bezár
 

irodalom

2013. 01. 11.
Az érzékiség életünk egyik legnagyobb témája
Interjú Szántó T. Gáborral Édeshármas című regényéről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az érzékiség életünk egyik legnagyobb témája Regényhősként él, prózát, verset és filmforgatókönyvet egyaránt ír, folyóiratot szerkeszt, türelmesen tanít, de ha szükséges, társadalmi kérdésekről keményen véleményt formál. Szántó T. Gábor úgy gondolja, a romkocsma immár két nemzedék élménye, s hogy az előítéletek soha nem számolhatók fel teljesen. Január 17-én (csütörtökön) este 6-tól a Klauzál13 Könyvesbolt és Galéria ad helyet irodalmi estjének.
PRAE.HU: Normális olvasó annak drukkol az Édeshármas című regényed lapjait falva, hogy Miklós és Sári végül normális párkapcsolatot tudjon kialakítani, én viszont azért imádkoztam (sikerrel), hogy ne szúrd el a végét. Anélkül hogy elárulnád, hogy végül mindenkit elvisznek az ufók, milyen szempontok alapján dolgoztad ki a befejezést?

Tapasztalataim szerint akkor jó egy regény, ha írás közben a szöveg átveszi az irányítást a szerzőtől, s néha még őt is meglepi a cselekmény vagy a karakterek formálódása. Amikor nem erőltetek rá egy részletesen előre kigondolt fejlődési ívet, hanem hagyom a szereplők sorsát formálódni egymással való konfliktusaikban. Az Édeshármas esetében is így történt.

PRAE.HU: A lapokban megjelentetett reb Slojme novellákban szerintem szerethetőbb a bölcs öreg figurája, aztán a regényedben ebből a pótapából egy hisztis vénembert formáltál. Változott a koncepció, vagy szerinted nem is történt ilyen eltolódás? Milyen titok rejtőzik a háttérben?

Megjelentek a regényből is részletek, és önálló kisprózák is ezekkel a hősökkel, vagy inkább antihősökkel. Szerintem nem vált el annyira a két szövegfolyam, hogy az öreg mester alakja ilyen élesen eltérjen, legfeljebb a novellisztikus, anekdotikus szerkezetben lekerekítettebb a történetek vége, míg a regényben egy emberi karakter mélyebb rétegei is feltárulnak. Amúgy is az a kérdés a regényben, mi tartja meg a "hisztis vénember" mellett a fiatalembert, és fordítva, s mi tartja Miklóst és Sárit egymás vonzásában. Ha van titok, ez az.

Szántó T. Gábor-portré (fotó: Reichel Tamás)
Fotó: Reichel Tamás

PRAE.HU: Van a magyar irodalomban még egy olyan erotomán író, mint te (Nádas Péteren kívül)?

Nem gondolom, hogy erotománia volna regényírók részéről, ha az ember érzékiségének nagy kihívását az egyik legfontosabb tárgyuknak tekintik, és vissza-visszatérnek hozzá. Minthogy mindannyiunk számára ez életünk egyik legnagyobb témája, akár írók vagyunk, akár nem.

PRAE.HU: "hullahegyeken táncolunk [...] hogy tudom magamnak megindokolni, miért szabad, miért kell mégis táncolnunk és lehetőleg boldognak lennünk" – írod. Hány generáción át öröklődnek a traumák? A harmadik-negyedik nemzedék is átadja gyermekeinek a háborús létbizonytalanság emlékét?

Háríthatnám a kérdést, hogy ezt az elbeszélő, azaz Miklós mondja, de itt nem tartanék távolságot… Ez a drámai valóság. S azt kell látnunk, hogy nemcsak családi érzelmi körökön, nemcsak szűkebb, sebzett közösségeken át öröklődnek a traumák. A politika és a politika által megosztott társadalom is segít fenntartani a traumákat. Hosszú mondat következik: amíg a történelem a napi politikai játszmák része, amíg nincs konszenzus a totalitárius rendszerek elutasításáról, amíg nincs közös gyászmunka, amíg kijátsszák egymással szemben a traumatikus élményeket hordozókat, amíg bárki fél a másik politikai tábor hatalomgyakorlásától, amíg nem adnak egyértelmű jelet a hatalom gyakorlói jóhiszeműségükről a másik politikai táborba tartozókkal szemben, s amíg Auschwitz és Kolima nem életre szóló és megemésztett lecke az iskolákban, addig nincs vége a diktatúrák korának.

PRAE.HU: Lezser, gáláns szerelmi részek váltják egymást a regényedben önértelmező, a világban az ember helyét és célját kereső epizódokkal úgy, hogy az olvasmányosságából mit sem veszít a könyv a példázatos mondandónál. Koravén ifjak és örökifjú-gyermeteg aggok keresik a boldogság-boldogulás lehetőségeit. Fiataloktól kaptál több pozitív visszajelzést a trendiség miatt, vagy főleg idősebbek dicsérték a közösségi múlt szerepének hangsúlyozását?

Is-is. Az olvasók nemcsak a saját generációjukba tartozó szereplőkkel azonosultak. Talán mert a hiányérzet, a társ-, a család- vagy a közösség utáni vágy nem korosztályhoz kötött. És mert a figurák esendő csetlés-botlása is ismerős számukra a saját életükből.



PRAE.HU: A könyvben megjelenő romkocsma nyilván az ország metaforája is, de miben látod az okát, hogy pont az egykori zsidónegyedben nyíltak sorra meg ezek? (Eléggé belváros, de eléggé lepusztult is?)

A romkocsma nem metafora, hanem társadalmi valóság: a mi nemzedékünk, s már az utánunk következő nemzedék élménye, még akkor is, ha az, aki magányos, a romkocsmákban sem feltétlenül talál feloldódást. De mint potenciális városi közösségi tér, agóra, a régi piacok, kávéházak funkcióját is pótolja. Na, meg csajozni és pasizni is lehet itt. Szerintem szélesebb szociológiai, városfejlődési folyamatokba illeszkedik a romkocsmák fizikai elhelyezkedése, mintsem hogy a zsidónegyed amúgy is vitatott történetiségével hozhatnánk összefüggésbe.

PRAE.HU: Felnőtt egy(-két) olyan generáció hazánkban, melynek tagjai nem a holokauszthoz képest határozzák meg zsidóságukat, hanem zsidó kulturális identitásuk van. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület minden hónapban temérdek rendezvényt kínál. Lesz majd egyszer (megint) olyan világ Magyarországon, mikor majd mindenki a magyar kultúra szerves részének tekinti a magyarországi zsidó kultúrát, s nem az "izraeli felvásárlás" előfutárának?

Olyan korszak elkövetkezhet, amikor jóval többen tekintik a magyar kultúra részének a magyarországi zsidó kultúrát. De abban nem hiszek, hogy az előítéletek teljesen felszámolhatók. Sokak számára az előítéletek identitásuk szerves részét képezik. Szükségük van ellenségképekre, nélkülük talán definiálni se tudnák magukat.

PRAE.HU: Török Ferenc egy könyvbemutatódon elmondta, hogy tervezi megfilmesíteni a Hazatérés című műved, melyből rádiójáték is készült már Alföldi Róbert előadásában. A hangjáték jóváhagyásoddal letölthető, mit lehet tudni a mozgóképes változatról?

A produceri iroda pályázott a filmalaphoz, várjuk az eredményeket. Sok a pályázat, kevés a filmtámogatásra rendelkezésre álló pénz. Sok munkám van a forgatókönyvben, sokat dolgoztunk Ferivel és a produceri irodával együtt is az anyagon. Ha netán nem sikerül most, meg fogjuk próbálni újra.

PRAE.HU: Merész borítót választottatok a Szombat politikai-kulturális folyóirat
decemberi számához. Igaz, hogy ezért büntetésből nem kaptál karácsonyra ajándékot?

Hanukát ünnepelek, ezért nem kaptam karácsonyi ajándékot. De tény, hogy a facebookon kaptunk kritikát is, kérdéseket is a decemberi címlap miatt, melyen egy elég kihívó nő támaszkodik egy a Jeruzsálemi Szentély nyugati falát is asszociáló falnak (közkeletű nevén a Siratófalnak), s azon hanukai gyertyatartók láthatók. Tradíció és provokáció: ez volt a válaszunk. A zsidó nem feltétlenül öreg, szakállas, szomorú férfi, hanem lehet fiatal, vonzó és derűs nő.



PRAE.HU: Szinte minden lapszámban található fiatal szerző, de neves (irodalom)történész, politológus, színész, művész is. Törekedtek műhely kialakítására, kezdő újságírók felkarolására? S hogyan sikerül megtalálni a dinamikus, laza cikkek és a komoly összefoglalók, értékelések arányát?

Kialakult a lap körül a szerkesztőkön túl egy külső szerzőkből (zsidókból és nem-zsidókból) álló csapat, akik között huszon-, sőt tizenévesek is vannak. Aki íráskészséget érez magában, és vonzza a lap szellemisége, szívesen látjuk. A szerkesztés során mindig vannak dilemmák, viták arányok, témák mennyisége, írások hosszúsága, mélysége és könnyedsége felett. Igyekszünk sokarcúak lenni.

PRAE.HU: Milyen témák hangsúlyosak a Szombat soron következő számaiban?

A januári számban az arab országokban élő zsidóság huszadik század második felében zajlott történelmét járjuk körbe esszékkel, interjúkkal. Milyen volt ez a Közép-Európában kevesek által ismert világ, s hogyan él tovább az emigrációban, vagy Izraelben. Építészet, szociológia, irodalom, életmód egyaránt része az írásoknak. Februárra pedig női számmal lépünk a nyilvánosság elé, ahol korántsem csak a zsidóság a téma, hanem a nők helyzete, a női szemszög a társadalomban, közösségekben, az irodalomban. Megszólalnak a lapban tudósok, írók, akiket aktuális kutatásaikról, illetve új könyveikről kérdeztünk, s nem kapcsolódnak a női narratívához.

PRAE.HU: Az irodalmi sorozatod nagyon népszerű volt a Bálint Házban, amikor néhányszor megnéztem, aztán abba akartad hagyni, de a közönség rábeszélt a folytatásra. Milyen témák és művek várhatóak mostanában?

Januárban Amosz Oz Félálom című regénye van soron, de ebben a félévben a tervek szerint szó lesz Stefan Zweig elbeszéléseiről, W. G. Sebaldról és a német bűntudatról, Danilo Kiš és David Albahari elbeszéléseiről, kortárs költőkről, s ahogy eddig is, lesznek vendégelőadók régi és új könyvekről.

PRAE.HU: Tudnál kreatív írást is tanítani? Már amennyiben hiszel a szépírás oktathatóságában.

Vendégelőadóként tartottam már előadást a Magyar Íróakadémián. Úgy gondolom, bizonyos elemei taníthatók és megtanulhatók az írásnak. Ha lesz ilyen felkérés, lehetséges, hogy vállalkozom majd rá.



nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Klein László --


További írások a rovatból

A Papír Brigád Vilnában
irodalom

Huszonegyedik #7 Huszonegyedik #7
Poszthumanizmus és szimpátia. Avagy kiút az identitáspolitika csapdájából

Más művészeti ágakról

színház

Győztes játszma Győztes játszma
Beszélgetés Nagy Józseffel a kortárs tánc alakulásáról, iskolákról és lehetőségekről, kétlakiságról és a fiatalok helyzetéről
art&design

A glóbusz kibillentése A glóbusz kibillentése
The Great Globe - Csoportos kiállítás az aqb Project Space-ben
Interjú Schilling Árpáddal érvényesülésről, a fiatalok lehetőségeiről és elsősorban: színházról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés