bezár
 

irodalom

2012. 12. 08.
A Balassi Magyarországot képviseli
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Balassi Magyarországot képviseli Dr. Hatos Pált, a Balassi Intézet igazgatóját kérdeztük a nemzetközi könyvvásárokon szervezett programokról, a díszvendégségekről, a Publishing Hungary programról, valamint a rendezvényeken szerzett tapasztalatokról.
PRAE.HU: A Balassi Intézet és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda együttműködésével megalakult Publishing Hungary program célja elsősorban a külföldi könyvvásárok magyar jelenlétének koordinálása. Hogyan alakul ki a program? Milyen művek és szerzők jutnak el ezekre az eseményekre?

A könyvvásárokon mindig volt magyar jelenlét, ezt általában szakmai jelenlétként kellett értelmezni, mert a könyvkiadók, könyvszerkesztők szervezték. Annak a programnak, amelyet a Balassi Intézet útjára indított idén az NKA 100 milliós támogatásával, viszont van egy meghatározott célja, és ehhez a célhoz úgy érzi, hogy adekvát eszközöket tud rendelni. Ez a Publishing Hungary program. A magyar irodalom külföldi népszerűsítése a legfontosabb feladatunk. Van egyfajta konjunktúrája a magyar irodalomnak az 1999-es frankfurti díszvendégség és Kertész Imre 10 éve kapott Nobel-díja óta. Ezek olyan mérföldkövek voltak, amelyek végre áttörték a hallgatás falát, amely a magyar irodalmat évtizedekig jellemezte. Azt, hogy Weöres Sándor világszínvonalú költő volt, mondanom sem kell, de külföldön kevesen ismerik. Thomas Mann írt előszót Kosztolányi Néró, a véres költő című művéhez, de Kosztolányi mégsem került be úgy a kánonba, mint ahogy bekerült pl. Milan Kundera… Kertész után Esterházy Péter vagy Nádas Péter is hozzáférhetővé vált más nyelveken. Úgy gondoljuk, hogy ezt a fajta konjunktúrát ki kell használnunk. Ha van kereslet ezekre a művekre, akkor egy idő után nemcsak egy-egy szerzőre, hanem többre is lesz. A mi feladatunk, hogy bővítsük a kínálatot. Fontos ezért, hogy minél több könyves eseményen, könyvvásáron vegyünk részt. Idén 12 vásáron vagyunk jelen: a hagyományos, nagy könyvszakmai vásárokon, pl. Frankfurtban és itthon még kevésbé ismert rendezvényeken: többek között a szófiai, a helsinki, a bécsi vagy a szentpétervári vásáron. Frankfurtban próbáltunk másféle filozófiával közelíteni ehhez a jelenléthez, mint korábban: nem csak a magyar standon állítottunk ki, hanem ott voltunk a Lesezeltben és más helyszíneken is, amelyek kiemeltebb figyelmet hoznak. Például gasztronómiai bemutatót szerveztünk Mautner Zsófiával. A sokaságból szeretnénk pluszfigyelmet szerezni magunknak, ezért például nagyon fontosak a díszvendégségek: idén Szentpéterváron, Belgrádban, Helsinkiben és Szófiában is a magyarok a díszvendégek. A viszonylag fiatal, ötéves Buch Wienen, a bécsi könyvvásáron egy újfajta megközelítést próbálunk ki, nem nemzeti irodalmat mutattunk be, hanem a Duna- stratégiát, illetve a Duna kulturális teret.

PRAE.HU: Mesélne erről bővebben? Mit jelent a Duna-stratégia és milyen rendezvényeket tartottak a vásáron?

A Duna Lounge első alkalommal mutatkozott be a Duna Kulturális Klaszter egyik legnagyobb rendezvényeként a 12. Buch Wien nemzetközi könyvvásáron, a Duna mint a sokoldalúság és sokszínűség folyója került a rendezvények centrumábal. Az első Duna Lounge szerzői és résztvevői nyolc Duna menti országból érkeztek, Magyarországot Bán Zsófia, Gyukics Péter fotós, Márton László, Méhes Márton, Németh Gábor, Szabó Dezső és Szakály Sándor képviselte.

PRAE.HU: Mennyiben változik a program a különböző helyszíneken, vásárokon, alkalmazkodnak-e a vásárok saját világához?

Éppen azért a Balassi Intézet a szervező, ugyanis nem itthonról szervezzük a programokat. Van egy board, egy szakmai kuratórium (jórészt irodalmárok, műfordítók, többek között Károlyi Dóra is), akik szakmai felügyeletet adnak. De magukat a programokat az egyes országokban működő intézetek állítják össze, és ők is mérik fel a helyi igényeket. Ezért különbözik az, hogy mi történik Belgrádban - akár programstruktúrában is –, attól, mi történik mondjuk Göteborgban. Belgrádban pl nem voltak jelen a vásáron, Göteborgban viszont kifejezett igény volt, hogy megjelenjen a magyar kommunikációs államtitkár és beszéljen a magyar médiatörvényről, mert ez foglalkoztatja a svédeket. Ez nem számított a kultúra és a politika összekeverésének, hanem teljesen természetes volt a házigazdák számára. Emellett persze ott volt az irodalom is. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk az adott kontextust. Szófia egy hétmilliós ország fővárosa, mégis 12 magyar könyvet fordítottak le bolgárra. Ilyen kisebb lélekszámú országokban is elég nagy figyelem irányul ránk. Sokszor azt is figyelembe kell venni a vásárra kivitt művek kiválasztásánál, hogy amit egyik szláv nyelvre már lefordítottak, az hamarosan egy másik szláv nyelven is napvilágot láthat.



PRAE.HU: Mit jelentetett a belgrádi díszvendégség?

Egyrészt, hogy központi standunk volt, a magyar standot nem lehetett kihagyni, az volt a legnagyobb, ott volt a legtöbb program. Voltak médiafigyelmet generáló események, kilátogattak politikusok, kultúráért felelős szakemberek. Belgrádi irodalmi lapok közöltek magyar irodalmi összeállítást, riportokat… Ott volt például a szimultán játék Polgár Judittal. Úgy gondoltunk, hogy a két kultúrának, a szerbnek és a magyarnak rengeteg sok közös vonása van: a nemzetközileg ismert írókon (példaképp  Danilo Kist emelném ki) és műveken kívül az is összeköt minket, hogy a szerb is meg a magyar is sakknemzet, ahol ennek a sportnak van egyfajta kultúrája. Szerettük volna a küzdelemnek ezt a fajta kultúráját megjeleníti.

PRAE.HU: Említette a Publishing Hungary program 100 milliós keretét. Érintette-e ezt az összeget az NKA-t ért megszorítás, illetve mire fordítják ezt az összeget?


A program költségvetése változatlan. A legfontosabb feladatunk a vásárokon a különféle programok megrendezése, a szerzők és a lefordított művek bemutatása. Frankfurtban például két fordító olvasott fel műveket. Ez nyilván előzetes műfordítói munkát kívánt. Szerzők és résztvevők utaztatását is jelenti, bár természetesen nem utaztatási programot koordinálunk. Frankfurtba azok a szerzők mentek ki, akinek ott konkrét szerepük volt. Például Vajda Miklós Anyakép amerikai keretben című könyvét németre is lefordították és bekerült a könyvvásár független kiadók által összeállított "Hotlist"-jébe. Ez nagyon nagy siker, mint ahogy siker az EUPL is, amit Horváth Viktor kapott (bár a regényének még nincs német fordítása). De Komoróczy Gézát, Tóth Krisztát vagy Závada Pál-Korniss Mihály könyvét, az Egy sor cigányt is bemutattuk részleteken keresztül – Terezia Mora és Márton László ismertette meg őket a közönséggel. Külön napja volt a gyerekirodalomnak is, itt Berg Judit és Balázs Eszter olvasott fel. Szerintem ez is mutatja, hogy nem vagyunk elfogultak a magasirodalom műfajai irányában. Például a gyerekirodalom nagyon fontos kitörési pont lehet.

PRAE.HU: Mik voltak a frankfurti könyvvásár tapasztalatai – miként mérhető a siker?

A magyar stand és a kiadók több száz könyvvel voltak jelen, ezt az MKKE szervezte, bár a stand programjához mi is hozzátettünk rendezvényeket. Ezeken kívül azonban voltak saját rendezvényeink is: például a Suhrkamp egyik vezető szerkesztője mutatta be Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvét vagy Bánffy Miklós regényének fordítójával, Oplatka Andrással beszéltek – ez ott volt közvetlenül a német stand mellett, ahol tömve volt a terem. Természetesen elhangzott, ami a magyar vitákat nézve sokszor fölmerül, hogy nem ismerik a történelmünket, másrészt, hogy miért mindig történelmi dolgokkal jövünk… Az Asszony a fronton megrendítő drámája: a háború leírása női szemmel vagy Bánffy Erdély-története, ez a hatalmas epikus freskó olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket eddig nem nagyon tematizáltak, irodalmi megfogalmazásuk pedig igen ritka. Most jelent meg Kováts Judit Megtagadva című könyve… Ez egy hiányzó kulturális tapasztalat. Bánffy az elfeledett klasszikusok reneszánszához illeszkedik. Annyi izmus van meg progresszió meg avantgárd, hogy az olvasó egy idő után megpihen abban, hogy nagy freskókat olvas három köteten keresztül és eltart hetekig, míg ezt a könyvet befejezi. Különösen érdekes, hogy Bánffynak, bár magas színvonalon művelte a történelmi regényírást, az avantgárdhoz is volt köze, hiszen Bartókot rendezett az Operaház intendánsaként.

PRAE.HU: Nyilván ehhez a jelenléthez fordítókra, más nyelvre átültetett művekre is szükség van. Hogyan képzelik el a fordítástámogatást? Kortárs szerzők szövegeire koncentrálnak vagy a klasszikusokra?

Mindkettőt jelenti. A fordítástámogatás azt jelenti, hogy olyan szerzők vagy kiadók pályáznak, amelyek egy-egy magyar szerző művét fordítanák le. Ezek szinopszisok alapján kerülnek kiválasztásra. A fordítás támogatása kiadóknak ad támogatást: Olaszországban, Németországban, de a kisebb nyelvű kultúrákban is. A magyar fordítástámogatás arra a felismerésre épül, hogy ezeket a kezdeményezéseket financiálisan is támogatni kell. Azt gondolom, hogy az olyan irodalmak, amelyek lélekszámra kicsiny országot képviselnek, mint a svéd, a norvég, az izlandi – utóbbi párszázezres közösség –, vagy a finn, azzal értek el nagy sikert, hogy felismerték a műfordítás fontosságát. Nagyvonalú ösztöndíjprogramjaik vannak, illetve sok-sok szakmai fórumot szerveznek. Így tudott kiemelkedni a svéd bűnügyi regény, a finn gyerekirodalom, a norvég vagy az izlandi széppróza. Nekünk is ilyesfajta célunk van. A Balassi Intézetben már egyébként régóta működik ilyen, szóval az eszközrendszerek összekovácsolódnak műfordítói programokkal, ösztöndíjakkal. Fiatalok jönnek ide, egy évet itt töltenek, és eközben megismerkednek kortárs fiatal magyar szerzőkkel, vagy éppen klasszikusokkal. Ez elég individuális műfaj, a fordító ízlésén is múlik, hogy Márait vagy Háy Jánost fordít szívesebben.

Nem feltétlenül az a célunk a könyvvásárokon, hogy mérjük, hány üzlet köttetik meg, hogy tudjuk, hány kiadó érdeklődik magyar művek iránt. Egyfajta platform vagyunk. A Balassi Intézet a magyar kultúrán keresztül a magyar nemzetképet próbálja minél pozitívabbá tenni. Ennek hatalmas eszköze az irodalom.

PRAE.HU: Terveznek-e együttműködést az írószervezetekkel: a FISZ-szel, a JAK-kal, az Írószövetséggel, a Szépírók Társaságával?

Én azt szeretném, ha ezek a szervezetek nem központilag lennének irányítva a Balassi Intézet által, hanem az lenne jó, ha ők maguk keresnének meg minket. Ha olyan szakmai program van, mint volt például Göteborgban, akkor ott vannak, mint pl. Szentmártoni János. Vagy részt vesznek a szervezésben. De nem akarunk a szakmai politikába belekeveredni. A Balassi Magyarországot képviseli.

PRAE.HU: Nem annyira a szakmai vagy politikai oldalra gondoltam, sokkal inkább arra, hogy a jelenkori ( és ezen belül a fiatal) szerzőket és műveiket lehet legnehezebben megismertetni a külföldi kiadókkal: kis példányszámban jelennek meg a kötetek, kevesen ismerik őket, bár a mai irodalmat és a minket körülvevő világot reprezentálják..

Ezért van a kuratóriumunk, amelynek az ítélete alapján állítjuk össze a programok, szerzők, művek listáját….A fordításokkal kapcsolatos pályázatokat és ezek eredményét pedig a PIM honlapján tesszük hozzáférhetővé. Igyekszünk szem előtt tartani, hogy ne csak a befutott, nagy nevek kerüljenek ki külföldre általunk. Egy fiatal írónál meg kell teremteni a körülményeket, amelyek  Nádas vagy Kertész esetében már megvannak: a közönség ismeri a nevüket. Ez abszolút fontos célunk.

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Benedek Anna --


További írások a rovatból

irodalom

A boldogság része, a bűntudat áramütése A boldogság része, a bűntudat áramütése
Peer Krisztián: Nem a sajátod
A Papír Brigád Vilnában
irodalom

Történelem családregényben, krimiben, versben, asszamblázsban Történelem családregényben, krimiben, versben, asszamblázsban
A Margó Fesztiválon és a 90. Ünnepi Könyvhét pénteki napján a Prae Kiadó három új kötete mutatkozott be

Más művészeti ágakról

Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
art&design

Ismeretlen ismerősök Ismeretlen ismerősök
Minden múlt a múltam. #huszadikszázad #privátfotó #Fortepan a Magyar Nemzeti Galériában
zene

A zenész és barátai A zenész és barátai
Aradi Zsolt: Gasner János* emlékére


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés