irodalom / gondolat
2021. 03. 10.
Nagyanyám, özvegy Nagy Gáborné, született Kocsis Margit, megtörölte a kezét, rátámaszkodott a sparhelt rúdjára, és azt kérdezte, mit csináltam. Pirítósát megdörzsölte erős paprikával, és elcsoszogott a heverőig, aminek a sarkában már besüppedt a szalma, jelölve a helyét. Azt találtam mondani neki, hogy írtam, ám őneki mondhatta az ember, nem tudta elképzelni, hogy lehet magunktól kitalálni egy szöveget, s azt válaszolta, nem is én írtam, csak kimásoltam valahonnan.
2021. 03. 08.
Sokan nem emlékeznek már arra, hogy mekkora indulatokat keltett Thomas Berhard Hősök tere (Heldenplatz) című drámája 1988-ban Ausztriában. Idős asszonyok és urak esernyővel és kampósbottal estek neki utcán, villamoson, a darab rendezőjét leköpték, és szintén megütötték esernyővel. Tóth Krisztina nemrég történt esete kapcsán jutott mindez eszembe...
2021. 02. 28.
Kérdések és válaszok kíváncsi irodalombarátok, aukciósházak, kéziratvásárlók és kézirathamisítók számára, az „Edit” című költemény kapcsán.
2021. 02. 23.
2021. február 22-én, hétfőn – a Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezésére – az Antikvarium.hu lehetővé tette a múzeum munkatársai, továbbá a József Attila- és Arany János-kutatók számára, hogy szakértői elemzésnek vessék alá az „Edit” című kéziratot és az Arany Jánosnak tulajdonított ajánlást. Veres András a Népszavában megjelenés előtt álló írásában úgy fogalmaz: a jelen lévő József Attila-kutatók konszenzuális véleménye az volt, hogy a Számvetés című vers egyik autográf kézirata másolása útján készülhetett az „Edit”. Mégpedig az alapján, amit korábban a prae.hu is bemutatott, tesszük hozzá.
2021. 02. 18.
Érdekes viták bontakoztak ki a közösségi médiában a József Attilának „Edit” címmel tulajdonított írás körül, miután Sárközi Éva a prae.hu portálon megírta, miért tartja hamisítványnak. Voltak, akik különösen érintve érzik magukat, hogy mennyire gyönyörű, mások gúnyolódtak a minőségen. Aztán egyesek az Antikvárium.Hu árverésén a kéziratért pénzt kínálókat sajnálták. És volt, aki egy nagyon izgalmas felfedezést tett...
2021. 02. 18.
Pár nappal ezelőtt rendkívül izgatott telefonhívást kaptam kutatócsoportom vezetőjétől, Veres Andrástól. Arról érdeklődött, hogy mi a véleményem a legújabb irodalomtudományi szenzációról, egy árverésre bocsátott József Attila kézirat-együttesről.
2021. 02. 16.
Mihail Bulgakov Kutyaszív című kisregénye egy házkutatással végződik. Amikor Bulgakov 1925-ös szatírájában megírta ezt az utolsó jelenetet, bármily zseniális volt, nem sejthette, hogy ez az esemény realizálódó motívumként milyen hosszú és sötét árnyékot vet műve jövőjére. A történetet már a szovjet korszak elég fordulatosra alakította, de magyarországi kalandjai méltó folytatást kanyarítottak hozzá.
2021. 02. 12.
Szeretem a fákat. Elsősorban ezért tartom kártékonynak Lénárt Gergely új verseskönyvét. Művészi súlya ugyanis nem éri el az érte kivágott fák súlyát. Beretva Károly kritikus itt megáll, felnéz a laptopjából. Hümmög, felkászálódik a fotelből, fölveszi az asztalról Lénárt Gergely verseskönyvét. Gyanú környékezi. Kinyitja a kolofón oldalon. „Ezért a könyvért egyetlen fának sem kellett meghalni, kizárólag újrahasznosított papírból készült.” Bezárja a könyvet, nagy sóhajjal visszaül, ölébe veszi a gépét, és elkezdi komótosan kitörölni a korábban leírt mondatokat.
2021. 02. 07.
Több mint húsz éve jártam először Svédországban, egy barátomat látogattam meg a közép-svédországi Sundsvallban. A stockholmi buszpályaudvaron vettem meg életem első svéd nyelvű könyvét, Jonas Gardell Så går en dag ifrån vårt liv och kommer aldrig åter című művét. Hozzáteszem, egy szót sem tudtam még akkor svédül, de volt egy szótáram, és annak a segítségével igyekeztem megérteni a szöveget kisebb-nagyobb sikerrel. Fordításról nem lehetett szó, csak egy sajátos torzításról. A megérteni vélt szöveg hatására születetett a másolat…
2021. 02. 03.
Czinki Ferenc Egy kocsma város című munkájában fogalmaz többek között úgy, hogy az ’50-es évek nyelvi vagy szerelmi szempontból közelíthetőek meg. Kétségkívül a rákosista sötét évek újnyelve a (lét)hazugságok rohamát indította meg az egyén addigi (nyelvi én)valósága ellen, ahogyan az is vitán felül áll, hogy Makk Károly Szerelem-világa is sokak megtartó (lét)élménye volt. Ha nem akartál bajba jutni, az újnyelvet be kellett lakni, ha embernek akartál maradni, az érzelmeket meg kell tartani.
