irodalom / könyv
2023. 02. 19.
A 2022-es évben olyan neves szerzők álltak elő új verseskötettel, mint Gergely Ágnes, Fehér Renátó vagy Fekete Vince. Az azonban minden évben nagy kíváncsiságot vált ki a folyóiratok olvasóközönségéből, hogy azok aktívan publikáló szerzői közül vajon kik jelentkeznek első könyvükkel. A debütálás mindig hangsúlyos az életmű tekintetében, az idő múlásával sokan már nem tudnak azonosulni első kötetükkel, míg másokat évekkel később is pozitív példaként emleget a kritika. Éppen ezért érdemes odafigyelni a pályakezdő költők bemutatkozására – az alábbi négyre biztosan.
2023. 01. 26.
Attól, hogy egy szöveg vagy egy könyv társadalmilag fontos témákról beszél, korántsem lesz esztétikai szempontból is értékes. Izsót azonban nem fenyegeti ez a veszély; verseinek nem az az elsődleges erénye, hogy beszél az erőszakról és annak különböző aspektusairól, hanem az, ahogyan beszél. A versek ereje a meglepő, találó, sokszor asszociatív képalkotásban rejlik. „[A] mosolyom illetlen, / mint egy nyitva hagyott slicc.”; „[r]ossz volt a foga, / beletörhetett volna a kemény szavakba, / amiket a fejemhez vágott, / ha nem ízlett neki az ebéd.” - Izsó Zita Bekerített erdő című verseskötetéről Endrey-Nagy Ágoston kritikáját olvashatják.
2023. 01. 26.
Az antropocentrikus szemléletnek már a legelső vers, a Stadionok homlokzati munkálatiról búcsút int. Miközben az építészet, a megértés eszközeként jelenik meg a lírai én számára, az általa választott analógia magában hordozza a jelentéktelenség és az én felszámolódásának képét: „Talán ez is elég. Stadionhomlokzatról zuhanó / segédmunkás vagyok. Amint / földet érek, összekaparnak és áthúzzák / a testem egy másik utcába, hiszen / kivitelezői szempontból nem létezem.” - Szabó Márton István Betonszféra című verseskötetéről Hegedűs Benjámin Jutas írt kritikát.
2023. 01. 24.
Három kép, három kis metszet a román kortárs prózából, három szerző, akik a román prózát megújító nemzedék tagjai. A történeteket Lövétei Lázár László helyezte egymás mellé, elkészítve saját hármasoltárát, amellyel a román kortárs próza előtt tiszteleg - Zöllner Anna Júlia recenzióját olvashatják a Román triptichon című antológiáról.
2023. 01. 20.
„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – írja Tolsztoj, és talán ennél pontosabban nem is lehetne összefoglalni egy mondatban Légrádi Gergely 2022 őszén megjelent, Alkalomadtán című regényét. A szerző hatodik könyvét a Kalligram kiadó adta közre.
2023. 01. 14.
Az alábbiakban olvasható ismertetés a József Attila Társaság decemberi könyvbemutatóján elhangzott előadás szerkesztett változata. A személyes hangvétel és kis kötözködés indoka, hogy némileg érintett vagyok a kötetben, ld. névmutató; a szerző munkatársam a Kosztolányi-kutatócsoportban, és társam a József Attila Társaság elnökségében, (továbbá felszólított, hogy keressek benne hibákat…) – Sárközi Éva gondolatai Veres András, És megint elölről... – Ady, Kosztolányi, József Attila című kötetéről.
2023. 01. 13.
A mágikus realizmus valóságtól elrugaszkodó elemei a cselekmény előrehaladtával egyre nagyobb számban jelennek meg. A krónikus alváshiányban szenvedő főszereplőnk kötéltáncot jár álom és valóság között. Hihetetlen események sora követi egymást, mint az állatboltból felvásárolt halak szabadjára engedése az uszodában, vagy a világszenzációvá váló gombák, amikhez a családi ház pincéjéből barlangrendszeren keresztül jut hozzá főszereplőnk. - Kun Árpád Takarító férfi című regényéről Neuhauser Lili írt kritikát.
2023. 01. 11.
Szarka Károly debütáló regénye 2021-ben jelent meg. A mai magyar valóságot, a kallódó fiatalságot és egy szenvedő call centeres férfi álmainak és valóságának keveredését követhetjük nyomon több mint háromszáz oldalon keresztül. És ahogy Sartre-nál, a pokol itt is a többiek.
2023. 01. 11.
A szövegimmanens irodalomkritika terén – Lapis esetében sokszor a valós idejű irodalomtörténész funkciója képződik meg – tényleg elleshető jónéhány mesterfogás arról, hogyan is érdemes rátapintani arra a bizonyos archimédeszi pontra, ahol „tartalom és forma”, a közlés és a közlés eszközei megkülönböztethetetlenekké válnak. – Lapis József Elég című kötetéről Fülöp Barnabás írt kritikát.
2023. 01. 09.
Egy Duna menti falu világába lépünk, ahol az érdeklődés mindenekelőtt a másik életének kifürkészését jelenti, ahol a látogatás a másik otthonába való kíváncsi behatolás, ahol az összefogás a másik kirekesztését tartósítja, ahol az ajándék a másik lekötelezésére szolgál, ahol a közös szórakozás a másik megalázásával jár, ahol a figyelem soha nem pihenő rosszindulat, ahol a beszéd: agresszió, sakkban tartás, fegyver és rejtőzködés. Ahol a titok az, amit mindenki tud. – Nádas Péter Rémtörténetek című regényéről Csutak Zoltán írt kritikát.
