bezár
 

irodalom / könyv

Az Édentől nyugatra
Az Édentől nyugatra
Vajon mi késztet egy írói válságban lévő, meglehetősen gasztromán novellistát arra, hogy westernregényt írjon? Népszerűtlen, elfeledett műfaj, már a puszta gondolata is abszurd. Nyilván eleve kudarcra ítélt.
A szubjektum kizárólagossága
A szubjektum kizárólagossága
A Látáscsapda szövegei bőséggel tanúsítják, hogy El Kazovszkij nemcsak gyökeresen kötődött a nyelvi kommunikációhoz, de mondanivalója is akadt. Az elénk táruló világkép olyannyira zárt és koherens, hogy tulajdonosa magasfokú intelligenciája és önreflexiós képessége ellenére sem tudott belőle kilépni. Tökéletes metaforáját adja ennek a jelenségnek a Váradi Júlia által készített interjúban (Csillapíthatatlan kíváncsiság), amikor énje magját érinthetetlen acélgolyóként jellemzi.
Csak Élet, és nem Irodalom!
Csak Élet, és nem Irodalom!
Egyszer volt, hol nem volt, az volt, hogy a kis országunkban lett egy kis énekesmadár, aki egy szép napon úgy döntött, mindent elmesél, ami a szívét nyomja. Parti Nagy Lajos volt ez a kis madár, ki a népmesék nyelvén megszólaltatta az ország legendáját, vagyis az Orbán-kormány sikerszériáját danóta meg, ha szabad ezt így mondanom, vagyis az új alkotmány bevezetését és diadalmenetét.
Őrült utazás Budapesten
Őrült utazás Budapesten
Termann hagyatéka első látásra novelláskötetnek tűnik, mégsem az. Az egész kötet töredékes felvillanások és őrült flashek sorozatából áll. Több szálon kapcsolódnak egymáshoz a történetetek, és végső soron mindegyik elbeszélés a hagyomány át- és megélésére irányul.
Lelki orgia a fényen túl
Lelki orgia a fényen túl
A 2013-as Könyvfesztivált az olasz díszvendégség jegyében rendezik, s a fellépők között jelen lesz a most bemutatásra kerülő 2011-es kötet szerzője, Tomaso Kemeny is. A kortárs olasz költészet egyik legjelentősebb alakja magyar anyanyelvű. Feje tetejére fordította a lírát, megkereste, hogy hol születik a szó, és mi van a napsütötte sávon túl. Mindebben pedig talán a magyar irodalom alapos ismerete, és olasz nyelvre való fordítása is segítette.
Vagyunk, mint ők
Vagyunk, mint ők
Második kötetében Szolcsányi a külvilágról ír, a nyüzsgő metropoliszokról, vagy épp az isten háta mögötti babonás falvakról, akárhogyis: a hétköznapi kartonálarcokról (ahogy a Moby Dick idézetben is áll), vagyis a dolgozókról, szeretőkről, az idegenekről. Kötetében mindenkinek van formája, felülete, de mögötte, a határon túl, mélyen, mindenki alaktalan, megismerhetetlen, felcserélhető funkciójával.
Beleszerelmesedések
Beleszerelmesedések
A Beleszerelmesedésekben a szerkesztőelv, akár A szívem fehér című könyvben, voltaképpen a titok kibeszélése, ám a vallomás, a beavatás tetőpontértékű eseményének folytonos késleltetésével. A késés a mozzanatonként kiértékelt múlt miatt válik elbeszélési módszerré, mintha az egyszerűen elmesélhető eseményekhez szükség lenne legalább egy másik fél megértésére, majd ismét hosszú, ám tétekkel bíró magyarázkodásra.
Kívülállók
Kívülállók
Talán nem is lehet másként történetet mesélni. Talán minden elbeszélés mélyén ott a motívum: vegyünk egy az eseményekben résztvevő, de a történteket a kívülálló szemével (is) látni képes szereplőt, és meséljük el a történetet az ő szemszögéből. Mariam Petroszjan Abban a házban című regényében a kívülállóság motívuma azonban nem csak ebben a formában jelenik meg.
Különböző semmik
Különböző semmik
Csinos kis könyv, pont egy Budapest-Nagykőrösnyi, ha vonattal mész. És még marad időd utána gondolkodni, nem sokat, csak épp annyit, hogy milyen, amikor az emlékeidért csinálsz hülyeséget. Hogy felidézd, vagy visszaszerezz belőlük egy érzésnyit. Szagokat, szobaablakból kilátást, fényt a tatamin. Tatamid persze sosem volt, van viszont egy képed a könyv elején, japán szobabelső. Fiam elkérte, mert mindene Japán a karate miatt, hogy lerajzolja. Megtetszett neki, hogy olyan üres.
Eltévedni az árnyékokban másnap - mielőtt vedlik a hüllő
Eltévedni az árnyékokban másnap - mielőtt vedlik a hüllő
A '81-es költő Hüllők és Izzók című első kötetét Németh Zoltán az utóbbi évek legjobb olvasmányélményének nevezte, a könyv fülszövegében Visky András pedig arról ír: meggyőződése, hogy az olvasó egy idő után azon kapja magát, hogy hangosan olvassa a könyvet, és nem csak magának. Eltévedésekről, variációkról, hatásokról – Molnár Illés régóta esedékes debütálása kapcsán.
26   27   28   29   30   31   32   33   34 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés