében viszont egy másik oldalról, az áldozatok szemszögéből kísérelte meg feldolgozni a szörnyű tragédiát.
Idegenek a városban
Idegenek a városban
A Verzión több dokumentumfilm is etnikai konfliktusokat járt körbe: Az én országom című film az izraeli arabok és zsidók, A dibuk. A kóborló lelkek meséje pedig az ukrán nacionalisták és a helyi hászidok közti ellentéteket mutatta be, de hazánk is képviseltette magát az Érpatak Modellel, ami Orosz Mihály Zoltán polgármesterről szól. Ezek közül A dibuk. A kóborló lelkek meséje a legjobb, mely nem csak esettanulmány, de feszült drámai történet is egyben.
Leküzdhető távolság
Leküzdhető távolság
A mexikói Alejandro Guzmán Alvarez készített egy filmet egy kórosan elhízott férfiról, aki számára a leghétköznapibb tevékenységek is kihívást jelentenek. Súlyos realista dráma helyett egyszerű mesét kapunk a másság elfogadásáról, stilizált karakterekkel és kis csodákkal.
Szeress, ha mersz!
Szeress, ha mersz!
A 12. Verzió Filmfesztivál programjában három film is foglalkozott azzal, hogyan hat a melegellenesség az LMBTQ közösség tagjaira. Mindhárom filmkészítő kelet-európai társadalmakat vizsgált, kortárs és rendszerváltás előtti viszonylatban. Egymás mellé helyezve őket kirajzolódik az összefüggés a politikai rezsimek által fenntartott heteronormatív diskurzus és a homofób érzelmek társadalmi elterjedése között.
4   5   6   7   8   9   10   11   12 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés