bezár
 

irodalom / interjú

Hogyan kell élni egy olyan országban, ahol nincs nyílt diktatúra?
Az, hogy mennyire nem könnyű erre kielégítő feleletet találni egy olyan országban, ahol generációk óta a szabadságjog gyakorlása helyett az azokat nyíltan semmibe vevő hatalom túlélésére kellett stratégiákat kidolgozni, aligha szorul magyarázatra. Azt pedig, hogy ez mennyire kevéssé sikerült a – hozzám hasonlóan – részben vagy egészében a rendszerváltás után felnőtt generáció tagjai saját bőrükön tapasztalhatták meg – mondja Sik Domonkos, A modernizáció ingája – Egy genetikus kritikai elmélet vázlata című könyv szerzője. (A könyv bemutatója június 15-én lesz az ELTE TáTk-on.)
Bocsánat, én most vízen járok éppen
"Hegedűs János ösztönös tehetség. Igazi ragadozó. Aki mindig figyel. Sosem tudhatod, mikor cserkész be, mert keze, még ha nem is látod, mindig a fényképezőgépén pihen. Biztos vagyok benne, hogy a vadnyugaton rettegett párbajhős lett volna belőle, kitartása és figyelme ugyanis sosem lankad. Elszabadulhat körülötte a házibuli mámoros pokla vagy magával sodorhatja a felolvasóestek eufóriája, ő született vadászként türelmesen kivárja a megfelelő pillanatot, amikor lecsaphat rád."
Megérteni az újasszír hadsereget – interjú Dezső Tamással
Hogyan lehet provokatív és megosztó egy újasszír hadseregről szóló kétezer oldalas monográfia? Mi volt az asszír hadsereg több száz éves sikerének titka? Hogyan jelenik meg az ókori hadászat és közelharc hiteles rekonstrukciója a Trója vagy a 300 című filmekben? Miért nem tudtak az ógörögök várat ostromolni? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk alább...
Egy izgulós vagány
Hátrasimított haj, kendő a nyakban, decens félcipő. Bach Máté mindenről nagy hévvel beszél. Amikor elakad, a szemközti gesztenyefára néz. Azt mondja, erőt gyűjt. Ha nem tudnám róla, hogy fotós, és csak a mellettünk lévő asztalnál ülve kapnék el egy-egy szót a készülő interjúból, azt hinném, költő.
Nagyon unom a hazai légkört
Mi köze Jay-Z-nek az irodalomhoz? Minek webizód egy könyvnek? Valóban konzervatív lenne a magyar irodalmi légkör? Hogyan lehet Karafiáth Orsi könyveit borral vagy Túró Rudival eladni? Milyen témákkal kellene foglalkoznia az irodalomnak? Fontos-e, hogy ponyvaregény-szerűen jusson el a tömegekhez? Miért a magyarok néznek a legtöbbet TV-t Európában? - Fabricius Gábor íróval, kreatív szakemberrel beszélgettünk.
Bárdok, dalnokok, rapperek
Amennyire a művészetek aktualizálnak, illetve igyekeznek megválaszolni bizonyos kulturális, társadalmi kérdéseket, annyiban mi is aktuális kérdéseket vetünk fel: bűn az irodalomban, újrahasznosítás a művészetben, a megértés határai a fordítások tükrében, az irdalom metamorfózisa, helye a mai világban. Ebben az évben a megszólalás, illetve a megszólaltathatóság kérdése a fő téma a szombati Transzfer fesztiválon - Dr. Wernitzer Julianna a PIM Közművelődési és Marketing Igazgatója a szombati fesztiválról.
Az irodalmi nyelv: az igazságosság ígérete?
Werner Hamacher, aki a frankfurti Goethe-Egyetem Általános és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és az European Graduate School (Saas Fee) Emmanuel Levinas professzora, 2012. március 6. és március 9. között tartott mesterkurzust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Böcsészettudományi Karán "Justice in Language" címmel. Az előadások többek között érintették Kant, Legendre, Milton, Kafka, Celan és Hamann munkásságát. A mesterkurzus kapcsán a szervezővel, Kulcsár-Szabó Zoltánnal beszélgettünk.
Minden szerzőben ott van valahol a szadista
"Elcsábítom az olvasót, amennyire csak lehet, közel viszem Hofmeesterhez, hogy együttérzést ébresszek iránta. Nem akarok moralizálni, de végeredményben az a célom, hogy elérjem, önmagunkban ismerjük fel a szörnyeteget, ezzel kísérteties hatást kiváltva". Az idén 41 éves Arnon Grunberg Tirza című regénye a 2012-es könyvfesztiválra jelent meg magyarul a Gondolat kiadó világirodalmi sorozatában.
Valahol Svájc és a Vajdaság között
Valahol Svájc és a Vajdaság között
Emigrálni, kivándorolni, alkalmazkodni, beilleszkedni. Haza menni, otthon lenni, hazatalálni. A háborút megélni, csatázni országgal, családunkkal, önmagunkkal. Melinda Nadj Abonji ezekről mesél.
Interjú a vámpírral
Klasszikus detektívtörténet vagy inkább férfikézzel írt lányregény? Egy formálódó világváros előtti tisztelgés, avagy ironikus odasuhintás a vámpírregény-tagadóknak? A vérgróf kicsit ez is, meg az is. Benedek Szabolcs legújabb regényében egyaránt megelevenedik a békebeli Budapest színe és fonákja, a szegénynegyedek nyomora és a kávéházak idilli hangulata. A sokszálú történetfüzérben egymásba karolnak a kor ismert és névtelen figurái, kétes alakjai és örömlányai, hogy elénk tárják a száz évvel ezelőtti székesfőváros éjjel-nappali arcát. A vérgróf játékos idézőjeleit a parafrázisok és irodalmi utalások adják, amelyektől olvasmányos-élvezetessé válik ez a századelős Budapest-regény.
10   11   12   13   14   15   16   17   18 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés