irodalom / interjú
2014. 06. 21.
"Szárnyakkal születtem. Úgy könnyebb ablakot pucolni" – írja Varratok című debütáló verspróza kötetében Szabó Imola Julianna, aki már 6-7 éves korában különböző rémtörténeteket és rímes versikéket írt, majd később a színház és a tánc világa nyűgözte le. A Táncművészeti Főiskolán egy igazán különleges képzésben vett részt: diplomás táncelméleti szakíró lett. Sok kanyar után első gyermeke születése, és az anyaság élménye vezette vissza az irodalomhoz. A fiatal költő-írónővel családi sorsszálakról, szépen megöregedő nénikről, összművészeti gondolkodásról, vers és próza határterületeiről, ruhaként hordható irodalomról és természetesen az alkotói lét kérdéseiről beszélgettünk.
2014. 06. 19.
Szilasi Lászlónak nemrégiben jelent meg második regénye, A harmadik híd, amely egy hajléktalan csoport egy napját követi nyomon. A regény kerettörténetét egy harminc éves osztálytalálkozó adja, ahol újra találkozik két régi barát, Nosztávszky Feri, Noszta, és Sugár Dénes, Deni. Noszta kezdi el mesélni az élete és a közel egyéves hajléktalanságának a történetét, amelyből szép lassan fény derül volt osztálytársuk, Foghorn Péter, Robot halálának körülményeire is.
2014. 05. 21.
"Remélem, a PET palackokon kívül más is marad utánunk. Digitális majális zajlik, és félő, ha megadják magukat az okostelefonok, bután nézünk majd a jövőbe. De mindig vannak eminens diákok, akik épp nyújtózkodva jelentkeznek, mialatt a renitensek játékgépbe dobálják valahol a pénzt - bár már ez sem legális. A legalitásunkat kellene valahogy megőrizni" - Hartay Csabát Ayhan Gökhan kérdezte.
2014. 04. 09.
David Damrosch, a Harvard Egyetem professzora Budapestre látogatott, és előadásokat, szemináriumokat tartott az ELTE BTK-n. A professzor munkássága igen kiterjedt, foglalkozik a világirodalom elméletével, globális és lokális kultúra összefüggéseivel, irodalom és egyetemes történelem kapcsolatával, különböző írásrendszerekkel és fordítással. Előadásainak és szemináriumainak központi kérdésfeltevése a világirodalom mibenléte volt: a világirodalom megközelítésének lehetséges módjait, a világirodalommal kapcsolatos olvasási stratégiákat helyezték fókuszba.
2014. 03. 26.
Vallási hóbortban szenvedő kozmetikusnő; súlyproblémákkal küzdő háziasszony, aki pornózással keresi a kenyerét; egy anya, aki az autópálya melletti hóban magára hagyja a gyermekét; egy feleség, aki rájön, hogy a férje homoszexuális. Hidas Judit novellái rendhagyó módon beszélnek a 21. századi női létezésről, az emancipáció árnyoldalairól és a modern civilizációs betegségekről. Az idei Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar résztvevőjével, a Hotel Havanna írójával beszélgettünk női és családi sorskérdésekről, magyar valóságról, élethazugságokról és természetesen az alkotásról.
2014. 03. 19.
A Werk Akadémia álláspontja szerint az írás nemcsak mágia, hanem mesterség is, tehát van egy oldala, ami tanítható, éppen ezért a sokszínű képzési kínálatában helyett kapott náluk egy szépíró kurzus is, ahol a hallgatók a prózaírás technikák elsajátítása mellett kreativitásukat is kibontakozhathatják. Magáról a képzésről, illetve az írás szerepéről, feladatairól Márton Lászlóval beszélgettünk, aki maga is tanít a Werken.
2014. 03. 11.
Mán-Várhegyi Réka első kötete, a Boldogtalanság az Auróra-telepen elnyerte a JAKkendő-díjat, a napokban jelenik meg a JAK-füzetek sorozatban. A novellákról, írói módszerről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
2014. 03. 05.
Nagypál István fiatal költő és műfordító, aki nem mellesleg most Lengyelországban él. A lengyel élményekről és az irodalmi terveiről beszélgettünk vele egy jót.
2014. 02. 28.
Kukorelly Endre pályáját szerencsés momentumok sorozataként is meg lehet rajzolni: ugyan kezdetben jó néhány akadály nehezítette, hogy költészettel foglalkozhasson, de később számos olyan meghatározó pillanat volt az életében, amik kérlelhetetlenül és végzetesen az irodalom felé sodorták. A beszélgetés alkalmával Kukorelly ezekről a meghatározó élményeiről mesélt.
2014. 02. 23.
"A blogolás egyébként nagyon hasznos, mert rengeteget tanulok abból, hogy mire kíváncsiak az olvasók: bár néha zavar, hogy tudom, milyen témákra fognak kattintani. A legtöbben például Sissy története iránt érdeklődtek, amit valójában csak viccből írtam meg. A legkevesebben pedig a szoptatás kultúrtörténetét olvasták el" – állítja Szécsi Noémi, a Gondolatolvasó szerzője.
